Idén lázas kutatásba kezdtek a tudósok, hogy felfedjék a világjárványt okozó SARS-CoV-2 koronavírus eredetét. Az egy éves csúszásnak több oka is van: mostanra áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű statisztikai adat és elemezhető minta. Az Egészségügyi Világszervezet Kínával közös kutatásáról szóló jelentés végül márciusban napvilágot látott, de több kérdést vetett fel, mint amennyi válasszal szolgált. A bizonytalan következtetések aggasztották a tudományos világot, de kapóra jött a politikusoknak.
Ezt utóbbiak ugyanis rögtön megragadták az alkalmat, hogy a kínai katonai laborból elszabaduló vírus elméletét erősítsék. A mainstream sajtó, amely hűségesen követi az amerikai külpolitika éppen aktuális iránytűjét, készséggel állította be a WHO újabb vizsgálatokról szóló kérdését mint vádat Kína felé. Pedig messze nem erről van szó.
A tudományban az első alkalommal elszenvedett eredménytelenségek és kudarcok csak a siker előszobái. Valahogy így van ez a márciusi jelentéssel is, amely bár mindent kimerítő válaszokkal nem szolgált, de legalább irányt mutatott arra, hol kell keresgélni. Csakhogy az idő sürget, új mutációk jöhetnek, sőt, teljesen új vírus jelenhet meg, és ha nem vagyunk tisztában a vírus keletkezésének és hátterének részleteivel, aligha tudunk hatékonyan védekezni a jövőbeli veszélyekkel szemben.
A koronavírus eredete
A WHO márciusi jelentése szerint nincs arra utaló bizonyíték, hogy a koronavírus már hónapokkal az első kínai beteg azonosítása előtt jelen lett volna Vuhanban. A vuhani piacot tartják ma a koronavírus felbukkanásának első ismert helyének. Persze ez nem jelenti azt, hogy ott alakult ki. A tudósoknak csak sejtéseiknek vannak arról, hogy a járvány kínai kezdete előtti hónapokban (2019 decemberét megelőzően) a kórokozó egy közvetítő gazdaállaton keresztül észrevétlenül terjedt el.
A kétely teljesen jogos. A piacon emberi fogyasztásra kínált fertőzött denevérről szóló elméletet arra alapozzák, hogy egy Mojiang városa melletti bánya mély üregében találtak egy denevért, amelyben azonosították az RaTG13 névre hallgató koronavírus-törzset. Ennek genomja 96 százalékban megegyezik a SARS-CoV-2 genomjával. Ez – bár nagy hasonlóságot sejtet, valójában – távoli rokonságot jelent, így a denevéres eredetről szóló verzió egyelőre nem több megalapozott jó tippnél.
A kutatók szerint ha célt akarnak élni, akkor a vuhani piac összes beszállítóját vissza kellene nyomozni. A vírus ugyanis egy beérkező fagyasztott hústerméken is beutazhatott Kínába. Vannak, akik szerint olyan országokban is minták után kellene kutatni, mint Thaiföld vagy Kambodza – a SARS-CoV-2-nek ott is vannak ugyanis rokonai. Mindez persze erőforrás és pénz kérdése – de nem kivitelezhetetlen. Délkelet-Ázsiában már megkezdték a állati mintavételeket az “ősvírus” visszakövetése érdekében.
Melyik vírus leszármazottja
Jelenleg még azt is homály fed, hogy melyik vírus leszármazottja lehet a világjárványt okozó koronavírus. A vírus legközelebbi rokonait denevéreknél és tobzoskáknál mutatták ki, de ezek távoli rokonságot mutatnak. Vannak, akik szerint nem lehet véletlen, hogy a macskák és a nyércek érzékenyebbek a vírusra, bár ennek más okai is lehetnek.
És az is kérdéses egyelőre, hogy a vírus a vuhani piacon szabadult-e el, vagy csak az ottani sűrű tömegben tudott elég látványosan terjedni, hogy megmutassa magát.
Laborból szabadult el a vírus?
Az egyik közkedvelt amerikai elgondolás szerint a vírus egy kínai katonai laborból szabadult el. Az elmélet tökéletesen illeszkedik az amerikai külpolitika érdekeihez, ezért ennek lehetőségét túlhangsúlyozzák. A valójában ez egy elég valószínűtlen forgatókönyv, még ha nem is lehet teljesen kizárni.
A laborból kiszabaduló vírus elméletének leggyengébb pontja, hogy a SARS-CoV-2 a pandémia előtt egy teljesen ismeretlen vírus volt, még csak hasonlót sem lehetett találni a kutatási anyagokban vagy adatbázisokban. Nyilván nem lehet minden vírusmintát nyomon követni, de elég valószínűtlen, hogy egy az új törzsről szóló információ titokban lehetne tartani. Az pedig, hogy valaki fatális véletlen folyamán egy barlang mélyén, állati mintákat gyűjtve fertőződjön meg, hogy így indítsa útjára a pandémiát, szintén elég valószínűtlen – de zárható ki teljesen.
Ám mivel a politikai szereplőknek igencsak megtetszett az elmélet, mert eszközként használhatják fel saját céljaik elérésére, egyes tudósok már most arról beszélnek, hogy sosem fog teljes bizonyossággal kiderülni a vírus eredete. Hiszen ha a fatális véletlen elképzelése nyerne igazolást, a nyugati politika rögtön a kutatócsoport korlátozott hozzáférését firtatná, és kétségbe vonná az eredményt. Ha pedig a laborból kiszabaduló vírus elmélete bizonyosodna be, az Kínának lenne rendkívül kényelmetlen, és elutasítaná a vádakat, politikai részrehajlással vádolná a jelentéstevőket. Mindkét esetben addig folytatnának mediális lejárató és dezinformációs kampányt, amíg kétséget, majd Nyugat- vagy Kína-ellenes hangulatot nem sikerülne teremteni. De válaszokat akkor sem kapnánk.
Lehet tehát szurkolni a tudománynak, hogy valóban objektív eredményre jussanak a koronavírus eredetét illetően. A WHO már jelezte, hogy kész újabb kutatócsoportot küldeni a Távol-Keletre.
Körkép.sk, nature.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
