A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal a tudatos vásárlásra buzdítunk.
Régebben november utolsó péntekje volt a vásárlási őrület csúcsnapja, a „Black Friday” (nota bene ekkor van a ne vásárolj semmit világnap is), de mostanság már fekete péntek napok és hetek, fekete péntek hegyek vannak, ahelyett hogy a ne vásárolj napok sokasodnának.
Manapság már nem is csodálkozunk azon, hogy az áruházak egyszerű, de trükkös módszerekkel: kacskaringós vásárlási utak kialakításával, csábító illatokkal, gyereket hívogató, amúgy nem feltétlenül a legegészségesebb árukkal vesznek rá a vásárlásra. És ezek még a szelíd megoldások.
Vannak a fentieknél jóval keményebb, sőt egyes EU-s szabályzások szerint tiltott eszközök is, amivel akár nap mint nap találkozhatunk, annak ellenére, hogy tiltottak. Az EU szabályozása szerint nem engedélyezettek az úgynevezett megtévesztő kereskedelmi módszerek – azaz a fogyasztók közvetlen megtévesztése (félretájékoztatás, valótlan információ közlése), illetve közvetett félrevezetése (fontos információk elhallgatása); valamint az agresszív kereskedelmi módszerek –, azok a módszerek, amelyek nyomásgyakorlással próbálják a fogyasztót rávenni arra, hogy vegye meg a kérdéses terméket. Egyes kereskedelmi módszereket semmilyen körülmények között sem szabad alkalmazni: Ezek közül a tiltott módszerek közül álljon itt néhány az EU hivatalos honlapjáról: a „csalogató reklámok”, amely a példa szerint akciós repülőjegyeket reklámozott a következő szöveggel: „Sütkérezzen Barcelonában mindössze 1 euróért!”, ám amikor valaki megpróbál helyet foglalni a gépre, az 1 eurós repülőjegy már nem elérhető. A gyermekek direkt befolyásolása is tilos olyan szövegekkel, hogy „kérd meg anyut, hogy vegye meg neked!”, és
Aztán ilyenek az úgynevezett „sötét minták”, amelyekről a fejlett országok gazdasági és fejlesztési szervezete, az OECD ír egy friss blogjában. Ebben olvasható, hogy az online vásárlás ugyan páratlan kényelmet kínál, de jelentős kockázatokat is rejt magában a „sötét mintáknak” nevezett manipulatív tervezési gyakorlatok miatt. Ezek a taktikák finoman, szinte észrevehetetlenül befolyásolják a fogyasztói magatartást, gyakran nem szándékos vásárlásokhoz vagy a fogyasztók magánéletének veszélyeztetéséhez vezetnek. Ilyenek például a visszaszámláló időzítők, amelyek esetében egy online áruházban böngészve korlátozott idejű kedvezményre bukkanhatunk egy visszaszámlálóval, amely gyors cselekvésre ösztönöz. Ilyen a rejtett információ, amikor kulcsfontosságú részleteket, például a teljes költséget vagy az előfizetés sajátosságait gyakran hosszadalmas feltételek rejtik el. A zavaró fény- és hanghatások, amikor állandó felszólítások és felugró ablakok figyelmeztetnek vásárlásra, előfizetésre. Az előfizetési csapdák, amikor az ingyenes próbaverzió csábítónak tűnhet, de gyakran költséges előfizetési csapdává válik. Az úgynevezett kényszerregisztráció, amikor egy új szolgáltatásra való feliratkozáshoz szükség lehet személyes adatok megadására azért, hogy a lehető legtöbb adatot gyűjtsék össze, gyakran anélkül, hogy a fogyasztó teljesen megértené a következményeket. És ilyenek a lemondási akadályok, ezek esetén előfordulhat, hogy az összetett eljárások, a rejtett gombok vagy az ügyfélszolgálattal való egyeztetés követelményeinek labirintusában találja magát az ügyfél, amikor eljön a lemondás ideje.
Az OECD utat és tájékoztatás ad, valamint pellengérre állítja a fenti trükköket használókat.
Különösen úgy, hogy ha lehet, iktassunk be még több vásárlásmentes napot az életünkbe. „A vásárlás a Te döntésed, a pénzed szavazat” – hívja fel a figyelmünket a Tudatos Vásárlók Egyesület, amelynek honlapján 12 jó tanácsot adnak a tudatos vásárláshoz.
Hol van még karácsony, de már kint vannak a díszek, mindenhonnan a Jingle bells szól, körbe-körbe csábító fények és vonzó illatok, amelyek azt üzenik: „a lényeg, hogy vásárolj!”. És jönnek, már itt is vannak a csábító trükkös módszerek, elindulnak a Black Friday hetek, ezért legyünk óvatosak és tudatosak, hiszen mindenki számít és
Ilyenkor idézzük fel, amire Ferenc pápa figyelmeztet: „Tény, hogy amikor a társadalmi szokások befolyásolják a vállalatok bevételét, azok rákényszerülnek, hogy másképpen termeljenek. Ez felhívja a figyelmet a fogyasztók társadalmi felelősségére. „A vásárlás nem pusztán gazdasági tett, hanem mindig erkölcsi cselekvés is.” Ezért ma „a környezet pusztulásának témája mindannyiunk viselkedésformáit megkérdőjelezi” (Laudato si’, 208).
Szerző: Nemes Csaba
Fotó: Unsplash
Illusztráció: tudatosvasarlo.hu
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
