A járatok átlagosan tíz százalékos kihasználtsággal futnak, de vannak olyan vonalak ahol üresen, vagy csak elvétve száll fel egy-egy utas a buszra. A turisták távolmaradása miatt a BKK szerint már most érzékelhető a bevételek visszaesése, de a havi bérletek lejártával ez a bevételkiesés jelentős mértékben emelkedhet – olvasható a G7.hu-n.
Jelenleg a tanszüneti menetrend van érvényben Budapesten, de már ahhoz képest is nagyon jelentős elmaradás van: a járatok átlagosan tíz százalékos kihasználtsággal futnak, egyes vonalakon üresen, vagy elvétve egy-egy utassal haladnak a buszok. A BKK szerint ez az utasszám-csökkenés még nem okoz jelentős visszaesést a bevételben, mivel annak nagyobb részét a havibérletek jelentik, amelyeket már megvásároltak az emberek. Visszaesést érzékelnek viszont a turisták által vásárolt jegytípusoknál és a vonaljegyek esetében is.
Amíg azonban nem rendelnek el kijárási tilalmat – és a hírek szerint erre jelenleg nem kell készülni –, addig biztosan fenntartják a közösségi közlekedési szolgáltatást
– mondta a G7 gazdasági portálnak Varga Ivett, a fővárosi közlekedést február óta irányító Budapesti Közlekedési Központ vezetője.
„A kijárási tilalom életbe lépése egy teljesen más helyzetet teremtene, abban az esetben Budapest Főváros Önkormányzatának vagy a kormányzatnak a döntése lenne az iránymutató a közösségi közlekedés kapcsán” – közölte Varga Ivett, a BKK vezetője.
Elmondta, a cégcsoport összes dolgozóját, akinek az esetében ezt meg lehetett oldani – nagyságrendileg a munkatársak felét –, home office munkavégzésre küldték haza, hogy ezzel is csökkentsük a megbetegedés kockázatát. A „frontvonalban” dolgozó munkatársakat pedig, ellátták a szükséges védőfelszereléssel.
Az utasok túlnyomó többsége komolyan veszi a korlátozásokat
A ritkított járatok, a buszok és a trolik új felszállási rendje a járművezetőket védi, de az a tapasztalat, hogy a kordonozást komolyan veszi az utasok.
„Amit a sajtó felkapott, az hálistennek elszigetelt jelenség, rossz példa. Volna rá lehetőség, de a mai napig egyszer sem volt szükség rendőri intézkedésre hasonló esetben”
– mondta Varga Ivett.
Idén is szűken mérik az állami támogatást
A BKK bevételeinek legjelentősebb része az önkormányzati támogatás. Ez tavaly és idén is körülbelül 100 milliárd forint volt, de felére, 12 milliárdra esett vissza az állami támogatás.
„Nagyon szűkös finanszírozással számolunk az elkövetkező években, nem várok lényegi átalakulást a rendelkezésre álló forrásokban. Nem várom, hogy átalakulna az állami finanszírozás rendszere és annak sem látom, reális esélyét, hogy több forrás kerülhetne a közösségi közlekedés finanszírozására a fejlesztésekre. Ennyiből kell gazdálkodni.” – mondta el a G7-nek Varga Ivett.
2022-re várható az e-jegyrendszer első változatának a bevezetése
A G7 az elektronikus jegyrendszer régóta húzódó beüzemeléséről is kérdezte a BKK elnökét. A projektre csak eddig 7,2 milliárdot költött el a BKK előző vezetése. A kivitelező német Scheidt & Bachmann (S&B) által átadott eszközök leltározása az elmúlt évben történt meg, de még folyamatban van annak összeállítása, hogy mely eszközök kerültek átvételre, és vizsgálják, hogy mik voltak azok az eszközök, amik ki lettek fizetve, mert nem készült átadás-átvételi dokumentáció mindenről.
„Az e-jegyrendszer egészen biztosan nem egy sikertörténet. Folyamatban vannak azonban az S&B-vel az egyeztetések, és megpróbálunk részmegállapodásokat kötni a szerződés lezárása érdekében”
– jelentette ki Varga Ivett, a BKK vezetője.
Az egész e-jegyrendszer projekttel kapcsolatban az előző városvezetés feljelentést tett, folyamatban vannak az ügyészségi és rendőrségi vizsgálatok. A BKK álláspontja az, hogy amíg a hatóságok részéről nem kapnak egyértelmű állásfoglalást, hogy történt-e bűncselekmény, károkozás, és ha igen, akkor milyen mértékű, addig a BKK ezt nem vizsgálja.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
