Három szervezet egy határon átnyúló együttműködés keretében próbál tenni az úgynevezett bullying, vagyis az iskolai zaklatás visszaszorítása érdekében. Az iskolák gyakran tanácstalanok a diákok között zajló zaklatás megannyi formájával szemben.
Akár diákként, akár szülőként sokak számára húsba vágó problémát jelent az a „bántásˮ, ami az iskolai közösségeken belül ér sokakat. A „Stop bullying – no bullyingˮ elnevezésű projekt leírása szemléletesen feltárja a probléma mélységeit. Olyan jelenségként írja le a zaklatást, mint amely során „az osztály hangadó diákja, vagy legerősebb klikkje rendszeresen piszkálja, súlyosabb esetben megalázza, zaklatja, fizikailag is bántalmazza egy vagy több osztálytársát.ˮ Az angolul bullyingnak nevezett jelenség valamivel szélesebb jelentéssel bír, mint a magyar „zaklatásˮ kifejezés, ugyanis a megfélemlítés, a bántalmazás számos műfaját is felöleli. S hogy ki lehet a célpont? „Éppen elég például, hogy valaki bármilyen dimenzió mentén kicsit kilóg a sorból vagy, hogy újként kerüljön be egy már kialakult hierarchiájú csoportba ˮ – hangzik a leírás, amely leszögezi: a bántalmazók – gyakran különféle előítéletek alapján – általában a leggyengébb láncszemnek minősülő gyerekeket szúrják ki maguknak.
Az Interreg V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósuló projekt vezető partnere a komáromi Innovatív Oktatásért Intézet (IOI), míg a másik két résztvevő a szintén a Duna menti városban működő TANDEM n.o., illetve a budapesti Rogers Személyiségközpontú Oktatásért Alapítvány. Az Európai Regionális Fejlesztési Alaptól az IOI 56 992, a TANDEM n.o. pedig 55 326 eurót kapott a célok megvalósítására. 2020 októberében kezdték el a munkát, amely egészen 2022 januárjáig tart.
A projektbe eredetileg öt iskolát szerettek volna bevonni, ám ennél lényegesen több intézmény figyelmét keltette fel a lehetőség. Végül kibővítették a keretet, s a pozsonyeperjesi, a kassai, a csallóközaranyosi, a köbölkúti, a nagyfödémesi és a nádszegi iskolák mellé még a szentpéteri alapiskolát is bevették kontrollcsoportként.
Első lépésként a tanárok, a diákok és a szülők körében végeztek kérdőíves felmérést. Berta Tünde, az IOI ügyvezetője érdeklődésünkre elárulta, hamarosan befejezik a befutott adatlapok feldolgozását. Előzetes megfigyelésként elmondta, hogy a bullying egyre inkább terjed az online térben is, ám a jelek szerint a szülők ezt még nem érzékelik olyan mértékben, mint a gyerekek: „Nemzetközi, például az UNICEF által is készített felmérések is azt mutatják, hogy a diák nem árulja el a szülőnek, ha online zaklatás éri. Az egyik legjellemzőbb forma ebben az esetben az, hogy kizárják a másikat a csoportokból, vagy kibeszélnek valakit ezeken belül.ˮ
Az is egyértelmű, hogy a problémát komolynak látják az egyes iskolák, Berta szerint tehetetlenségüknek és tanácstalanságuknak adnak hangot a bullying kapcsán – sok esetben nem tudják, mit és hogyan kellene tenniük, arról nem is beszélve, hogy az intézményekben gyakran gyenge a segítőszakmák jelenléte. Urbán Péter, a TANDEM ügyvezetője ugyanerre a jelenségre az „eszköztelenségˮ kifejezést használta. Egyben arra is utalt, hogy a szervezetük már korábban tudatosította a helyzet komolyságát. A 2019- es tízéves születésnapi ünnepségükön a 100 vendégük többsége arra szavazott, hogy a következő években a bullyinggal kéne leginkább foglalkozniuk.
A felmérések adatainak feldolgozása után indulnak majd el a célirányos képzések és műhelymunkák – viszont a járványhelyzet miatt egyelőre csak online formában. Berta Tünde elmondta, mentorálási segítséget is szeretnének nyújtani az iskolának, illetve egyfajta kézikönyv is készül majd.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
