Sok éve keringenek szóbeszédek arról, milyen végzettsége van Farkas Flórián miniszterelnöki biztosnak. Egyesek úgy vélik, érettségi bizonyítványa is kétséges, ám a parlamenti adatok szerint a kormányfő bizalmasa diplomát szerzett. Farkas Flórián névvel két szakdolgozatot is leadtak, ám az egyiknek érdekes módon nyoma veszett.
A 2000-es évek eleje óta találgatják egyes roma politikusok, miként tudott Farkas Flórián páratlanul sikeres politikai pályát befutni, és hogyan vált a képviselő a miniszterelnök egyik legfontosabb bizalmasává. Sokak véleménye szerint végzettség nélkül ívelhetett magasra a karrierje, ráadásul árulkodó körülménynek látszik, hogy a pletykákat ő maga egyetlenegyszer sem próbálta eloszlatni. Legutóbb 2012-ben követelte kéttucatnyi roma fiatal és politikus az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Dohány utcai székháza előtt, hogy az akkor még a szervezetet vezető képviselő adjon számot arról, miért nem szerepel önéletrajzában, hogy hol és mikor érettségizett.
Mindezt a Farkas által meghirdetett, törvényességen, erkölcsösségen és szakmaiságon alapuló új cigánypolitika jegyében kérték a tüntetők, akik egyben azt követelték tőle, mutassa meg érettségi bizonyítványát és egyetemi diplomamunkáját az indexkönyvével együtt. A székház azonban zárva volt, Farkas Flóriánt nem lehetett elérni, s később sem reagált a kérésre.
Nyugtalanító körülmények
A parlament honlapja szerint a roma politikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán politológia szakon szerzett diplomát 2005-ben. Életrajzi adatai alapján 2001 és 2005 között járt az egyetemre, ahol olyan lehengerlően teljesíthetett, hogy rövid ideig óraadó tanár is volt. Ezen információk ismeretében kerestük fel az intézményt, ám kiderült, hatalmas darázsfészekbe nyúltunk, s a fellelt adatok szerint teljes a zűrzavar a képviselő szakdolgozata körül.
A politikus által feltüntetett információk alapján az ELTE jogi karához fordultunk, amelynek könyvtára lapunk megkeresésére megerősítette, valóban szerepel Farkas Flórián szakdolgozata az adatbázisukban, azonban azt nem 2005-ben, hanem két évvel korábban, 2003-ban adta le a szerző. A dolgozat témája: Az országgyűlési képviselők mentelmi joga. A dátumon kívül egyébként a kar és a szak is egyezett a politikus által megadott adatokkal. A könyvtár munkatársa ugyanakkor elmondta, hogy az egyetem beázása miatt több ezer szakdolgozat odaveszett, viszont ekkor azt még nem tudta megmondani, hogy a szóban forgó diplomamunka is közte volt-e.
Ám miután ellenőrizte, készségesen jelezte, hogy az adatok szerint Farkas Flórián dolgozata nem semmisült meg, ám arra is felhívta a figyelmünket, hogy a munkákba csak tudományos céllal lehet betekinteni. Az egyetem ugyanis 2013-ban olyan határozatot hozott, amely lényegében megtiltja, hogy az újságírók vizsgálják a diplomamunkákat. Az intézmény részéről kapott felvilágosítás alapján két probléma látható a szakdolgozat körül. Egyik, hogy azt két évvel korábban adták le, mint hogy Farkas Flórián végzett volna, bár lehet, hogy a politikus annyira szorgalmas volt, hogy tanulmányai derekán már elkészült diplomamunkájával. A másik nyugtalanító körülmény, hogy több – Farkassal egy időben – politológiára járt egykori hallgató és oktató lapunknak arról számolt be, nem emlékszik, hogy valaha is látta volna a roma politikust az előadásokon.
Mindezt tovább bonyolítja, hogy kiderült, egy másik szakon is leadott egy szakdolgozatot egy Farkas Flórián nevű hallgató, méghozzá az ELTE Társadalomtudományi Karán, politikaelmélet szakon. Ennek címe Az uniós csatlakozás hatásai a magyarországi cigányság életkörülményeire volt. Ez esetben sem a kar, sem a szak nem egyezett meg azokkal az adatokkal, amiket korábban a politikus közölt, viszont a végzés ideje igen: ezt a diplomamunkát 2005-ben adták le.
