A bankároknak rémálmaik vannak amiatt, hogy a növekvő bérek miatt inflációs örvény ragadhat el minket.
Németországban 25 %-kal nőttek a minimálbérek és elérik a 12 eurót egy órára.
Nálunk a közszférában dolgozók számíthatnak a fizetésük 3 %-os valorizációjára, de csak júliustól.
Bár egész Európában érezhető a nyomás a bérek emelése érdekében, azok aligha képesek követni a növekvő árakat. A nemzeti bank alelnöke, Ódor Lajos mégis attól tart, hogy a bérek gyors növekedése inflációs spirált idézhet elő.
Eközben nálunk csúcson, harmincezer fölött van a munkalehetőségek kínálata, aminek majdnem a felét az információs technológia, az ipar és a kereskedelem teszi ki. Az elemzők szerint nagy a választási lehetőség azért is, mert a koronajárvány miatt rekordszinten vannak a megtakarítások.
Nehezen töltik be azokat az állásokat, ahol nagy a fertőzés kockázata, például a vendéglátóiparban. Az iskolák és óvodák bezárása se adott túl sok lehetőséget a szülőknek. Az idősek pedig a járványtól való félelmükben inkább a korábbi nyugdíjba menetel mellett döntöttek.
A munkaadóknak magasabb fizetést kell kínálniuk, hogy magukhoz csalogassák az álláskeresőket. A központi bankok ezért árgus szemekkel figyelik, hogy a cégek nem fizettetik-e meg a magasabb bérköltségeket a termékeik árában, ami inflációs spirált, növekvő áremelkedést idézhetne elő.
A frankfurti Európai Központi Bank mégis átmenetinek véli a drágulást, és annak mérséklődésében bízik még ebben az évben. Több tagállam, mint például Cseh- és Magyarország ezt a folyamatot a kamatlábak emelésével szeretné meggyorsítani, mivel a magasabb kamatok fékezik úgy a vállalkozókedvet, mint a hazai keresletet is, ami pedig lassitja az áremelkedést.
Christine Lagarde, az ECB elnöke szerint:
Az infláció az euróövezetben még azelőtt csökkenhet, mielőtt hozzászoknánk.”
Ő azzal az indokkal utasítja el a kamatlábak emelését, mert az a gazdasági növekedés lefojtását okozná épp akkor, amikor Európának erre van leginkább szüksége. A kamatlábemelés ugyanis csak leghamarabb egy év múlva éreztetné a hatását. Miközben a magas kereslet és az alacsony kínálat közti egyensúlyhiány a növekvő infláció egyik legfőbb hajtóereje.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
