Gyorsabbá tenné a mentésirányítást, hogyha a 112-es központi segélyhívó számon jelentkező operátor azonnal konferenciabeszélgetésbe kapcsolná a tűzoltóság ügyeletesét – nyilatkozta a Panaszkönyvnek a pomázi tűzoltóparancsnok. Leidinger István szerint a mentésirányítás rendszere erre is alkalmas lenne, de a BM megtiltotta annak használatát. Mióta a katasztrófavédelmen keresztül értesítik a tűzoltókat, azóta 8-10 perc helyett akár 15-20 is eltelhet, mire kiérnek az alakulatok a helyszínre.
Számos kritika érte már bevezetése óta a 112-es központi segélyhívó rendszert. Számtalanszor előfordult, hogy rossz helyre küldték a mentőket, tűzoltókat vagy túl későn.
„Korábban a riasztás a tűzoltóságnak úgy történt, hogy az állampolgár közvetlenül a tűzoltóságot hívta föl, a tűzoltóság híradó ügyeletese vette fel a tűznek a jelzését, és már a jelzésfelvétel közben megnyomott egy nyomógombot, amivel riasztotta a tűzoltókat. Most, az átalakított rendszerben ez úgy működik, hogy a 112-es operátor felveszi a tűzjelzést, ezt rögzíti egy elektronikus adatcsomagba, majd az elektronikus adatcsomagot átküldi a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon a műveleti szolgálat megnézi, hogy hol van a tűz, mi van ott, milyen esemény történt, illetve melyik tűzoltóságot riasszák oda, és ez után küldi el az adott tűzoltóságra a riasztást” – ismertette Panaszkönyv című fogyasztóvédelmi magazinunknak Leidinger István, Pomáz tűzoltóparancsnoka.
2012-ben alakította át Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság akkori főigazgatója a riasztás rendszerét, azóta világossá vált: a tűzoltók bármennyire is sietnek, sokszor már akkor elkésnek az életmentéssel, mire elér hozzájuk az információ.
Ráadásul a segítséget kérő emberek rengeteg helyi zsargont használnak – dűlők neveit, tájszólással, svábul, szerbül, szlovákul településrészeket, amik nincsenek az adatbázisokban. Ezeket a helyi tűzoltók értenék, a központi diszpécserek és a katasztrófavédelem viszont aligha.
– Ilyenkor lenne az megoldás, hogy a 112-es diszpécser bekapcsolja konferenciabeszélgetésbe a tűzoltóságnak az ügyeletét, és a helyismerettel rendelkező személy ezeket az információkat ki tudja szedni a jelzőből.
– Erre lenne lehetőség?
– Ez a rendszer ki van építve, csak nem használjuk. És ez a döbbenetes az egészben, hogy tilos használni – tette hozzá a tűzoltóparancsnok.
Most, karácsonyhoz közeledve különösen indokolt lenne a mentésirányítás korszerűsítése, hiszen nincs olyan év, amikor ne okozna lakástüzet egy-egy karácsonyi gyertya vagy zárlatos égő.
A szakember tűzoltócsapatával szemléltette a Panaszkönyv stábjának, hogy milyen gyorsan tud végzetes károkat okozni akár csak egy magára hagyott adventi koszorú. Ebből is kiderül, mennyit számítana a perceken belüli reagálás.
„A koromnak a gyulladási hőmérséklete olyan 600 Celsius-fok környékén van, a fölső légtérbe fölszabaduló füst, ami jó fekete füst, tele van koromszemcsékkel. Lebegnek, és hogyha eléri a 600 Celsius-fokos hőmérsékletet, az is meg fog gyulladni. Ilyenkor, amikor ez megtörténik, akkor szoktuk mondani, hogy már abból a szobából élő embert menteni nem lehet” – magyarázta Leidinger István.
A tűzoltók bemutatója során látható volt, hogy eldőlt gyertya után pár perc alatt az egész asztal lángokban állt, és hamarosan a berendezett szoba is. Ezért nagyon fontos megjegyezni, hogy tüzet biztonságos helyen szabad csak gyújtani, amikor pedig meg már a tűzoltóságot kell értesíteni, minél pontosabban és minél egyszerűbben kell informálni a diszpécsert.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