A két szakdolgozat leadásának ideje más miatt is érdekes. A Magyar Hírlap ugyanis 2003 nyarán közölt cikket arról, hogy az akkor 386 fős parlament képviselői közül 24 politikusnak nincs felsőfokú végzettsége, 5-nek pedig még érettségije sem. A lap az utóbbi politikusok között említette Farkas Flóriánt is. Mint írták, „valószínűleg” neki sincs érettségije: az életrajzából hiányoznak a tanulmányokra vonatkozó adatok, s a lapnak többen is azt állították, a politikus nem szerezte még meg az érettségit. Az érintettet pedig hiába kereste a lap, nem tudták utolérni. Érdekes az ügyben, hogy Farkas épp akkor maradt néma, amikor a hivatalos adatok szerint már vagy leadta a szakdolgozatát az ELTE-n, vagy aktív hallgatója volt az egyetemnek, ami inkább büszkélkedésre adhatott volna okot számára – mégis hallgatott.
Nem lehetett elérni Farkas Flóriánt
Mivel az ELTE-n jelezték, a szakdolgozat ügyében zárt ajtókon kopogtatunk, a fenti információk miatt Farkas Flórián érettségije után is kutatni kezdtünk. Némely forrásaink szerint a képviselő az utóbbi időben a botrányoktól hangos Dr. Hegedűs T. András Szakiskolában szerezhetett érettségit. Ez azért volna érdekes, mert az iskola éppen akkor került a roma önkormányzat fenntartásába, 2012-ben, amikor a szervezetet Farkas Flórián vezette. Ezt az időszakot egyébként azóta a hatóságok vizsgálják, az iskolában költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás.
A szolnoki iskolát jól ismerő forrásaink ugyanakkor cáfolták, hogy Farkas ott érettségizett volna, viszont több helyről egy másik intézményt is emlegettek, a Budakalász Gimnáziumot. Azonban az esti képzésben oktató intézményt hiába kerestük, nem árulták el, hogy a kormányfő bizalmasa ott szerzett-e érettségit. Annyi viszont bizonyos, hogy az intézmény 1996-ban kezdte meg működését, így ha Farkas ide járt, s mind a négy osztálya hiányzott a középiskolából, akkor már 1997-ben meg kellett kezdenie tanulmányait ahhoz, hogy 2001-től az ELTE tanulója lehessen. A politikusnak viszont az életrajza szerint ekkor már bokros teendői voltak a pezsgő roma közéletben. 1997-ben többek közt már az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökeként ténykedett, a Lungo Drom Romalap című folyóirat felelős kiadója, valamint a miniszterelnök vezetésével működő Roma Programbizottság tagja volt.
Az intézmények elutasítása után már csaknem felhagytunk a nyomozással, amikor kiderült, kár volna elkótyavetyélni az összegyűlt információkat. Megtudtuk ugyanis, hogy nem csupán lapunk mutat komoly érdeklődést a vezető roma politikus végzettsége iránt, hanem az LMP-hez köthető szimpatizánsok is. Csakhogy amikor az ellenzéki párt részéről próbálkoztak betekinteni Farkas Flórián szakdolgozatába, az ELTE munkatársai elcsúsztak egy banánhéjon. Legalábbis az egyik szakdolgozat tekintetében. Az ellenzéki párt – csakúgy, mint lapunk – a jogi karon próbálta kikérni Farkas Flórián szakdolgozatát, azonban nekik már azt válaszolták a könyvtárban, hogy a szakdolgozat már nincs meg. Lapunk ezután ismét az egyetem jogi karának könyvtárához fordult, ám egyelőre annyit válaszolt az ügy illetékese, hogy tájékozódnia kell, utána tud nyilatkozni.
Mivel roma témákban az LMP-nél a párt antikorrupciós szakszóvivője az illetékes, hozzá fordultunk, arról érdeklődve, milyen információkhoz jutottak a politikus végzettségével kapcsolatban. Hadházy Ákos a megkeresésünkre beszédesnek nevezte, hogy a Farkas Flórián által a jogi karra leadott szakdolgozat az országgyűlési képviselők mentelmi jogáról szól. Mint mondta, ez azért különösen érdekes, mert általában arról írnak szakdolgozatot, ami a hallgatókat legjobban érdekli. Hozzátette: úgy látja, Orbán Viktornak el kellene gondolkoznia azon, biztos-e abban, hogy a legmegfelelőbb embert választotta ki arra a feladatra, amit Farkas lát el.
Természetesen kerestük Farkas Flóriánt is, hogy tisztázza a felmerült kérdéseket, de csakúgy, mint korábban, ezúttal sem lehetett elérni őt.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 01. 14.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
