Itt a weboldalon ritkán, a Facebook posztok alatti kommentekben annál gyakrabban bukkannak elő olyan állítások, amik szerint Istenben csak tudatlan, hiszékeny vagy buta emberek hisznek.
Vajon az ilyen zsigeri kijelentések tényleg megalapozottak, vagy csupán jó válasznak tűnnek nem hívők számára, amikor kifogynak az érvekből, vagy nem értik hívő társaikat?
A kérdés statisztikai aspektusával kapcsolatban ma már elég sok tanulmány áll rendelkezésre és ezek kivétel nélkül azt mutatják, hogy a műveltség vagy éppen maga a tudomány nemcsak nem áll ellenséges viszonyban a hittel, de bizonyos országokban még a tudósok között is nagyobb arányban találunk hívőket, mint ateistákat.1 Az egyik globális felmérésben részt vevő 9,422 tudós, arra a kérdésre, hogy szerintük a tudomány harcban áll-e a hittel, a válaszadók elenyésző százaléka felelt igennel.2 Nem beszélve arról, hogy a modern tudomány megalapozói is igen kevés kivétellel hívő emberek voltak.3
Engem azonban most jobban érdekel a kérdés egy másik aspektusa. Justin Barrett, a kognitív vallástudomány ismert és elismert szakértője „Miért hinne bárki Istenben?” című könyvében leírja, hogy kutatásai szerint biológiai és környezeti adottságaink alapján, mi emberek magunktól inkább hiszünk, mint nem, és tulajdonképpen az ateizmus számít rendellenességnek. Kutatásai arra a megállapításra vezették, hogy a gyerekek „saját megérzésük alapján istenhívők”, akik már egészen kicsi kortól, mielőtt bármit hallottak volna a vallásról, hisznek egy természetfeletti, mindenek felett álló entitásban. Az Isten létezésében való hit éppen annyira természetes és normális, mint, hogy hiszünk a sajátunkon kívüli elmék létezésében.
Christian Smith szociológus pedig úgy forgalmazza meg a kérdést, hogy „Miért találnának ki az emberek isteneket és lelkeket egy lelkek és istenek nélküli világban?”
Az emberek azért keresik az élet értelmét, az erkölcsöt és lelki útmutatást a fizikai világon kívül, mert ebben a világban nem található.
Az istenhit más megközelítésű magyarázatai, legyen szó „hasznos mankóról” vagy „káros téveszméről”, nem képesek megválaszolni, hogy a hit miért ennyire mély és kimozdíthatatlan része a legtöbb ember világnézetének. Isten létezése az egyetlen, minden tekintetben kielégítő válasz, és higgye el a kedves olvasó, évezredeken át sokan sokféleképpen és teljesen hiába próbálták megkerülni a megkerülhetetlent.
Egy másik érdekes aspektusa a kérdésnek, hogy a legtöbb ateista csak kemény munkával képes leküzdeni saját természetes hajlamát a hitre. (Zárójelben jegyzem meg, hogy Freud még a halálos ágyán is azzal volt elfoglalva, hogy Isten nemlétét bizonygassa, vagyis saját elméleteit igencsak elégtelennek tartotta erre.)
Justin Barrett úgy gondolja, hogy amennyiben valaki „ateistává akar válni és ateizmusát meg is akarja őrizni, fontos, hogy a) minden idejét városi környezetben töltse és kerülje a természetben rejlő szépséget és erőt, b) kerülje a hívőkkel való kapcsolatot és a tapasztalataikról folytatott beszélgetéseket, c) kerülje az akut, életveszélyes helyzeteket, amikor is az ember hajlamos külső, akár természetfeletti segítséget kérni, illetve az ember kiszolgáltatottságát hangsúlyozó helyzeteket (például jó időjárás a jó terméshez), d) kuckolja be magát egy egyetemem vagy más felsőoktatási környezetben, ahol a lehető legtöbb ateistával találkozhat – na nem azért, mert intelligensebbek hívő társaiknál, hanem azért, mert itt nagyobb energiát fektetnek Isten kimagyarázásába más helyszínekhez képest.”
Ahogy a 35 éves koráig ateista C.S. Lewis megfogalmazta:
„Az a fiatalember, aki rendes ateista akar maradni, kénytelen gondosan ügyelni arra, hogy mit olvas.”
Természetesen a vallásos tapasztalatok téren is léteznek sarlatánok és tévúton járó, akár jószándékú vallásos hangok, Jézus azonban példanélküli és személyes útmutatást ad minden kereső számára. Nem kevesebbet állított, minthogy Általa magát Istent tapasztaljuk meg4. Érdemes megfontolni Péter szavait:
„Uram, kihez mennénk? Örök élet beszéde van nálad.”5
És ezt a lelke mélyén mindenki sejti vagy tudja…
First worldwide survey of religion and science: No, not all scientists are atheists ua.https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Christians_in_science_and_technologyJános 14:9János 6:68
Forrás:idokjelei.hu
Tovább a cikkre »
