Terézia Mora: Nem lehet megakadályozni a migrációt

Terézia Mora: Nem lehet megakadályozni a migrációt

A menekültügy és az irodalmi szövegek közötti párhuzamra világított rá a bécsi könyvfesztiválon elmondott nyitóbeszédében Terézia Mora Németországban élő magyar író, műfordító. A bécsi könyvvásár november 9-én, Az olvasás hosszú éjszakája elnevezésű rendezvénnyel nyílt meg.

A Berlinben élő magyar származású írónő, Terézia Mora nyitotta meg a bécsi könyvvásárt szerda este. Beszédében párhuzamot vont a globalizáció és az irodalom digitalizációja között. Rávilágított a mondatok, idézetek más szövegekben és digitális csatornákon való feltűnése és ennek szabályozási lehetőségei, valamint a globalizáció miatti ki- és bevándorlás közötti hasonlóságra.

Szerinte nem lehet megakadályozni a migrációt, ahogy nem lehet megállítani a digitális világban egy-egy mondat vándorlását.

Terézia Mora meglátása szerint a mondatok „vándorlása” esetén megnövekszik a szöveg „intellektuális hatékonysága”. A szerzői jogra hivatkozva, de a migrációra vonatkoztatva azt mondta, hogy kevesebb félelemre és több gyakorlatiasságra lenne szükség.

Szerinte érdemes figyelni arra, hogy használ egyes szavakat – mint a menekült, gazdasági migráns, kisebbség, lány – az irodalom, a politika és a “félelem-és gyűlöletkufárok”.  És ha lehetőség van, hallgassa meg, hogy az említettek mit mondanak magukról. Aztán válassza ki, hogy melyik hasznosabb és mi az, amit el tud viselni.

“Sokáig tartott, mire felfogtam, hogy azok az emberek, akik a félelem-és gyűlöletkufárokat követik, nem gonosz varázslat alatt állnak. Azért teszik, mert ők azt ígérik nekik, amit szeretnének.  Hogy az ember egyszer és mindenkorra, egyszerűen és lehet, hogy brutálisan elszeparálhatja magát másoktól. De ez csak a nyelvben lehetséges. Lehet mondatokat alkotni, amik ilyesmit állítanak.”

A digitalizációval kapcsolatban azt mondta: az több lehetőséget jelent, mint korábban, de kitért a szerző jogaira: felhívta a figyelmet, hogy egy író minden teljes áron eladott nyomtatott könyve után 1-2 eurót (körülbelül 300-600 forint) keres, és figyelni kell arra, hogy ettől ne fosszuk meg. Az írók viszont szerinte nincsenek rosszabb helyzetben, mint bármikor a múltban, sőt,

soha nem volt ennyi teljes állású író, mint most

Terézia Morát még az sem tántorítja el, hogy egy regény írása során nagyjából száz embertől hallja, hogy alig akarnak már olvasni, hosszút, bonyolultat és szomorút végképp nem. 

Benedikt Föger, az Osztrák Könyvkereskedők Szövetségének elnöke nyitóbeszédében elmondta, hogy a bécsi könyvfesztivál fő témája idén az emberi jogok. Meglátása szerint soha nem voltak annyira fontosak a könyvbarát és kultúraszerető emberek, mint manapság.

A vásáron átadták az első Osztrák Könyvdíjat is. Német Könyvdíj és a Svájci Könyvdíj már korábban is létezett, Ausztriában viszont csak most alapították meg az elismerést. Az év legjobb német nyelvű próza-, líra-, dráma- vagy esszékötetét ismerik el vele, a díj osztrák szerzőknek adható.

Az első Osztrák Könyvdíjat Friederike Mayröcker “fleurs” című kötete kapta. A költőnő decemberben lesz 92 éves. Az Osztrák Könyvdíjnak egy debütdíja is van, ezt a 36 esztendős Friederike Gösweiner kapta Traurige Freiheit (Szomorú szabadság) című kötetéért, amely a fiatal generáció elveszettségéről szól.

A nemzetközi bécsi könyvfesztivál Ausztria legnagyobb könyvmustrája, amelyen idén mintegy húsz ország 350 kiállítója vesz részt. A mustrán 430 kísérőrendezvényt tartanak. A fesztivált november 10. és 13. között rendezik meg, de már az előestéjén, Az olvasás hosszú éjszakájára több programmal készültek a szervezők.

A fesztiválon részt vesz Philip Blom német, Sabine Gruber olasz származású osztrák, Doris Knecht és Reinhard Kaiser-Mühlecker osztrák, Dirk Stermann német származású osztrák, Bachtyar Ali kurd, Nir Baram izraeli és Cynthia D’Aprix Sweeney amerikai író.

Bemutatják továbbá Willi Winkler német író Luther-életrajzát és Jan Assmann német vallástörténész monoteista vallásokról szóló könyvét is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »