Miközben a vakcinák megjelenésével remélhetőleg egyre közeledik a koronavírus-járvány vége, különös ellentmondás, hogy a káosz, a zűrzavar egész Nyugat-Európát éppúgy jellemzi, mint 11 hónappal ezelőtt, amikor végigsöpört a pandémia legelső hulláma.
Intézkedések, lezárások ide, oltási stratégiák oda, az Egyesült Államokban a járvány éppúgy, gyakorlatilag korlátlanul terjed, mint a pandémia megjelenése idején. Mint azt a Global Times című, angol nyelvű kínai lap újságírója, Martin Jacques is megjegyezte nemrég: a járvány nyugati helyzete semmit nem változott a pandémia kezdete óta. Még visszafojtani sem tudták – nem hogy megszüntetni – a vírust – áll a kínai lapban.
A cikk írója figyelmeztet: vakcina nélkül, s ezt a kutatási eredmények megerősítik, a Nyugatnak meg kell tanulnia korlátlan ideig együtt élni a koronavírussal. Azt a kérdés fölvetve, hogy miért bukott meg a Nyugat, s miért ekkorát, Jacques felidézi: a nyugati kormányok kezdettől fogva nem vették komolyan a járványt. Eleve figyelmen kívül hagyták a kezdeteknél azt a könnyen észlelhető tényt, hogy a kelet-ázsiai járvány – akkor már valószínűsíthető módon – Európába és Észak-Amerikába vándorol.
A Nyugat valamiféle provinciális magatartást vett fel, s ez egészen a 2021-es évig jottányit sem változott. „A nyugati kormányoknak nincs világos stratégiája. Ezek a kormányzatok véget nem érő vitákat folytatnak arról, hogy mi legyen a prioritás: a vírus vagy a gazdaság? Egyetlen kormány sem fogadta el Kína és más kelet-ázsiai országok stratégiáját, miszerint az elsődleges prioritás a vírus felszámolása” – húzza alá a lap.
Covid–19: miért ekkora a zűrzavar? – tette fel korábban a kérdést aLe Monde-ban is közölt blogjában Sylvestre Huet. Kifejtette: továbbra is teljes a káosz a szakemberek körében, hogy milyen gyógymódokat alkalmazzanak. Ennek oka többek között az, hogy a betegségnek nincs történeti előzménye, nincsenek kialakult protokollok.
Az Egészségügyi Világszervezet is azt írja weboldalán, hogy tanácstalanság uralkodik a gyógymódot s a meghozható intézkedéseket illetően. Erősen megosztotta a franciákat, amikor a kormányzat elrendelte a boltok jó részének második hullámbeli bezárását, illetve közzétették a nem árusítható, „nem létfontosságú” termékek listáját. A meglehetősen balul sikerült lista számos élcelődésre adott alkalmat, s mint arról a hirado.hu is beszámolt, nemcsak a vevők, az elárusító helyek is éltek az alkalommal, és táblákkal figurázták ki az intézkedéseket.
ADeutsche Welle hasonló ellentmondásos helyzetről számolt be Berlinből. A helyiek által „Covid-ménkűnek” nevezett, a vendéglátóhelyek jó részét agyonvágó szigor szigorú zárásra kötelezi az éttermeket este 11 és reggel 6 óra között. Csakhogy Németország szövetségi rendszer: a tartományok mellett a helyi önkormányzatok is számos, autonóm döntésre felhatalmazó jogkörrel rendelkeznek. Így például a német fővárosban 11 bár és étterem addig tart nyitva, ameddig csak akar, viszont este 11 után alkoholt már nem árusíthatnak.
Hasonló ellenmondásokat szült Angela Merkel kancellár intézkedése, mely megtiltotta a szállóknak és szállásadóknak, hogy a vírus szempontjából kiemelt kockázatot jelentő városokból érkezőket fogadják. Így viszont egy kölni lakos nem tud megszállni Frankfurtban – és viszont, mert mindként város tiltott zónának számít. Többen már bizonyos alapjogok (például a mozgásszabadság) korlátozása miatt emeltek kifogást szövetségi szerveknél.
Nagy-Britanniára is jellemző, hogy amikor – az elmúlt hét folyamán – Boris Johnson kormányfő drákói szigorral párosuló intézkedéseket, zárlatot jelentett be a koronavírus mutánsa elleni védekezés okán, ez az intézkedés csak Angliára volt érvényes. Szóba sem jött, hogy Wales, Írország és Skócia is egységesen, zárlat alá kerüljön.
Amikor híre jött, hogy a karácsonyi ünnepeket valóságos háborús körülmények között, kijárási tilalom keretében kell eltölteni, zsúfolásig teltek a londoni vasútállomások: aki csak tehette, észak felé vette útját, ugyanis arrafelé nem vezették be ezeket a szigorításokat. Ennek következtében tízezrek szorongtak egymásnak nyomódva ezeken az állomásokon, sokan közülük szájmaszk nélkül.
Mi több, a brit állam alkotó elemei, így Wales, Írország és Skócia, rendre elutasítják az utazásokat szűrésekhez, biztonsági előírásokhoz kötő intézkedéseket. Hogy még átláthatatlanabb legyen a helyzet, Észak-Írország viszont körülbelül azokat a tiltó intézkedéseket érvényesíti, mint Anglia – talán etnikai okokból is, hiszen ezen országrész jelentős szegmenseiben Angliához húzó britek élnek többségben, megkülönböztetve magukat a helyi ír lakosságtól.
A népek, történelmi és mesterséges zónák, országrészek és tartományok kavalkádja, nemzeti karaktere teszi tehát egyrést színesebbé és életszerűbbé, másrészt, a járvány szempontjából, gyakran konfúzzá és kezelhetetlenné Európa nyugati felét. Azt a szegmenst, mely szinte csak a rebellis kelet-közép-európai régió támadásában és megregulázásában képes egységként fellépni.
A nyugati országok ellentmondásos védekezési intézkedéseit Orbán Viktor is felidézte, mikor pénteken a magyar korlátozások fenntartását indokolta.
„Van egy rendszerünk, amit már hónapok óta fenntartunk. Más a mi válságkezelésünk, mint a nyugatiaké. Ott az egyik héten ilyen intézkedést, a másik héten olyan intézkedést hoznak és az ember alig tudja követni, hogy pontosan mik a korlátozások. Mi nem ezt az utat választottuk, mert azt gondoltuk, hogy a kiszámíthatóság bizalmat teremtett” – fogalmazott a Kossuth Rádióban a miniszterelnök, aki szerint a kiszámíthatóság legalább olyan fontos, mint a hatékonyság, ezért a magyar kormány nem „szeretné rángatni” a szabályokat, így azok február 1-ig fennmaradnak.
„Sok országban az éppen aktuális fertőzési adatokat követik az intézkedésekkel. Én inkább abban hiszek, hogy legyen egy eredményt hozó sikeresnek mutatkozó korlátozási rend és egészen addig, míg nincs elegendő vakcina ezeket a kereteket tartsuk fönn és rendezkedjünk be arra az életre, amelyet ilyen keretek között élni lehet.” – emelte ki a kormányfő.
A nyugati országok oltási programjaival sincs minden rendben, Franciaországban sokáig alig 500 embert oltottak be csupán, míg Hollandiában csak nagy késéssel kezdték meg a vakcinák beadását.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
