A Fradi és a kormányzat is támogatja, hogy Bienerth Gusztáv turizmusért felelős kormánybiztos legyen Gyárfás Tamás utódja a Magyar Úszó Szövetség élén. Úgy tűnik, mintha a Fidesz a saját emberét tolná az elnöki székbe, a helyzet azonban ennél is összetettebb.
Bienerth Gusztáv a napokban jelentette be, hogy a érdekli az elnöki feladat, a Kubatov Gábor vezette FTC szakosztálya pedig támogatja őt. A sajtó közben arról cikkez, hogy Gyárfás Tamást nem lesz könnyű félreállítani, a mai Blikk például arról ír, hogy a leköszönő elnök kampányba kezdett és hívogatja az edzőket, háttéralkukat köt, támogatást kér.
Elképzelhető, hogy valóban így van, elvégre a tervezett vizes vb nagy pénzeket mozgat meg, nem kizárt azonban az sem, hogy puszta színjátékról van szó. Hogy megértsük, miért vetődik fel ez a lehetőség, térjünk vissza Bienerth Gusztávhoz.
A Nemzeti Sport a jelöltet így mutatta be:
A 61 éves Bienerth Gusztáv az ELTE jogi karán szerzett diplomát, aztán Bostonban tanult a Harvardon. Volt a PricewaterhouseCoopers budapesti irodájának vezérigazgatója, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke, a UNICEF hazai elnöke és a Roland Berger Zrt. elnöke. 2002-ben és az idén is az ő vezetésével készült megvalósíthatósági tanulmány a budapesti olimpiarendezésről, az MLSZ nemzetközi igazgatójaként kulcsszerepe volt a FIFA Puskás-díj létrehozását célzó tárgyalásokban az MLSZ, az örökösök és a FIFA között, valamint, az IMG London vezető tanácsadójaként vett részt az új Fradi-pálya építésének előkészítésében. Tagja volt a FIFA jogi bizottságának és az UEFA HatTrick-bizottságának, a Magyar Kézilabda-szövetség elnökségének. A Ferencváros igazgatósági tagja, az idei évtől pedig a 2024-es Budapesti Olimpiai Pályázat alelnöke, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, turizmusért felelős kormánybiztos. És immár hivatalosan is ringbe szállt a Magyar Úszószövetség elnöki posztjáért. (NSO)
Hogy Bienerth jól fekszik a kormánypártoknál, aligha kérdéses. Már az első Fidesz-kormány alatt az ő cége, a PricewaterhouseCoopers kapott megbízást arra, hogy megvalósíthatósági tanulmányt készítsen a 2012-es olimpia budapesti megrendezésére vonatkozóan. (Szakmai körökben sokan tartják mulatságosnak, hogy bár a cég Kft., Bienerth pedig annak ügyvezetője volt, mégis vezérigazgatónak tituláltatta magát, ami az akkori sajtóhírekben is feltűnik.) Az 1500 oldalas tanulmányért 390 millió forintot fizetett a Deutsch Tamás vezette minisztérium.
Bienerth 2011-ben egy rövid ideig a Habony Árpádhoz köthető Nézőpont Alapítvány elnöki tisztségét is betöltötte – részben ennek is köszönhető, hogy mostani jelöltségének bejelentése után a komplett Habony-média futtatni kezdte-, 2013-ban pedig az általa képviselt International Management Group Kft. kapott megbízást arra, hogy készítsen szakvéleményt az akkoriban még csak tervek szintjén létező Fradi-stadionhoz. Az Átlátszó cikke szerint a 49 oldalas anyagot jobbára az internetről ollózták össze, a kormány nettó 24 millió forintot fizetett érte. A Fradi-stadion építése 2012-től kiemelt kormányzati beruházásként futott, a projektet az a Fürjes Balázs vezényelte, kinek szerepe később fontos lesz az összefonódások megértéséhez.
Bienerth idén április óta a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál dolgozik mint turizmusért felelős kormánybiztos. Kinevezése előtt pár hónappal részt vett egy zártkörű egyeztetésen, melyet Rogán Antal hívott össze, hogy beszéljenek a turizmus és a vendéglátás jövőjéről. Bienerth mellett ott volt a találkozón Orbán Ráhel, a miniszterelnök lánya és Andy Vajna producer, filmügyi kormánybiztos is. Az esetet követően épp Bienerth nyilatkozta: semmi kivetnivalót nem lát abban, hogy nagy szakmai szervezetek képviselői nem voltak jelen, Andy Vajna és a kormányfő lánya viszont igen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál betöltött pozíciója már csak azért is érdekes, mert egyes sajtóhírek szerint nemrég még épp Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter volt az egyik jelölt Gyárfás Tamás helyére. (Jóllehet, erről épp az a Blikk számolt be, hozzátéve, hogy Gyárfás elmozdítása nehéznek tűnik, mely még ma is az eltávolított elnök élénk kampányáról cikkez. Úgy tudjuk, a bulvárlap által megszellőztetett információkból egy szó sem igaz.)
Az Alfahír információi szerint viszont a minisztérium épp szabadulna Bienerthtől, aki nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – vigaszdíjként viszont megkaphatná az úszószövetség elnöki posztját.
Bienerth természetesen szerepet kapott a 2024-es olimpiai pályázat lebonyolításában is mint az Olimpiai Védnöki Testület tagja és Budapesti Olimpiai Pályázat alelnöke. (A 2024-es olimpia megrendezésére vonatkozó budapesti pályázat kormányzati felelőse: Fürjes Balázs.) A megvalósíthatósági tanulmányt ismét a PricewaterhouseCoopers készítette 480 millióért, majd 280 millióért töltöttek ki egy kérdőívet saját írásukra hivatkozva, hogy aztán 240 millióért a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak is eladják az anyagot.
Kik rúgtak labdába?
A szakember persze nem tétlenkedett az első Orbán-kormány bukását követő szocialista érában sem. A közismerten baloldali kötődésű Kisteleki István által vezetett MLSZ-ben kapott szerepet nemzetközi igazgatóként, és a Magyar Narancs 2010-es cikke szerint komoly szerepe volt abban, hogy nemzetközi kapcsolatait latba vetve korrigálja Kisteleki diplomáciai baklövését, az MLSZ elnöke ugyanis a későbbi nyertes Platinivel szemben Lennart Johanssont pártolta az UEFA-elnökválasztásán. Bienerth Gusztávval párhuzamosan nevezte ki Kisteleki az MLSZ tanácsadói testületének élére Veres Tibort, a korábban Bajnai Gordon által irányított, az MSZP házi cégének tartott Wallis Zrt. tulajdonosát, az elnökségbe pedig meghívta azt a Scheer Sándort, aki a Wallis-leányvállalatként működő Market Építő Zrt. vezérigazgatója volt.
Az MLSZ-t innentől kezdve gyakorlatilag a Scheer-Bienerth-Veres-Kisteleki négyes irányította.
(Bienerth 2010-ben, az MLSZ-en keresztül, még Kisteleki István javaslatára bekerült a FIFA Jogi bizottságába is, ahová 5 évre szólt a megbízatása, ám később az immár Csányi Sándor által vezetett szövetség idő előttvisszahívta.)
Kisteleki személycseréit a csúfos Eb-pályázat előzte meg: a vezetők már szinte biztosra vették, hogy Magyarország rendezheti a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokságot, ám 2007 áprilisában végül egyetlen szavazatot sem kaptunk. A pályázat munkálatait Gyárfás Tamás vezette.
A lebőgés után Kisteleki menesztette a Gyárfás által foglalkoztatott szakmai gárdát, a szövetség és az üzletember kapcsolata azonban továbbra is meglehetősen szoros maradt, az MLSZ több tízmilliós szerződést kötött Gyárfás lapjával. A kapcsolat egyébként évtizedes: az 1996-os botrány után Gyárfás a főszponzor Arénát képviselő Kisteleki segítségével maradt az úszószövetség élén.
Térfélcsere
A 2010-es kormányváltást követően a Fidesz szinte a teljes magyarországi sportéletet lefejezte és hatalomátvételbe kezdett. A legdrasztikusabban ez a labdarúgást érintette, ahol Kisteleki helyét Csányi Sándor vette át, és lassan szinte az összes komolyabb klub egy-egy fideszes potentát kezébe került.
Akadtak azonban, akik szép lassan az új rendszerben is megtalálták a helyüket.
Itt érdemes visszakanyarodni a Fradi-stadion és Fürjes Balázs szerepére. A stadion helyszínét jelentő, korábban 6+2 hektáros telek évtizedeken keresztül állt egyes befektetői körök (az OTP-től a Wallison át különféle külföldi strómanok) célkeresztjében, a régi aréna ugyanis épp a legértékesebb részén, a Könyves Kálmán körút és az Üllői út sarkán feküdt. Egyes feltételezések szerint a Fradi korábbi anyagi ellehetetlenítésének és a Kisteleki vezette MLSZ általi kizárásának is köze volt az ingatlanspekulációhoz. Évtizedes huzavona után a Fidesz rendezte a kérdést: a telket visszavásárolta az állam a skót befektető, Kevin McCabe (valójában az MSZP-közeli Szász András) cégétől, új stadiont épített az értéktelenebb részen, a drágább felén pedig hamarosan felhúzzák a gigantikus Telekom-székházat. Az azóta Groupama Aréna névre keresztelt 13,5 milliárdos stadiont a korábbi Wallis-cég Market Zrt. építhette, csakúgy, mint a most épülő, 50 milliárdos székházat, igaz, a céget közben megvette Garancsi István, Orbán Viktor barátja.
Mint írtuk, a projekt vezetésével megbízott kormányzati megbízott Fürjes Balázs volt. Fürjes már 18 évesen elkezdte építeni karrierjét a Fideszben, részt vett a Fidelitas megalapításában, az első Orbán-kormányban Deutsch Tamás kabinetfőnöke volt, majd miniszteri biztos lett. A 2002-es kormányváltás után nagyot váltott ő is, az üzleti szférában helyezkedett el. Nem máshol, mint a Wallisnál, melynek akkoriban Bajnai Gordon volt a vezérigazgatója, ahol 2011-ig, újbóli kormánybiztosi kinevezéséig dolgozott. Az általa vezetett Fradi-stadion-projekt hozománya tehát, hogy a Groupama Arénát a Scheer Sándor által irányított Wallis-cég építhette.
És hogy a kép teljes legyen, feltűnt a régi csapat egy újabb tagja is: a Kubatov Gábor vezette Fradi labdarúgócsapatának elnökségébe 2015-től bekerült Bienerth Gusztáv is – erről a sajtóban semmiféle híradás nem jelent meg – most pedig már a Ferencváros jelöltjeként indul el Gyárfás megüresedő pozíciójáért.
Bienerth egyébként tagja volt a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségének is. Négy évre választották meg, de rendhagyó ódon két év után a közgyűlés visszavonta tagságát, ami szakszövetségek esetében nagy ritkaságnak számít. A visszahívás valódi oka ismeretlen, az indoklás szerint megrendült benne a bizalom.
Tényleg ezt akarták Hosszú Katinkáék?
Hosszú Katinka és több neves úszónk hosszas küzdelem árán érte el, hogy sikerüljön elmozdítani pozíciójából Gyárfás Tamást.
Bienerth Gusztáv a kormánypárti Origónak adott interjújában így nyilatkozott:
„Sok olyan ember keresett meg, aki ismerte a szakmai pályafutásomat. Ők azt mondták, hogy talán éppen olyan típusú vezetőre van most szükség ebben a szövetségben, mint amilyen én vagyok.”
A fenti írtakat látva ezek a megkeresések leginkább a kormány soraiból és egyes üzleti körökből érkezhettek.
A kérdés már csak az, vajon Hosszú Katinkáék tényleg ezt a változást szerették-e volna elérni, vagy lesz tisztább múltú jelölt is az úszószövetség élére.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
