A járvány időszakában nemcsak a koronavírus részecskéi terjednek elképesztő sebességgel, hanem az álhírek is. Mi igaz a vírusról szóló mendemondákból?
A hagyományos orvosi szájmaszkok semmit nem érnek a SARS-CoV-2 ellen, mivel lazán illeszkednek az arcra, és nem képesek blokkolni a vírusrészecskéket. Csak operációk során ideálisak, mert felfogják az orvosok szájából és orrából érkező mikroorganizmusokat.
Nem feltétlenül. A vírusok terjedéséről, fertőzőképességéről, vagyis arról, hogy egy ember hány másiknak adhatja át a kórokozót, az úgynevezett R0 érték ad információt. Járványügyi kutatók március 5-én közölt adatai szerint a SARS-CoV-2 koronavírus R0 értéke körülbelül 2,2-re becsülhető, vagyis egyetlen fertőzött személy átlagosan körülbelül 2,2 másik személyt fertőz meg.
A koronavírusok családjának számos tagja van, ezek közé négy olyan vírus tartozik (229E, NL63, OC43 and HKU1), amik klasszikus megfázásra jellemző tüneteket idéznek elő. Utóbbiak azonban nem állatról terjedtek át emberre, elsődleges gazdaszervezetük mindig is az ember volt, ellenben a SARS-CoV-2 eredetileg denevérben volt megtalálható. A repülő emlősök – valószínűleg egy köztesgazda közvetítésével – aztán átadták az embereknek az új kórokozót.
Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a SARS-CoV-2 ember alkotta vírus lenne. Nagyon hasonlít ugyanis két olyan koronavírusra, amik az elmúlt évtizedekben már okoztak komolyabb járványokat. Mind a mára eltűnt SARS-CoV, mind a még jelen lévő MERS-CoV szintén denevérekről „ugrott át” emberre.
Valóban vannak veszélyeztetettebb csoportok, de az emberek többsége enyhe tünetekkel, vagy tünetmentesen átvészeli a fertőzést. A betegek körülbelül 81 százaléka számolt be enyhébb szimptómákról, míg a fertőzöttek 13,8 százalékánál alakult ki komolyabb, a légzőszervrendszert érintő megbetegedés. Az érintettek 4,7 százalékánál kritikus a helyzet, esetükben több szerv is károsodott, illetve vérmérgezés lépett fel. A leginkább veszélyeztetettek az idősek, valamint a legyengült immunrendszerrel rendelkező személyek. A pánik tehát felesleges, viszont ne bagatellizáljuk el a járványt, mindenképpen ügyeljünk magunkra és környezetünkre.
Ennek rendkívül csekély a valószínűsége. Az elmúlt hetekben egy hongkongi kutya esetét kapta fel a világsajtó, aminek az orrából és szájából vett mintában mutatták ki a koronavírus jelenlétét. Az eredmény azonban csak „gyenge pozitív” volt, ami azt jelenti, hogy kevés számú vírusrészecskét mutattak ki a szakemberek.
A kezdeti statisztikák alapján valóban úgy tűnt, mintha a gyerekek bizonyos mértékben immunisak lennének a COVID-19-re. Példának okáért februárban, a Hupej tartományban diagnosztizált 44 000 betegnek csupán 2,2 százaléka volt 19 év alatti fiatal. Ahogy azonban egyre több adat állt a kutatók rendelkezésére, egyértelművé vált, hogy a gyermekek ugyanolyan valószínűséggel fertőződhetnek meg koronavírussal, mint a felnőttek. Az viszont igaz, hogy a kicsik szervezete valamiért könnyebben megbirkózik a vírussal, mint az idősebbekké. Ennek okát egyelőre nem értik a szakemberek.
Számos olyan szimptómája van a COVID-19-nek, ami más légzőszervi betegségekre, például az influenzára vagy a megfázásra is jellemző: láz, köhögés, nehézlégzés, ritkábban szédülés, hányinger, hányás, orrfolyás. Súlyosabb esetekben tüdőgyulladás lép fel – a kezdeti stádiumban azonban a tünetek egyáltalán nem látványosak. A betegséget csak teszttel lehet kétséget kizáróan kimutatni.
Sajnos ez sem igaz, veszélyesebb betegségről beszélhetünk. A koronavírus halálozási rátája azonban még mindig vitatott. A szezonális influenzánál ez az érték 0,1 százalék körül van, a koronavírusé 1-5 százalék között lehet, a helyzet azonban folyamatosan változik. Sok mindent befolyásol az érintett életkora és egészségi állapota.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
