Tele van a kormány kellemetlen bírósági ügyekkel Tokár Géza2026. 02. 18., sze – 19:08
A kormánykoalíció egyik legfontosabb prioritása a Büntető törvénykönyv megváltoztatását és a bűnözés ellen fellépő intézmények státuszainak folyamatos módosítását érinti. A stratégia nem véletlen: jelenleg is sok olyan eljárás van folyamatban, ami rosszul jön a kormány vagy a kormányközeli szereplők számára.
Az öt legkellemetlenebb bírósági eljárás között szerepel oligarcha, megmondóember és kormánytag is.
A Tisztítótűz-ügy
A korrupciós botrány, ami miatt a kormány még a Büntető törvénykönyvet is megváltoztatta, hogy aztán az Alkotmánybíróság felfüggessze a Tibor Gašpart (Smer) és Norbert Bödör vállalkozót is gyakorlatilag rehabilitáló paragrafust, van esély – bár nem tudni, mennyi – a prominens szereplők elítélésére. A Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a 2021-ben benyújtott vádirat után öt évvel végre megkezdődhet a büntetőtárgyalás.
A vádak szerint Bödör gyakorlatilag irányíthatta a rendőrséget az előző Smer-kormány idején az akkor még rendőrfőkapitányként ténykedő Gašpar aktív közreműködésével, a kiterjedt hálózat több tisztviselőt is érintett. A botrány magával rántana több más, a Smerhez kötődő vezető tisztviselőt, Bernard Slobodník a NAKA pénzügyőrségét, František Imrecze a Pénzügyi Igazgatóságot irányította.
Az ügy tárgyalására nagy hatással lesz, hogy miként dönt az Alkotmánybíróság a Btk-módosítás ügyében. Amennyiben ugyanis a Tisztítótűz-ügy szempontjából kiemelten fontos, együttműködő vádlottak által tett tanúvallomásokat nem vehetik figyelembe, az ügy kormányhoz közeli szereplőit szinte biztosan nem marasztalják el.
Bombic és a szélsőséges-probléma
Hasonlóan nagy szimbolikus jelentősége lehet a kormány számára annak a pernek, amely a radikális blogger-podcaster, Daniel Bombic ügyében indult meg. Az Angliából kiadott Bombicot összesen tizenkét különféle szélsőséges bűncselekménnyel vádolják.
A szélsőséges kijelentéseiről ismert rádiós, aki rendszeresen uszított az ellenfelei ellen, közel áll a Smer és az SNS több politikusához is. Ezért nem váratlan, hogy a parlament legutóbbi ülése előtt, januárban napvilágot látott egy újabb Büntető törvénykönyv-módosítás terve. Amennyiben a képviselők elfogadták volna, Bombic jóval enyhébb büntetésekkel ússza meg az eljárást – a belső ellenállás miatt azonban a kormány visszakozott.
Bombic esetleges elítélése komoly vitákat szíthat a kormányoldalon, ugyanis a férfit sok ismert személyiség, például Zoroslav Kollár, Štefan Harabin, vagy Judita Laššáková, a Smer Ep-képviselője is támogatja.
Kováčik ügyei
A Smerhez több szálon is kötődő Dušan Kováčik speciális ügyész szintén egy olyan személyiség, aki nehezen tudja magáról levakarni a bírósági eljárásokat. Kováčikot 2022 májusában jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélték ötvenezer euró kenőpénz elfogadásáért, de az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság megszüntette, majd hosszas jogi huzavona kezdődött. A jelenlegi állás, azaz a tavaly decemberi fejlemények szerint a Speciális Büntetőbíróság ismét összeül, hogy határozzon a téma kapcsán.
Kováčik ügyei szintén megvilágítják, hogy milyen módon működött a 2010-es években az igazságszolgáltatás – a belső ellenőrzés is bűncselekményeket tussolt el a kenőpénzek elfogadásáért cserébe, más esetekben pedig szintén kivételeztek az oligarchákkal.
Kažimír korrupciója
A kormány cselekvőképtelensége miatt bizarr módon egy jogerősen elítélt szereplő vezeti a Szlovák Nemzeti Bankot is – Peter Kažimír, Szlovákia 2012 és 2019 közötti pénzügyminisztere, aki egy időben a Smer alelnökeként is ténykedett. A tisztviselőt vesztegetés vádjával gyanúsították meg, majd ítélték el, pénzbírságot kapott – ez ügyben a fellebbezés utáni ítélethirdetés még várat magára.
Kažimír a vádak szerint a pénzügyminisztérium élén járta ki, hogy több cég kapjon kivételeket az adóvisszatérítési folyamatban.
Kažimírt a Smer nagyon nem szívesen látná tovább a Szlovák Nemzeti Bank élén és a mandátuma lejárt, a Hlas viszont ragaszkodik a szakemberhez. Amíg a kormányon belül nincs konszenzus, maradhat a patthelyzet – és a volt pénzügyminiszter továbbra is vezeti az intézményt.
A Vámszedő-ügy
A kormány számára újabb csapást jelentett, hogy Jozef Brhel oligarchát, a Smer egyik háttéremberét és szponzorát egy napja négy év feltételes börtönbüntetésre és 1,5 millió eurós pénzbírságra ítélték. Ez az ügy szintén 2021 óta húzódott, Robert Fico kormánya a Büntető törvénykönyv megváltoztatásával sem tudott mentőövet dobni Brhelnek, valamint fiának és Radko Kuruc korábbi pénzügyminisztériumi államtitkárnak.
Brhel elítélése az állami közbeszerzési állapotokról árulkodik – a vállalkozó 2012 és 2018 között nyert el több túlárazott tendert, az állami tisztviselők hathatós közreműködésével. Az úgynevezett Vámszedő-ügyben feltárt visszásságok rámutattak, hogy az üzletember jelentős állami közbeszerzési programokba kapcsolódott be beszállítóként és jól keresett a megrendeléseken.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Büntető törvénykönyv (Btk.) egy éve elfogadott módosítása, amely augusztusban lépett életbe, csökkentette a büntetéseket a korrupciós és gazdasági bűncselekmények esetében, több mint 1300 esetben állították le az eljárást, vagy csökkentették a már kiszabott büntetéseket, áll az Állítsuk meg a Korrupciót Alapítvány (NZK) elemzésében. Csökkent az új büntetőeljárások száma is.
Az életbe lépése óta eltelt fél év alatt legalább 1324 embernek segített a büntetőtörvénykönyv tavalyi módosítása, amely csökkentette a büntetéseket és az elévülési időt is a korrupciós és gazdasági bűncselekmények esetében. A módosítás hatására 446 elítélt szabadult idő előtt, az elévülési idő csökkentése miatt pedig 79 ügyben állt le a büntetőeljárás. Ľubomír Daňko, a NAKA korábbi igazgatója, az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány (NZK) jogásza szerint a szám még nőni fog.
Az 1324 személy között vannak azok, akiket meggyanúsítottak, de még nem emeltek ellenük vádat és azok is, akiknek rövidítették a büntetését. Ez nem tartalmazza azonban a már bíróság előtt lévő ügyeket, mert az igazságügyi minisztérium tavaly júniustól nem hozza nyilvánosságra ezeket a statisztikai adatokat.
– mondta Daňko.
Nincsenek benne azok az ügyek sem, amelyekben a rendőrség már büntetőeljárást indított, de még nem született vádemelési javaslat. A szakértő szerint ezek között is sok olyan ügy lehet, amelyek vagy elévültek, vagy már nem számítanak bűncselekménynek a módosítás miatt.
Az érintettek száma biztosan nőni fog, a becslésem szerint a teljes szám 2500-3000 között lehet majd
– mondta Daňko.
A rendőrség 79 esetben állította le a büntetőeljárást elévülés miatt, amelyek összesen 104 embert érintenek. „Az általuk okozott feltételezett kár több mint 4,6 millió euró” – mondta Daňko. További 190 esetben azért állt le az eljárás, mert az ügy már nem számít bűncselekménynek. Az büntetőeljárást szabálysértéssé enyhítették újabb legalább 584 esetben, ha csak minden ügyben egy gyanúsított van, az is újabb 584 embert jelent, akit elkerül az igazságszolgáltatás szigora.
Politikusoknak is segített a törvénymódosítás
Az egyik ilyen eset Gál Gábor (korábban Híd) exképviselő és exminiszter ügye, akit a gyanú szerint egy ügyvéd fizetett le 50 ezer euróval. Az eljárást tavaly októberben állította le a Főügyészség elévülés miatt.
Az NZK szerint a Gál Gábor ügyében indított eljárást a Főügyészség szüntette meg. „Ez az ügy is azok közé tartozott, amelyekben elévülés miatt állították le az eljárást” – mondta az Új Szónak Daňko. Az ügy a vádirat szerint 2018-ban történt, a vádemelésre tavaly januárban került sor. Az ügyben érintett volt még Martin Kvietik vállalkozó és Ján Gajan ügyvéd, és a Szlovák Földalap működéséhez kapcsolódott. Gál tagadta a vádat.
Természetesen érvényes az ártatlanság vélelme, de így már soha nem tudjuk meg, hogy valóban le akarta-e fizetni az ügyvéd Gál Gábort
– magyarázta Daňko.
Nem ez azonban az egyetlen ügy, amely ismert politikust vagy vállalkozót érint. A módosításnak köszönhetően kerülte el a bíróságot Ján Počiatek (Smer) korábbi pénzünyminiszter, Peter Žiga (jelenleg Hlas) a parlament alelnöke és Miroslav Výboh Smer-közeli vállalkozó is.
Daňko még egy korrupciós ügyet említett, amelyben az adóhivatal egyik kirendeltségének az igazgatója kapott kenőpénzt.
2015 és 2018 között 140 ezer eurót kaptak egy vállalkozótól, aki ennek fejében mintegy 11 millió euró értékben igényelt vissza áfát jogtalanul
– magyarázta a szakértő. Az ügyet a nyitrai kerületi ügyészség ügyészének le kellet állítania elévülés miatt.
A rendőrség is visszafogta magát
A büntetőtörvénykönyv módosítása azonban nemcsak a már elindult büntetőeljárásokat akasztotta meg, hanem csökkentette az újonnan induló ügyek számát is. Ennek egyik oka például, hogy a 20 ezer euró alatti adócsalás ma már nem bűncselekmény. „Míg 2022-ben még csalás miatt 43 ügyben indított eljárást a rendőrség, 2024-ben csak 17 esetet tartanak nyilván” – tájékoztatott Daňko. A korrupciós ügyek száma még nagyobb mértékben csökkent.
2022-ben még 66, a közszférát érintő korrupciós ügyben jártak el a rendőrök, 2024-ben már csak 17 ilyen eset volt, amiből csak 9-et sikerült lezárni
– magyarázta az NZK szakértője. Ez a csökkenés egyrészt a büntetőtörvénykönyv módosításának az eredménye, de hozzájárul az is, hogy az emberek kevésbé bíznak a hatóságokban, inkább be sem jelentik a korrupciógyanús ügyeket. „Hozzájárult ehhez a NAKA megszüntetése is, amelyre ugyan csak 2024. szeptemberében került sor, de már januárban meg szerették volna szüntetni, az időpontot folyamatosan változtatták. Ilyen körülmények között a NAKA embereinek sem volt kedvük új ügyek nyomozásába belefogni” – mondta a NAKA volt igazgatója.
Az erőszakos bűncselekményekért is alacsonyabb a büntetés
A büntetőtörvénykönyv módosítása a bűncselekmények áldozataira kifejezetten negatív hatással van, állítja az alapítvány. „Nemcsak a korrupciós ügyekben, hanem az erőszakos bűncselekmények esetében is csökkentek a kiszabható büntetések” – áll az elemzésben. Az alapítvány egy konkrét példát is említett, amikor a volt barátja rabolta el az áldozatot.
Az áldozatot bevonszolta a házába, egy óráig tartotta fogva, lenyírta a haját, levetkőztette. Az eredeti 4-8 év börtön helyett 3 éves felfüggesztett szabadságvesztéssel megúszta
– tájékoztatott az alapítvány szakértője. Szerinte ez a büntetésekhez való hozzáállás finomításával függ össze, a bíróságoknak ugyanis inkább az alternatív büntetések irányába kell elmozdulniuk, ha az elkövető beismeri a tettét. „Az alternatív büntetések kiszabásához azonban hiányzik a szükséges módszertan és személyi háttér is” – állítja az NZK.
Az ügyben kértük a Boris Susko (Smer) vezette igazságügyi minisztéium álláspontját is, amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
