Több ezer magyar nem tudja, hogy HIV-fertőzött

Több ezer magyar nem tudja, hogy HIV-fertőzött

Magyarországon folyamatosan emelkedik a HIV-fertőzöttek száma, minden évben 250-300 új beteget regisztrálnak, és köztük nem csak tünetmentes vírushordozók vannak, egyre nagyobb ugyanis az AIDS-stádiumban lévő páciensek aránya – mondta lapunknak Szlávik János, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház infektológusa. Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adataiból megtudtuk azt is: hazánkban 3237 regisztrált HIV-fertőzött beteg él, ám Szlávik János szerint rajtuk kívül legalább négyezren vannak azok, akik egyáltalán nem tudják, hogy megfertőződtek. Ezért volna fontos, hogy sokkal több HIV-szűrőállomás létesüljön, mint amennyi jelenleg elérhető az országban, hiszen nagyon alacsony azoknak a száma, akik részt vettek ilyen vizsgálaton.

Az infektológus úgy véli, jó volna, ha a patikában is lehetne kapni anonim gyorsteszteket, amelyek egyébként csupán pár száz forintba kerülnek, és a jelenleginél nagyobb szerepet kellene kapniuk a civil szervezeteknek is. Utóbbi egyébként annak fényében különösen érdekes, hogy – ahogy arról az Index tegnap beszámolt – bár a 2016-os költségvetésben civil szervezeteknek különítettek el 15 millió forintot HIV- és AIDS-prevencióra, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri kabinetje október végén úgy döntött, az idei pénzt az állam fogja elkölteni. Mocsanaki László, a Civil AIDS Fórum ügyvezetője a portálnak elmondta: a kormány a pénzből a HIV-szűrések számát növelné, s tanácsadói tanfolyamokat szerveznének. A civil szervezetek egyébként a keret egy részéből eddig prevencióként óvszereket osztottak ingyenesen, most azonban informálisan arról értesítették őket, erre nem lehet költeni majd a támogatásból.

Szlávik János a szűréssel kapcsolatban arról is beszélt a Magyar Nemzetnek: idén a kórházukban volt lehetőség gyorstesztes szűrésre, amelynek során névtelenül, ingyenesen vizsgáltak mindenkit. A teszt előnye, hogy azonnal kimutatja, ha probléma van. Szlávik szerint leginkább olyanok érkeztek hozzájuk, akik attól tartottak, megfertőződhettek. A tesztet igénylők között döbbenetesen magas, 2,4 százalék volt a HIV-pozitívak aránya.

Tavaly összesen nyolcvanezer szűrést végeztek hazánkban, ami egy tízmilliós országban drámaian alacsony szám. A betegség akár 5-10 évig is tünetmentesen lappanghat, és minden évben 40-50 beteget már a sokkal veszélyesebb AIDS-stádiummal kell kezelni. A rizikócsoportba tartoznak a homoszexuális férfiak, a prostituáltak, valamint az intravénás droghasználók.

Szlávik János tapasztalatai szerint növekszik azoknak a száma, akiknél későn fedezik fel a betegséget, mert az emberek nem gondolnak arra, hogy szűrésre menjenek. A későn diagnosztizált AIDS-es betegeknek azonban a felét elveszítik, pedig ha hamarabb (a HIV-stádiumban) jutnának kezeléshez, évtizedekkel tovább élhetnének. A HIV-vírussal fertőzöttek ugyanis, a mai gyógyszeres terápiáknak hála, akár 50-60 évet is élhetnek a betegség felfedezése után. Szlávik János kitért arra is: a várandósok esetében 30 százalék az esély arra, hogy a baba is fertőzött lesz, ebben az évben azonban három olyan várandós nőt is szűrtek, aki HIV-pozitív volt, és két baba is megfertőződött. Hangsúlyozta, azért, hogy ezt elkerüljük, érdemes volna a terhes nőket automatikusan szűrni.

Az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) adataiból megtudtuk: 2016 első fél évében 121 új HIV-fertőzöttet regisztráltak az országban, míg 2015-ben és 2014-ben is 271 új beteg volt. Százezer főre akkor 2,7 új vírushordozó jutott. Az érintettek nagy része férfi. Az adatokból az látszik, hogy a legtöbb regisztrált beteg (1469 fő) a fővárosban él, míg a legkevesebb HIV-pozitív lakosa Zala megyének van (19 fő).

A betegség előfordulása az EU-ban is magas. Az Európai Betegség-megelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) legfrissebb adataiból az derült ki: tavaly 29 747 ember fertőződött meg HIV-vírussal az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) 31 országában. Ez háromezer esettel kevesebb, mint 2014-ben, ám becslések szerint a 31 országban összesen 122 ezer olyan fertőzött él, aki nem is tud a betegségéről. A mutatók szerint százezer lakosra átlagosan 6,3 újonnan fertőzött jutott.

Még rosszabbak a mutatók, ha az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai régiójának ötven országát nézzük, ott ugyanis rekordmagas, 153 407 volt tavaly az új HIV-fertőzöttek száma. A fertőzés veszélye a kelet-európai országokban (Ukrajnában és Oroszországban) a legnagyobb.

Az ECDC szerint az egyik fő probléma, hogy nagyon sokan azt sem tudják, vírushordozók, az EU és az EGT országaiban hétből átlagosan egy fertőzött nincs tisztában azzal, hogy HIV-pozitív. Pedig kiemelten fontos lenne, hogy minél előbb felállítsák a diagnózist, hiszen aki időben értesül a fertőzésről, az a megfelelő kezelésnek köszönhetően hosszú, problémamentes életet élhet. Európában azonban az érintettek átlagosan csupán négy évvel a megfertőződés után tudják meg, hogy vírushordozók. Az adatok szerint a leggyakrabban – az esetek 42 százalékában – a férfiak közötti szexuális kapcsolat okozott HIV-fertőzést. Az esetek 32 százalékában a heteroszexuális kapcsolat során fertőződnek meg a betegek. A fertőzések négy százalékát a nem steril injekciós tű használata okozza, és egy százaléknál is kevesebb azon esetek aránya, amikor az anya adja át a vírust újszülöttjének. A többi érintett esetében nincs információ a fertőzés mikéntjéről.

A nyáron Szlávik János egyébként arról beszélt lapunknak, hogy nemcsak a HIV, hanem más, nemi úton terjedő betegségek is egyre gyakrabban fordulnak elő Magyarországon, ilyen például a szifilisz, a hepatitis C és a gonorrhoea. Ennek hátterében az áll, hogy az emberek kevésbé tartanak ezektől a betegségektől, mint régen, így nem is védekeznek ellenük megfelelően.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »