Annak ellenére, hogy az ókor és az újkor közötti „sötét”, elmaradott korszakként tartják sokan számon, az európai középkorban valójában – ha lassabban is, mint korábban vagy a későbbiekben – továbbra is fejlődött a tudomány, és számos, az emberiség történetében mérföldkövet jelentő találmány is ebből a korból származik.
A prágai városháza híres órája, az 1410-ben elhelyezett Orloj Könyvnyomtatás 1568-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Bár már az ókorban is léteztek különféle időmérő szerkezetek, az időt pontosan számláló, mechanikus eszközök előállítása csak a középkorban vált lehetségessé. Az, hogy az emberek már nem csupán hozzávetőlegesen, hanem percre pontosan tudták követni az idő múlását. Alapvető változásokat eredményezett a mindennapok beosztásában és a munka megszervezésében, különösen a városokban.
Könyvnyomtatás 1568-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Habár könyveket már a 11. századi Kínában is nyomtattak, a 15. században a német Johannes Gutenberg által feltalált nyomda új korszakot jelentett az írott információ tömegekhez való eljuttatásában, ami elősegítette az irodalmi nyelvek létrejöttét Európában, megnyitva a latinul nem tudó laikus lakosság előtt is a tudás tárházát. A számítógépek 20. század végi térnyeréséig a könyvek és általában a nyomtatott médiumok jelentették az elsődleges információközlési formát világszerte.
Egy Ming-dinasztia (1368-1644) korabeli tüzérségi eszköz ábrázolása Kínából (kép forrása: Wikimedia Commons)
A szintén Kínában, valamikor a 9. és a 11. század között feltalált puskapor hamar megtalálta útját a szórakoztató tűzijátékokból a hadi fegyverekbe. A hódító mongolok a 13. század során szerte Eurázsiában elterjesztették használatát, Európába eljutva az elkövetkező évszázadok során teljességgel forradalmasította a hadviselést, és elavulttá tette az addig használt fegyvereket.
Vízimalmok a Szajnán (kép forrása: Pinterest)
Habár a gabona őrlésére emberi és állati erővel hajtott malmokat már az ókorban is építettek a kézi őrlés helyettesítésére, a középkorban kezdődött meg a természeti erők kiaknázása a folyamat megkönnyítésére. E rendszerek annyira beváltak, hogy a világ minden táján a mai napig alkalmazzák őket.
Ismeretlen festő: A kávé élvezete (18. század első fele, francia iskola) (kép forrása: Wikimedia Commons)
Miután a 15. században elterjedt az Arab-félszigetről kiindulva elterjedt a muszlim világban, a kávé fogyasztására fenntartott vendéglátóhelyek gombamód szaporodtak az Oszmán Birodalomban. A kora újkorban a trend átgyűrűzött a keresztény világba is, megváltoztatva nem csupán az európaiak étrendjét, de újfajta társasági helyet és élményt is előidézve.
Középkori szerzetes szemüvegben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Habár nem tisztázott, hogy ki találta fel az első „pápaszemet”, az ilyen eszközök már a 13. század második felétől fellelhetők voltak Nyugat-Európában. A látásproblémák javítását szolgáló találmány a középkor egyik leghasznosabb vívmányának bizonyult, napjainkban emberek százmillióinak teszi könnyebbé a mindennapi életét.
A Biblioteca Malatestiana egyik csarnoka belülről (kép forrása: Wikimedia Commons)
A Biblioteca Malatestiana az olaszországi Cesenában minden bizonnyal a világ legrégebbi nyilvános könyvtára. Az 1452-ben épült létesítményt a város birtokolta, a lakók pedig szabadon vehették igénybe szolgáltatásait. Napjainkban az államok, városok és más közösségek által fenntartott könyvtárak továbbra is fontos szerepet játszanak a lakosság művelődésében.
A párizsi Notre-Dame székesegyház jellegzetes külső támívei (kép forrása: Wikimedia Commons)
A középkori gótika fénykorában épült templomok egyik építészeti jellegzetessége a támív, amelynek köszönhetően az építmények sokkal nagyobb belmagassággal, vékonyabb falakkal és nagyobb ablakokkal rendelkezhettek. Ezek az újítások napjainkig hatással vannak az építészetre, a nagy belső terekkel és sok természetes fénnyel való tervezés kezdetét jelentették.
Korai kínai papírpénz (kép forrása: Wikimedia Commons)
A világ első ismert papírpénzei a 7. századi Kínából származnak. A papírpénz legfontosabb előnye a különféle nemesfémekből készült fizetőeszközökkel szemben a könnyű szállíthatóság, ami nagy mértékben megkönnyíti a kereskedelmet. Az értékesnek aligha mondható anyagnak értéket tulajdonítani azonban olyan gondolat volt, amelyet az embereknek világszerte évszázadokba telt megszokniuk. A 13. században a mongolok is próbálkoztak papírpénz bevezetésével közel-keleti meghódított területeiken, azonban a kísérlet kudarcot vallott. A maiakhoz hasonló bankjegyek a 17. században jelentek meg Európában, azóta pedig a világon szinte mindenhol elterjedtek.
Az 1388-ból származó canterburyi asztrolábium
Habár ezek az eszközök kezdetleges formában már az ókorban léteztek, a középkori arab tudomány fejlesztette őket tökélyre. Az égitestek közötti távolság mérése hasznosnak bizonyult nem csupán a csillagászat, de a navigáció és a térképeszet területén is. Habár később fejlettebb találmányok váltották fel őket, az elvek, amelyek mentén működnek, máig nagy jelentőséggel bírnak a tudományban és a technikában.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
