Teréz körúti robbantás: itt a zsaroló levél! – Kérdések, amelyekre sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem adott kétséget kizáró válaszokat

Teréz körúti robbantás: itt a zsaroló levél! – Kérdések, amelyekre sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem adott kétséget kizáró válaszokat

Teréz körúti robbantás: itt a zsaroló levél! – Kérdések, amelyekre sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem adott kétséget kizáró válaszokat

Megtévesztő módon – mintha nem magyar billentyűzetű eszközön gépelték volna – készítették azt a levelet, amelyet a Teréz körúti robbantás végrehajtása miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Papp László Gergely édesapjának laptopján találtak a nyomozók. A levél és annak a Belügyminisztérium elektronikus címére elküldött részlete a Privatkopo.hu birtokába került.

Megtévesztő módon – mintha nem magyar billentyűzetű eszközön gépelték volna – készítették azt a zsaroló levelet, amelyet a nyomozók a Teréz körúti robbantás végrehajtása miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Papp László Gergely édesapjának laptopján találtak. A szöveg első ránézésre nem tartalmaz ékezeteket, úgy tűnik, mintha angol billentyűzetű gépet használt volna a levél írója, ám alaposabban megvizsgálva a szöveget, leleplezhető a turpisság: az első bekezdésben a „lezárjuk” szó elárulja, hogy szándékos félrevezetésről van szó.

A szavak fűzése nagyon sok helyen magyartalan, a mondatokat rengeteg helyesírási hibával vetették papírra. (A Privatkopo.hu információja szerint a súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolt férfi kitűnően fogalmaz és szinte hibátlan a helyesírása.) Különösen érdekes, hogy az iromány készítője folyamatosan a „trágya” szót használja, noha a bomba elkészítéséhez köztudottan műtrágya szükséges. A levél – amelynek legfelső részén Egyiptomra utaló, kódszerű szöveg látható – írója végig többes számban fogalmaz.

Hírdetés

A zsaroló levél első bekezdését, amelyben a Teréz körúton felrobbantott bomba összetételét írják le, a vádirat szerint 2016. október 18-án, este küldték el a Belügyminisztérium elektronikus címére. (Vagyis nem két levél volt, ahogy az több sajtóorgánumban- tévesen – megjelent.) Érdekes módon a bűnügyi hatóság a nyomozás során nem tudott IP-címet rendelni a küldeményhez, nem tudta bizonyítani, hogy az milyen szervereken keresztül jutott el a Belügyminisztérium elektronikus levelezési rendszerébe, tehát kétséget kizáróan a mai napig nem bizonyított, hogy azt kinek a készülékéről és honnan (helyszín) küldték el. Annyi bizonyos, hogy Papp László Gergely édesapjának laptopja (amelyen a teljes levelet megtalálták) hosszabb ideje működésképtelen volt, a házban nem működött Wi-Fi, a robbantással vádolt fiatalember nem rendelkezett mobilinternetet is magában foglaló telefon-előfizetéssel, az édesapja tanúvallomása szerint az e-mail elküldésének időpontjában otthon tartózkodott.

A nyomozóhatóság által megbízott első informatikai szakértő „hibásnak”, „működésképtelennek” minősítette szakvéleményében a laptopot. Majd egy másik szakértő, napokkal később, „életet lehelt” a számítástechnikai eszközbe, és megtalálta a zsaroló levelet, amit teljes terjedelmében nem küldtek el.

A bomba összetételét tartalmazó levélrészlet „elküldésére” vonatkozó egyetlen bizonyíték, hogy az arról készített fotót megtalálták a vádlott telefonjában. Érdekesség, hogy az ügy nyomozati anyagában nem található olyan tárgyi bizonyíték (fotó), hogy az elektronikus küldemény valóban megérkezett a Belügyminisztérium központi e-mail címére.

A nyomozati iratok tanúsága szerint a bomba összetételét tartalmazó levélrészletet mintegy három héttel a robbantás végrehajtását követően küldték el a belügyi tárcának. Ilyen esetekben viszont az a jellemző, hogy a cselekményt végrehajtók rövid időn belül (általában 1-3 nap) jelentkeznek a követeléseikkel. Megválaszolatlan kérdés, hogy a levélrészlet elküldésével vádolt fiatalember miért várt három hetet, hogy kapcsolatba lépjen a kormányzati szervezettel? (Amennyiben valóban ő volt a küldemény feladója.)

Papp László Gergelyt – első fokon, nem jogerősen – életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, amelyből 25 év letöltését követően helyezhető – feltételesen – szabadlábra.

A másodfokon eljáró bírói tanácsnak lesz a feladata, hogy levél keletkezésével és elküldésével összefüggésben felmerült – eddig megválaszolatlan – kérdésekre kétséget kizáró feleleteket adjon.

Ha tud.


Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »