Tavaly decemberben jelentették be, hogy Magyarország egy teljesen újfajta „következő generációs katonai jármű” fejlesztésébe és sorozatgyártásába kezd. A projektről egyelőre nem sok konkrétumot tudni azon kívül, hogy a Rheinmetall-lal közösen valósul meg, a járművet Kaposváron gyártják majd, és kerekes lesz. Az információhiány egyik oka az lehet, hogy a K+F tevékenység még nem indult el érdemben, a másik pedig az, hogy számos technológiai innováció, amely a katonai járműve kerülhet, még fejlesztés alatt áll. Ha a projekt a tervezett időkereten belül sikeres lesz, Magyarország akár teljesen új fejezetet nyithat meg a globális harcjárműgyártásban – írja összeállításában a Portfolió.
Mégis mi az, hogy „következő generációs katonai jármű?”
Ahhoz, hogy megértsük, mit is jelent pontosan az a kifejezés, hogy „következő generációs katonai jármű”, érdemes egy pillantást vetnünk a jelenleg futó, ilyen irányú nemzetközi fejlesztési projektekre.
Az Egyesült Államok régóta dolgozik azon, hogy lecserélje Bradley gyalogsági harcjárműveit egy úgynevezett következő generációs harcjárműre. Miután több projektet is elkaszáltak a döntéshozók, most éppen másodszorra futnak neki az Optionally Manned Fighting Vehicle-programnak (OMFV), ez, ahogy a neve is sugallja, egy önműködően is cselekvőképes harcjármű kidolgozására irányul.
Azon kívül, hogy a harcjárműnek opcionálisan személyzet nélkül is működőképesnek kell lennie, a projekt második iterációjában már szinte minden követelményt kivettek a programból az amerikai haderő fejlesztéséért felelős döntéshozók. Vagyis lényegében arról van szó, hogy nincs konkrét elképzelésük arról, hogy milyen újításokat tartalmazzon az új harcjármű, szabadjára engedik az innovációt, és majd választanak egy olyan megoldást a programban résztvevő cégek fejlesztései közül, amelyik szimpatikus lehet a számukra.
A National Interest összeszedte, hogy milyen „fícsörök” jöhetnek elvi síkon szóba egy ilyen járműnél, ilyen például
Mindez persze csak a jéghegy csúcsa, és számos olyan technológiai fejlesztés láthat napvilágot a következő években, melyekről jelenleg még találgatni sem tudunk. Újfajta védelmi, támadási, mobilitási, taktikai rendszerek, melyek akár teljesen átírhatják az emberiség hadviselési doktrínáját.
A lényeg tehát az, hogy a harcjárműgyártás fellépjen a technológiai létra következő fokára, olyan innovációk, hadászati megoldások alkalmazásával, melyeket még nem láthatunk a hadszíntereken.
Érdemes széljegyzeten megjegyezni, hogy az OMFV-programba benevez a Rheinmetall is a KF41 Lynx IFV-vel; ezt a típust Magyarországon is gyártják és fejlesztik majd, így ha a Rheinmetall lesz a befutó, hazánkba is juthat valami a több mint 6000 Bradley lecserélésére kiírt beszerzésből, legalább K+F oldalon.
Mit tudhat majd az új magyar harcjármű?
2020. december 16-án jelentette be Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkársága, hogy a Rheinmetall-lal partnerségben a magyar kormány egy következő generációs katonai jármű fejlesztésébe, majd tömeggyártásba fog bele.
Ezt a projektet persze nem szabad összemosni az amerikai OMFV-programmal, hiszen teljesen más a két fejlesztés végcélja, viszont az OMFV-ben megjelenő egyes innovációk visszaköszönhetnek a hazai projektnél is, ezért volt őket fontos szemügyre venni.
