Az alvás összetett, bonyolult folyamat, amit megannyi külső tényező befolyásol, így akár egyetlen apró változás is negatívan hathat éjszakai pihenésünk minőségére. Számos tévhit kering az alvással kapcsolatban, amelyeket ideje megcáfolni!
A helyzet ennél jóval összetettebb, ugyanis kortól, genetikától, életmódtól és nemtől is függ, hogy kinek mennyi pihenés elegendő. Egyesek napi hét órányi alvás után is kipihenten ébrednek, míg mások nyolc óra szunyókálást követően is fáradtak. Mindenkinek meg kell találnia, hogy a számára mi a legmegfelelőbb alvásmennyiség, ami időnként akár változhat is. Télen például hajlamosabbak vagyunk többet aludni, viszont amint növekszik a napsütéses órák száma, onnantól könnyebben ébredünk és kevesebb alvás után is kipihentek lehetünk – írja a bien.hu.
Sokan próbálják meg utólag ellensúlyozni a hétköznapi kialvatlanságot, csakhogy a szervezetünknek bejáratott napi rutinra van inkább szüksége. Legcélszerűbb az lenne, ha mindennap ugyanakkor kelnénk és feküdnénk, hétvégén és hétköznap egyaránt. Természetesen ez nem mindig megoldható, de törekedni azért lehet rá. A folyamatos alváshiány ugyanis előbb-utóbb megbosszulja magát és a hétvégi „pótlás” sem segít majd a helyzeten.
A regenerációs folyamatok az elalvást követő pár órában mennek végbe, a mélyalvási szakaszban, amely igazság szerint nincs időhöz kötve. Tény, hogy tanácsos lenne éjfél előtt ágyba bújni, de ez inkább az alvásminőség szempontjából előnyös, elvégre az is ki tudja magát pihenni, aki csak éjfél után hajtja álomra fejét. Ami inkább számít, az az ébredés időpontja és ahhoz viszonyítva az elalvásé.
A szervezetünknek szüksége van a megfelelő mennyiségű alvásra, máskülönben nem tud a megszokott módon teljesíteni. Tévhit, hogy koffeinnel hozzászoktatható a szervezet a kevesebb alváshoz. A kávé valóban ébren tart, mivel stimuláns hatása van, de a tested közben végtelenül kimerült lesz az ébrenléti állapotban.
A szieszta fél- vagy maximum egyórányi alvást jelent, tehát nem arról van szó, hogy az egész napot átalszod, mert akkor valóban problémás lenne az esti pihenésed. A délutáni rövidke szunyókálás nem zavarhat be az éjszakaiba, ugyanis ilyenkor nem érjük el a REM-fázist, vagyis csupán felszínes alvásról van szó. Testünk sem képes ekkor mély álomba szenderülni, a biológiai óránknak és a külső környezeti viszonyoknak köszönhetően.
Hacsak nem reggel kerültél ágyba, inkább hanyagold a délig való alvást. Észrevetted már, hogy még akkor is jobb a napod, ha inkább egy órával korábban kelsz, mint ha egy órával később? A túlalvás mindamellett, hogy még fáradékonyabbá tesz, garantálja a másnapi fejfájást is, köszönhetően annak, hogy túl sokáig marad víz nélkül a szervezet, emiatt a túlalvók gyakran ébrednek kínzó fejfájásra. A napi legfeljebb kilenc óra alvást nem érdemes túllépni.
Tény, hogy a napközbeni aluszékonyságot okozhatja az is, ha valaki éjszaka nem pihen eleget, de ez nem törvényszerű. Érezheted magad szuper energikusnak egy-két órával kevesebb alvással és rémesen fáradékonynak napi nyolc órányi pihenés ellenére is. A napközbeni fáradtságnak egyéb okai is lehetnek, például valamilyen betegség, alvási rendellenesség, mint a narkolepszia, vagy az alvási apnoe. Az sem ritka, hogy egy kiadós ebéd, a hőmérséklet, vagy pusztán az unalom okozza az aluszékonyságot.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
