Tenea városát sokáig csak a mítoszokból ismerték, de a Peloponnészoszon feltárt különleges hellenisztikus sírkamra most valódi történelmi bizonyíték. Apollón isten gyűrűje, votív felajánlások és fényűző temetkezési tárgyak árulkodnak a város vallási életéről, gazdagságáról és hosszú időn átívelő történetéről.
Tenea legendája: Trójától Rómáig
Vergilius az Aeneis-ben meséli el, hogy a trójai háborút követően két várost is alapítottak a menekültek: Rómát és Teneát. Az utóbbit a görögországi Peloponnészoszon hozták létre a túlélők, akiket a mítosz szerint Agamemnón, Mükéné királya engedett letelepedni.
2018 óta a „Ősi Tenea” nevű régészeti program kutatói feltárásokat végeznek a mai Chiliomédi közelében. 2024 októberében rendkívüli hellenisztikus kori temetkezési helyet fedeztek fel, amely egyedülálló betekintést nyújt az ókori város múltjába. A sír különleges, szimbolikusan is fontos gyűrűt rejtett. A gyűrű Apollónt ábrázolja, aki Tenea főistene volt. Ez az ékszer évszázadokon át fennmaradt a sírban, és így megőrizte a város vallási örökségének egy darabját – adta hírül a Görög Kulturális Minisztérium.
Egyedülálló sírkamra Apollón nyomával
A görög kulturális minisztérium 2025. március 10-én közzétett közleménye szerint a régészek T-alakú, aszimmetrikus sírhelyet tártak fel, mely bejárati folyosóból és fő sírkamrából áll. Az ajtó alakú zárókő mögött hat sírt találtak. A sír makedón mintára készült, és a hellenisztikus korszakban (i. e. 323–30) épülhetett. A temetkezési helyet egészen a Kr. u. 4. századig használták, mígnem szentéllyé alakították a helyet.
A szarkofágban talált aranygyűrű féldrágakő intarziával készült, és Apollón isten alakját ábrázolja egy kígyóval – az egészség és gyógyulás jelképével. Apollón volt Tenea főistene, feltehetően a trójai származású alapítók miatt. A gyűrű mellett öt agyagból készült votív ujjat (Az „agyagból készült votív ujj”, ujjformájú agyag tárgy, amit valószínűleg olyan személy ajánlott fel, aki valamilyen kéz- vagy ujjproblémától szenvedett, és Apollóntól – a gyógyítás istenétől – várt gyógyulást.) is találtak, amelyek a gyógyulásért fohászkodó emberek felajánlásai lehettek. Ez azt jelzi, hogy a sírhelyet később gyógyító szentélyként is használták.
Tárgyi emlékek a hellenisztikus és római korból
A temetkezési helyen számos értékes tárgyra bukkantak: két arany pénzérmére (dánaára), egy ezüst tetradrachmára III. Fülöp Arrhidaiosz korából, aranyleveles koronára, hellenisztikus vázákra, bronz- és vasdíszekre, parfümös üvegekre és üveggyöngyökre. Ezek mind a sír lakóinak gazdagságára és a város kapcsolataira utalnak.
Állatcsontok és használati kerámiák tanúsága szerint a római korban a helyszínt temetési lakomákra is használták. A régészek számos korszak temetkezéseit dokumentálták, a Kr. e. 6. századtól egészen a Kr. u. 5. századig. Ez alátámasztja, hogy Tenea temetője hosszú időn át aktív volt, és az emlékművet újra és újra hasznosították a különböző korszakokban.
Tenea: a mítoszból valóság
A most feltárt sír és a benne talált tárgyak – különösen Apollón gyűrűje – nemcsak Tenea vallási életéről és temetkezési szokásairól árulkodnak, hanem megerősítik a város valós történelmi létezését. Egy olyan városét, amelyet sokáig csak mítosznak hittek – most azonban a föld mélyéről szólal meg újra.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