A hazai fejlesztésről mindössze annyit lehet biztosan tudni, hogy
A kormány és a Rheinmetall ezen kívül nem közölte a projekt pontos paramétereit. Valószínűleg ennek az az egyik oka, hogy még el sem kezdődött érdemben a K+F tevékenység, így rengeteg dolog változhat, számos új innováció láthat napvilágot a következő öt évben, mire a jármű eljut a sorozatgyártásig.
Mindenesetre elég sok a spekuláció arról, hogy milyen képességeik lesznek majd a kaposvári futószalagokról leguruló járműveknek. Néhány feltételezés:
Arról viszont egyelőre még nehéz spekulálni, hogy konkrétan milyen felszerelése, milyen technikai paraméterei lesznek a járműnek, hiszen a K+F tevékenység lényege, hogy ezekre a kérdésekre választ adjanak a következő években. A cél kétség kívül az lesz, hogy a lehető legoptimálisabb innovációk kerüljenek kiválasztásra, de ezen a ponton valószínűleg még a projekt kulcsfontosságú döntéshozóinak is csak nagyvonalú tervei vannak a járműtípus képességeit illetően.
Mindenesetre, annyit érdemes megjegyezni, hogy a magyar fejlesztésű harcjármű felszerelésének kidolgozásában irányadók lehetnek a Rheinmetall által is fejlesztett Boxeren megjelenő újfajta fegyverplatformok. Csak hogy néhány példát említsünk:
Mit akarhat Magyarország egy teljesen újfajta harcjárművel?
Magyarországon, illetve a magyar kormány / kormányközeli vállalkozók tulajdonában lévő külföldi hadiipari üzemekben (Hirtenberger, Aero Vodochody) többnyire kétféle célra gyártanak hadianyagot: a Honvédség kötelékén belüli rendszeresítésre és exportra.
Valószínűleg nem lesz ez másképp a kaposvári kerekes páncélossal sem, amely jó eséllyel egymagában több, még hiányzó feladatkört is betölthet:
A magas fokú modularitás lényege, hogy egyetlen egy járműplatform képes legyen többféle küldetést ellátni viszonylag rövid időn belül: ilyen megoldást látunk már a Magyarországon szintén gyártásra kerülő KF41 Lynx harcjárműveknél, melyeknek fegyverzete, páncélvédettsége, felszerelése alig 4 óra alatt átalakítható, a küldetés igényeinek megfelelően.
Nem lenne meglepő, ha ezt az elvet átvenné az egyelőre még nem megnevezett harcjármű-projekt is, már csak azért is, mert egy könnyen konfigurálható, átalakítható eszköz exportpotenciálja is nagyobb. A külföldi megrendelőknek mindig fontos szempont, hogy megvásárolt harcjárműveiket gyorsan, könnyen és olcsón át tudják alakítani a helyi igényeknek megfelelően. Erre hazai viszonylatban a Gidrán ékes példa.
Ha Magyarország a Rheinmetall-lal közösen a világelsők közt fejleszt egy használható és ütőképes autonóm többcélú katonai járművet, első körben a Rheinmetall üzleti partnerei (pl. Németország, Ausztrália, Nagy-Britannia, Szlovénia, Katar stb.), később pedig számos másik, régi APC-ket cserélni igyekvő ország kopogtathat be, hogy szemügyre vegye a magyar fejlesztésű járműtípust.
Több ország is dolgozik azon, hogy lecserélje régi M113-asaiat, BTR-jeit a régiónkban és az egész világon, az ilyen országok mind potenciális vevői lehetnek egy következő generációs, többcélú harcjárműnek vagy gyártási licencének.
Konkrét országokról azonban még nem lehet spekulálni, hiszen még évek kérdése, hogy egyáltalán egy demonstrálható prototípus szülessen. Mindenesetre azt fontos megjegyezni, hogy ha Magyarország a tervezett időkereten belül elkészül a projekttel, hazánk teljesen új fejezetet nyithat a harcjárműfejlesztésben, amely más országoknak is példaként szolgálhat – állapítja meg a Portfolió.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
