Tippek, hogyan előzzük meg a pigmentációt

Mutatjuk, mik azok, amiket kerülnünk kell, ha nem szeretnénk sötét bőrfoltokkal kínlódni az arcunkon.

Szinte mindenki ismeri azokat az alap bőrszíntől sötétebb, barnás foltokat, amik bár ártalmatlanok, mégis igen zavaróak tudnak lenni. Ezek a pigmentfoltok ott jelennek meg, ahol az epidermiszben (bőr legfelsőbb rétege) lévő melanociták – például fokozott napsütés, sérülések, aknék, gyógyszerek vagy épp hormonális változások miatt – több melanint termelnek. A fokozott pigmentáció az egyik leggyakoribb bőrprobléma, mely bőrszíntől függetlenül érinthet bárkit, de leginkább azok küzdenek vele, akik könnyebben lebarnulnak. Némely foltok az idő elteltével maguktól is elhalványulnak, de a legtöbb még kezelések hatására sem tűnik el teljesen, ezért is különösen fontos a megelőzés. Ehhez a legjobb egy olyan szépségápolási rutin kialakítása, mely figyelembe veszi azokat az alábbi tényezőket is, melyek kiválthatják a bőr melanocitáinak fokozott melanintermelését: 

Ezek ugyan a gyógyszerek vagy hormonális változások (például terhesség) hatására kialakuló hiperpigmentációt nem tudják megelőzni, de segíthetnek abban, hogy az úgy kialakuló foltok kevésbé legyenek feltűnőek, zavaróak, s ne váljanak idővel még sötétebbé – írja a Házipatika.com.

Az illatosított krémet lehetőleg soha ne használjuk az arcunkon, az abban lévő illóolajok és kemikáliák ugyanis irritálhatják a bőrt, arra késztetve a melanocitákat, hogy fokozott melanintermelésbe kezdjenek. Ajánlott kerülni az olyan készítményeket, melyek címkéjén a következő összetevők valamelyike szerepel: linalool, limonén, illat vagy parfüm. Ne feledjük, ha arclemosónknak, hidratálónknak vagy szérumunknak kellemes, vonzó az illata, az nagy valószínűséggel ezek egyikétől van.

Az illóolajok párologtatásának jótékony hatásai bizonyítottak, ám a bőrünkön vagy a hajunkon semmi keresnivalójuk ezeknek az esszenciális olajoknak. A tömény illóolajok akár súlyos bőrirritációt is okozhatnak, a hiperpigmentációra hajlamosabb bőrűeknél pedig sötét pigmentfoltokat. Van, akinél már néhány cseppnyi is kiváltja a nem kívánt reakciót, így neki és a pigmentációra hajlamosaknak érdemes például olyan arctisztító készítményeket alkalmazni, melyek illatanyag-, illóolaj- és alkoholmentesek.

Hírdetés

Ha tehetjük, kerüljük a közvetlen napsugárzást, főképp tavasztól őszig délelőtt 11 és délután 15 óra között. Soha ne feledkezzünk meg a megfelelő fényvédelemről, erre még télen, sőt zárt térben is szükség van. Az UV-sugárzás ugyanis nemcsak szép barnává „varázsolja” bőrünket, de bizony a sötét foltokat is erősíti, ráadásul fényvédő használata nélkül a leégés okozta trauma akár már egyetlen alkalom után foltokban megjelenő fokozott pigmentációt eredményezhet.

A megfelelő fényvédőkrém kiválasztásakor azok, akik hajlamosabbak az ilyen bőrhibák kialakulására, inkább válasszanak fizikai védelmet nyújtó készítményeket. A kémiai fényvédőkben lévő vegyi anyagok ugyanis az epidermisz felszínén keletkező nagyobb hőhatás mellett verhetik vissza a napból érkező sugárzást, ez viszont irritálhatja a bőrt.

Végül, de nem utolsósorban pedig jó tudni, hogy az is problémát okozhat, ha nem teljesen tiszta a bőrünk a fényvédő alatt. Az ott ragadt szennyeződés eltömítheti a pórusokat, a pattanások helyén pedig nagyobb a pigmentáció esélye, főképp, ha nyomkodjuk azokat.

A fénytelen, fakó, száraz, dehidratált bőr még kitettebb a stressznek, a környezeti hatásoknak és a helytelen bőrápolás következményeinek, sokkal könnyebben alakulnak ki rajta pigmentfoltok is. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelően hidratáljuk, valamint, hogy rendszeres hámlasztással szabaduljunk meg az elhalt hámsejtektől. Ezzel egyben arra is stimuláljuk az epidermiszt, hogy új sejteket hozzon létre. Ajánlott antioxidáns összetevőket tartalmazó készítményeket használni, melyek nemcsak a sejtek fiatalítását és méregtelenítését segítik elő, de javítják a bőr vérkeringését, s mindezek által azt is, hogy a bőrünk hatékonyabban zárja magába a nedvességet és az arcápolókból kapott tápanyagokat. Ha pedig a bőr védőrétege ép és erős, jobb eséllyel birkózik meg a külső behatásokkal is.

Gyakori tévhit, hogy az aknés, zsíros bőrt nem kell külön hidratálni, mivel az már úgyis „olajos”. Valójában az ilyen bőrtípusok a mélyebb rétegekben különösen dehidratáltak lehetnek, tehát szükségük van a folyadékra. Fontos, hogy a bőrápolási rutinunkba olyan hidratálót illesszünk be, mely nem tömíti el a pórusokat. Lefekvés előtt mindig kétszeresen tisztítsuk meg a bőrünket egy alkoholmentes tonizálóval és azt követően vigyük csak fel arcunkra a szérumot. Javasolt olyan szérumot választani, ami tartalmaz niacinamidot, C- vagy A-vitamint. Ezt követően kenjük csak be a bőrünket a nedvességet biztosító hidratálónkkal. Érdemes az arcápolási rutinunk kialakítását szakemberrel, kozmetológussal vagy bőrgyógyásszal összeállítani, és a későbbiekben is ragaszkodni hozzá.

Nap mint nap akár százszor is hozzáérhetünk az arcunkhoz, úgy, hogy észre sem vesszük. Ez azonban minden érintésnél magában hordozza annak a kockázatát, hogy valamilyen baktériumot juttatunk az epidermisz felszínére, mely végül eltömíti a pórusainkat, pattanást, aknét okoz. S, ha már a pattanások kerültek szóba, eszünkbe ne jusson azokat nyomkodni, mert a legtöbb pigmentfolt épp a pattanások, aknék helyén keletkezik.


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »