Tart a vita az SNS és a Smer között: Danko – akár az ellenzék támogatásával – megszüntetné a tranzakciós adót Lajos P. János2025. 05. 26., h – 15:37 Pozsony |
Ma délután Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszterrel tárgyalt Andrej Danko, az SNS elnöke a tranzakciós adó megszüntetéséről. Nem egyeztek meg semmiben, az SNS akár az ellenzék támogatását is kész elfogadni az adó módosításához.
Andrej Danko továbbra is kitart álláspontja mellett: meg kell szüntetni a tranzakciós adót, amit áprilisban léptetett életbe a kormány.
Az én álláspontom nem változik, a tranzakciós adót meg kell szüntetni
– jelentette ki az SNS elnöke a pénzügyminiszterrel való megbeszélése után. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter többször kijelentette, hogy csak akkor hajlandó az adó megszüntetésére vagy enyhítésére, ha a kieső bevételt máshonnét pótolni tudják. A pénzügyminisztérium ettől az adónemtől 700 millió eurós bevételt vár. Kamenický álláspontját támogatja Robert Fico kormányfő is, így Danko valójában Robert Fico álláspontját támadja.
Az SNS az ellenzék támogatását is elfogadja
Az SNS kitart a parlamentben lévő módosító javaslata mellett, amely arról szól, hogy a kis cégek és a kisvállalkozók ne fizessenek tranzakciós adót. A pénzügyminiszter Danko szerint időt kért, hogy értékelni tudja a törvény hatását. „A pénzügyminiszter nincs meggyőződve arról és nem is hajlik arra, hogy módosítani kell a tranzakciós adó szabályozását” – jelentette ki Danko.
Danko állítja, hogy nem egyeztettek az ellenzékkel a javaslatuk kapcsán, de már az SaS és a PS is jelezte, hogy készek támogatni az SNS kezdeményezését.
A képviselőink »szabad kártyát« kapnak a szavazáskor. Ezzel nem áruljuk el a koalíciót, nem egyeztettünk az ellenzékkel
– mondta Danko. Szerinte a a javaslatukat – legalábbis első olvasatban – el fogja fogadni a parlament, és ez még nem fogja tönkre tenni az állami költségvetést. „Meggyőződésem, hogy biztosítani tudjuk az elfogadáshoz szükséges többséget koalíciós és ellenzéki szavazatokkal” – jelentette ki az SNS elnöke. Szerinte ők nem sértik meg a koalíciós szerződést.
Azzal nem sértjük meg a koalíciós szerződést, hogy a javaslatunkat támogatja az ellenzék. Ilyen többször is megtörténik a szavazáskor
– mondta az SNS elnöke.
Danko még tárgyalni akar Robert Fico kormányfővel is, amint az hazatér örményországi szolgálati útjáról.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Két hónap után ismét találkoztak egymással a koalíciós pártok vezetői, de a tranzakciós adó eltörlésének kérdésében nem sikerült dűlőre jutniuk.
A Denník N információi szerint Robert Fico (Smer) miniszterelnök azt ígérte a koalíciós partnereinek, hogy a tanács gyakrabban fog ülésezni.
Az egyeztetés először szélesebb körben, több miniszter társaságában zajlott. Samuel Migaľ régiófejlesztésért felelős tárcavezető arról számolt be, hogy a tárgyalás nyugodt hangnemben zajlott.
Ezt követően szűkebb formátumra váltottak, Fico mellett a két kisebb koalíciós párt elnöke, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) és Andrej Danko (Hlas) foglalt helyet. Utóbbi már régóta a tranzakciós adó eltörlését sürgeti, de a pénteki egyeztetésen erről végül nem született döntés.
Kapcsolódó cikkünk
Mindössze néhány nap telt el a tranzakciós adó bevezetése óta, amely már ilyen rövid idő alatt is komoly kellemetlenségeket okozott az érintetteknek. Nem véletlen, hogy az új adónem miatt a koalíciós ellentétek is ismét éleződni kezdtek. Az Andrej Danko vezette SNS azonban egy újabb válságot kockáztatva bejelentette, ha rajtuk múlik, hamarosan több érintett is mentesül az adófizetés kötelezettsége alól.
A nemzetiek elnöke, Andrej Danko napok óta kardoskodik az általa nemes egyszerűséggel „kínos és etikátlan kísérletként” értékelt tranzakciós adó eltörléséért. Mivel azonban a koalíciós partnerei értésére adták, hogy az új adónem az idei költségvetés része, ezért nem törölheti el egyik pillanatról a másikra, Danko új tervvel állt elő.
Részleges eltörlés jöhet
Az SNS szerda délután bejelentette, hogy a tranzakciós adó részleges eltörlését javasolják. A nemzetiek módosítása értelmében az egyéni vállalkozók, valamint az évi 100 000 eurónál kisebb forgalmat bonyolító cégek is mentesülnének az adófizetési kötelezettség alól. Amennyiben minden az SNS tervei szerint alakul, tehát a módosítás a jelenleg zajló, esetleg a következő parlamenti ülésen terítékre kerül, akkor a vállalkozók már június 30-tól, a kisebb cégek pedig július végén búcsút inthetnek a mindenki által kritizált adónak.
A továbbiakban is küzdeni szeretnénk a vállalkozókért, valamint a kisebb cégekért
– szögezte le Andrej Danko, aki szerint az általa vezetett tömörülés az elmúlt években is azért harcolt, hogy tehermentesítse az említett csoportokat. Danko szerint az, hogy jelenleg a részleges eltörlés mellett teszik le a voksukat, nem azt jelenti, hogy a továbbiakban nem harcolnak majd az adónem kivezetéséért.
A pártelnök tájékoztatása szerint az elmúlt napokban tárgyalásokat folytattak a pénzügyminisztériumban, ahol arra igyekeztek rámutatni, milyen kihívásokkal néznek szembe az érintettek az új adó bevezetése óta. Danko úgy véli, az egyeztetés konstruktív volt, egyáltalán nem támadó jelleggel fordultak a tárcavezető, Ladislav Kamenický (Smer) felé.
Nyilvánvaló, hogy a gyors törvénykezés eredménye az lett, hogy minden nap újabb problémák merülnek fel
– utalt az SNS elnöke arra, hogy a közösségi oldalakat gyakorlatilag elöntötték a felvételek, amik arról tanúskodnak, mekkora káoszt is okozott az új adónem bevezetése.
Kapcsolódó cikkünk
Mindössze egy hét telt el azóta, hogy a gyakorlatban is életbe lépett a tranzakciós adó, amely elsősorban a vállalkozókat és a munkáltatókat terheli. Az érintettek azóta folyamatosan új kihívásokkal szembesülnek, és saját maguk is tapasztalják, miért nevezik a közgazdászok elhibázott vívmánynak az új adónemet.
Nehéz napokat tudhatnak maguk mögött a Szlovákiában tevékenykedő vállalkozók. Azóta, hogy április 1-jén hivatalosan is hatályba lépett a tranzakciós adó, a bankok értesítések sokaságával árasztják el a klienseiket, akik kénytelenek tétlenül nézni, hogy minden újabb jelzéssel egyre több pénzt veszítenek. A közösségi oldalakat ellepték a bankszámlakivonatokról készül fotók, amelyeken jól látszik, hogy egyes vállalkozók naponta akár 40-60 eurónak intenek búcsút az új adónem miatt. Az érintettek többsége ezért máris a versenyképesség elvesztéséről, csődközeli helyzetről, valamint meredek áremelkedésről beszél.
Negatív tapasztalatok
Eleve nem vagyunk egyszerű helyzetben, így az államnak segítenie kellene a vállalkozókat, akik embereket foglalkoztatnak és próbálnak értéket teremteni. A döntéshozók azonban ehelyett inkább teljesen demotiválnak és megfojtanak minket
– írta közösségi oldalán Ladislav Király kávéblogger és vállalkozó, aki egy fotót is mellékelt, amelyen jól látszik, hogy az egyik pörkölő alig 24 óra leforgása alatt 49 eurót bukott az új adó miatt. Király úgy véli, a cégek olyan forrásokat veszítenek, amiket egyébként fejlesztésre fordíthatnának.
Sokakat az is váratlanul ért, hogy az egyes pénzintézetek már április 2-án, anélkül, hogy az érintettek bármilyen tranzakciót bonyolítottak volna, januári dátummal egy 2 eurós illetéket számoltak fel. Ebben az esetben azonban arról a díjról van szó, ami a vállalkozó tulajdonában lévő bankkártya után fizetendő. A vonatkozó törvény értelmében a bankok az első kártyahasználat után, az év elején vonják le ezt az összeget. Mivel azonban az új adónem április 1-jén lépett életbe, így a pénzintézetek egy furcsa adminisztratív csavar keretében januári dátummal április 2-án „fizettették ki” az illetéket a klienseikkel.
Ugyancsak váratlan és kellemetlen meglepetésben lehetett része azoknak is, akik március 31-én, a tranzakciós adó hatályba lépése előtt vettek fel készpénzt.
Kapcsolódó cikkünk
Április 1-jén a gyakorlatban is életbe lépett a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó, amely elsősorban a vállalkozókat és a munkáltatókat terheli. Bár a kormány tájékoztatása szerint az új adónem a magánszemélyeket nem érinti, végső soron azonban az ország minden lakosa megfizeti az intézkedés árát.
A Fico-kabinet megszorításait összegző konszolidációs csomag leginkább kifogásolt eleme kétségkívül a tranzakciós adó. Annak ellenére, hogy az ellenzék, a közgazdászok, valamint az érintettek az utolsó pillanatig próbálták jobb belátásra téríteni a kormányt, a miniszterek végül nem álltak el az eredeti tervüktől. Április 1-jén tehát hivatalosan is bevezetésre került az új adónem.
Nagy elvárások
A nagy állami spórolás atyja, Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter korábban többször is azt hangsúlyozta, óriási szükség van a tranzakciós adóra, mivel csak az első évben 700 millió eurót hozhat a konyhára. A Költségvetési Felelősség Tanácsának (RRZ) számításai azonban köszönőviszonyban sincsenek a szaktárca vezetője által közölt adatokkal.
Becsléseink szerint a várható bevételek nagysága 466 millió euró körül alakul
– korrigálta Kamenický korábbi kijelentéseit Martin Šuster, a Költségvetési Felelősség Tanácsának tagja.
Az óriási különbséget pedig az államkincstár őre sem hagyhatta szó nélkül.
„Egy dolgot elismerek, ez egy új adónem, az új adók esetében pedig soha nem lehet tudni, mekkora is lesz pontosan a beszedett összeg. Én azonban bízok a kollégáimban” – szögezte le Ladislav Kamenický, aki ennek ellenére 700 millió euró helyett legutóbb már 613 millió euróról beszélt. Az általa eszközölt módosítást azzal indokolta, hogy látott olyan elemzéseket, amik már a másodlagos hatásokat is figyelembe veszik, így valóban szükség van a kiigazításra. Kamenický végül azt is beismerte, ha a tranzakciós adó nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor az így keletkezett hiányt „a következő években, különböző korrekciókkal, további intézkedésekkel kell majd lefaragnunk”.
Először azonban látnunk kell, milyen eredménnyel zárjuk az első évet, utána eldöntjük, hogyan tovább
– magyarázta a pénzügyminiszter.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
2025 áprilisa után már mindenki megérzi a szakértők által elhibázott vívmányként értékelt tranzakciós adó hatásait, amely még a kormánypárti politikusokat is megosztja. A honatyák egy része máig az eltörléséért kardoskodik, mivel azonban eddig nem került sor törvénymódosításra, így összegeztük, mi mindenre kell felkészülnie a vállalkozóknak az új adónem bevezetésééig.
A nemzetiek elnöke, Andrej Danko mindössze két héttel a tranzakciós adó bevezetése előtt is arról beszélt az STVR hétvégi vitaműsorában, ha pártja jelen lesz „a következő állami költségvetés összeállításánál, mindent meg fognak tenni az új adónem eltörléséért”. Danko egyúttal megragadta az alkalmat, és elnézést kért, amiért a kabinet egy ilyen intézkedést hozott. Az SNS vezetőjének bocsánatkérése azonban nem változtat a tényen, hogy 2025 januárjában hatályba lépett a tranzakciós adóról szóló törvény, amely következményeit 2025 áprilisa után minden érintett érezni fogja.
Kiket érint?
Jó hír, hogy a magánszemélyek ebben az esetben mentesülnek az adófizetés kötelezettsége alól, mivel a tranzakciós adó elsősorban azokat a vállalkozókat, valamint vállalatokat terheli, akik székhelye vagy telephelye Szlovákia területén található, idehaza folytatnak üzleti tevékenységet, esetleg valamelyik szlovákiai pénzintézetben bankszámlával rendelkeznek.
Akad azonban néhány kivétel. A Szociális Biztosító, az önkormányzatok, a nonprofit szektor bizonyos képviselői, az idegenforgalmi szervezetek, valamint a turisztikai központok is felmentést kaptak az új adó jelentette teher alól.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Bár az elmúlt napokban úgy tűnt, hogy a koalíciós belviszályok veszélybe sodorhatják a konszolidációs csomag elfogadását, a kormányzó trió végül egységes maradt. A Smer, a Hlas és az SNS 79 képviselőjének támogatásával a parlament csütörtökön jóváhagyta a Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter nevével fémjelzett megszorító intézkedéseket.
A parlament gyorsított eljárásban tárgyalt a két javaslatról, amely a konszolidációs csomag intézkedéseit tömörít. A kormány egy nagyobb törvénymódosítási csomaggal közel két milliárd eurót takarít meg, az úgynevezett tranzakciós adó bevezetése pedig nagyjából 700 millió euróval növeli az államkassza bevételeit. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az így megspórolt 2,7 milliárd euróból a tényleges megtakarítás nagysága jövőre legfeljebb 1,7 milliárd euró lesz. A bejelentett összeg további részét a kormány az általuk korábban megnevezett, új prioritások fedezésére fordítja.
A Fico-kabinet eredeti terveihez képest a megszorító intézkedéseket tartalmazó lista több tételét végül módosították. A változtatások egy része az érintett ágazatok, a nyilvánosság és az ellenzék rosszallásának tudható be, ugyanakkor a koalíció bizonyos képviselői sem rejtették véka alá az egyes tételekkel kapcsolatos ellenérzéseiket.
Három új áfakulcs
Bár a kormányfő, Robert Fico (Smer) korábban vörös vonalnak nevezte az áfaemelést, végül kénytelen volt engedni a pénzügyminiszterének, aki kijelentette, „áfa nélkül nem megy”.
Az általános forgalmi adó alapkulcsa így 20 százalékról 23 százalékra emelkedik. Néhány kivétel azonban akad. Az alapvető élelmiszerek adóterheit a jelenleg érvényben lévő 10 százalékról 5 százalékra csökkentik. A pénzügyminisztérium egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy mit sorolnak az alapélelmiszerek közé. 5 százalékos áfakulcs vonatkozik majd a gyógyszerekre, az éttermi étkezésekre, de az SNS hathatós közbenjárása révén a szálláshely-szolgáltatók, a fitneszközpontok és a sportesemények szervezői is a legalacsonyabb áfakulccsal dolgozhatnak. A könyvszakma képviselőinek ellenérzései miatt a könyvekkel, folyóiratokkal és magazinokkal ugyancsak bővült azon tételek sora, amelyekre csökkentett, 5 százalékos áfakulcs vonatkozik. A többi élelmiszerre, valamint az energiaárak egy részére 19 százalékos áfakulcsot szab ki a kormány.
Míg a hotelek és a vendéglátóhelyek a legalacsonyabb adót kapták, addig a fürdők, aquaparkok és uszodák áfáját 10 százalékról 23 százalékra emelték. Az ebben az ágazatban működő vállalkozások már most bejelentették, hogy az áfaemelés önmagában is jelentősen megemeli a szolgáltatások árát, amire a tranzakciós adó bevezetése és a magasabb társasági adó is hatással lesz.
Jön a tranzakciós adó
Az áfa után a legtöbb bevételt a magyarországi mintára készült intézkedés, a tranzakciós adó bevezetése biztosítja. A tranzakciós adó alapkulcsa alig egy nap leforgása alatt 0,35 százalékról 0,4 százalékra módosult. A pénzügyminiszter a módosítás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi hírekkel ellentétben az átutalások, a készpénzfelvétel, a betétek és a részvényvásárlások esetén fizetendő adó csak a vállalatokat és vállalkozókat terheli majd, a magánszemélyeket nem. Bár a tranzakciós adó a magánszemélyeket nem terheli, a jogosítvánnyal rendelkező polgárok egy része is többet fizet majd. Az éves autópálya-matrica árát 50 százalékkal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik, az egynapos matricáért pedig 5,40 euró helyett 8,10 eurót fizetünk. A gépjárműadó a tehergépkocsik esetében a minimális adókulcsok szintjére csökken. A személygépkocsikra kivetett gépjárműadó azonban emelkedni fog. A teherautók útdíjköltségei ugyancsak emelkednek.
A régió legmagasabb társasági adója
Jelentős bevételi forrásnak tekinthető továbbá az 5 millió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkező cégek társasági adójának emelése. A szlovákiai vállalatok így a szomszédos országokban működő társaikhoz képest a legmagasabb adót fizetik majd. A költségvetési tanács szerint a módosítás akár félmilliárd eurót is hozhat az államkasszába. A kabinet eredetileg azt javasolta, hogy a jelenlegi 21-ről 22 százalékra növeljék az adókulcsot. Kamenický végül arról tájékoztatott, hogy az eddigi terveknél drasztikusabb növekedés várható, amely 24 százalékos adókulccsal számol. A nagyobb léptékű emelésre amiatt volt szükség, mert a kormány kénytelen volt elállni az energiavállalatokra kivetendő különadó ötletétől. Az előző kabinet ugyanis memorandumot írta alá a Szlovák Villamos Művekkel, amely értelmében 2027-ig maradnak az olcsóbb energiaárak. A kormány cserébe azt ígérte, amíg a megállapodás érvényben van, addig nem vetnek ki rendkívüli adót ezekre a vállalatokra. Az állam azonban az energetikai cégek részvényeseként osztalékokat akar kérni tőlük.
Engedmények az egyes vállalkozóknak
A kabinet próbált engedékenyebb lenni a kisebb cégekkel és a magánvállalkozókkal. Mindez azt eredményezi, hogy a kisvállalatok 100 ezer eurós bevételig 10 százalékos jövedelemadót fizetnek majd, a vállalkozók esetében pedig 60 ezer euróról 100 ezer euróra emelik azt az adóköteles jövedelemhatárt, amíg 15 százalékos adó fizetendő.
Marad a 13. nyugdíj
Robert Fico korábban úgy nyilatkozott, hogy a 13. nyugdíj a Smer egyik zászlóshajója. Nem véletlen tehát, hogy a kifizetése nem esett áldozatul a spórolásnak. A szülői nyugdíjbónusztól azonban a jelenleg ismert formájában búcsúzunk. A dolgozó gyerekek a jövőben legfeljebb az adójuk két százalékával támogathatják a szüleiket. Ezt a megoldást Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter már tavaly decemberben is felvetette, akkor azonban a polgári ellenállás következtében elállt a megvalósításától. A nyugdíjas szülőknek jutó támogatás nagysága így az eddigi évi közel 260 euróról nagyjából 40 euróra csökken.
A kabinet hozzányúlt továbbá a családtámogatásokhoz is. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek esetében a maximálisan igénybe vehető adóbónuszt a jelenlegi 140 euróról 100 euróra csökkentik, a 15 és 18 éves kor közötti gyermekek esetében a bónusz 50 euróra lesz. 18 évnél idősebb gyermek esetén pedig nem folyósítják majd a támogatást. Így nem csak az egyetemisták, de az érettségiző középiskolások szülei is búcsút mondhatnak az adóbónusznak. Az adóbónusz mértéke egyébként a szülők fizetésének nagyságához mérten csökken. A szülők 2 477 eurónál magasabb bevétel esetén kisebb bónuszra lesznek jogosultak, a 3 632 euró feletti jövedelemmel rendelkezők pedig teljesen elesnek a juttatástól.
Magasabb járulékok
A parlament jóváhagyott továbbá egy olyan módosítást is, amely értelmében 2026 helyett már 2025-től emelkedik a társadalombiztosítási járulékok felső határa. Ez az intézkedés a magasabb jövedelemmel rendelkezőket érinti majd. Az átlagbér hétszereséről az átlagbér tizenegyszeresére emelik azt a felső határt, amely után a legmagasabb járulékot kell fizetni. A felső határ így 9 128 euró helyett 15 730 euró lesz.
A kabinet végül igyekezett gálánsabb lenni az egyes egészségügyi dolgozókkal, akik a korábban ígért 3 százalékos béremelés helyett 6 százalékos valorizációval számolhatnak.
A koalíció ünnepel
Laco, köszönöm!
– reagált igencsak barátságos hangnemben Robert Fico (Smer) kormányfő a konszolidációs csomag elfogadására. A miniszterelnök kiemelte a koalíciós partnerek összetartását is, amiért az elmúlt napok belviszályai ellenére egységet mutattak, és a kormányzó pártok mind a 79 képviselője támogatta a módosítások elfogadását.
A konszolidáció szükségszerű volt, és ezt a koalíció mellett az ellenzék is pontosan tudta
– jelentette ki Fico, aki a megszorítások elfogadását követően sem mulasztotta el, hogy a „korábbi kormányok felelősségét” hangsúlyozza. A konszolidációs csomag intézkedéseinek folyamatos változtatásai miatt kialakult káoszt igyekezett az ellenzék számlájára írni. Fico ugyanakkor elismerte, egy a mostanihoz hasonló nehéz helyzetben egyáltalán nem meglepő, hogy többször is módosítani kellett az eredeti terveiken.
Robert Fico és pénzügyminisztere, Ladislav Kamenický a megszorító csomag elfogadását követően tartott sajtótájékoztatón arra is utalt, hogy a jövő évi konszolidáció az ideinél kisebb lesz.
Küszöbön a kormány bukása
Az ellenzék még röviddel a szavazás előtt is arról győzködte a kormányt, álljanak el a tervükről. Szerintük a konszolidáció nem csak azért kártékony, mert a lakosok fizetik meg az árát. Arra is rámutattak, hogy az érdemi szakmai párbeszéd nélkül elfogadott intézkedések az ország gazdaságát is megfojtják.
Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia elnöke a szavazás után úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs csomag elfogadása a negyedik Fico-kormány bukásának kezdetét jelentheti. Šimečka szerint a koalíció szavazói sem bocsátják majd meg a kormányfőnek, hogy a nagy állami spórolás ostora rajtuk csattan.
A konszolidációs csomag elfogadásával elkészült a 2025-ös költségvetés összeállításához szükséges kiindulási alap. Az energiaárak és az önkormányzatok pótlólagos finanszírozásának kérdése azonban még megnehezítheti a jövő évi büdzsé elfogadását.
Mekkora extra terhet jelent az új adó?
A tranzakciós adó a banki átutalások mellett a készpénzfelvételre is vonatkozik. Az utalások esetében az adókulcs 0,4 százalék, amely segítségével a kifizetés nagyságának tudatában könnyen kiszámolható a befizetendő adó összege. A törvényhozók azonban egy felső határt is megszabtak, ami elsősorban azoknak kedvez, akik kifejezetten nagy összegű átutalásokat bonyolítanak. A képzeletbeli vonalat 40 eurónál húzták meg, ami már egy 10 000 eurós utalással elérhető. Amennyiben tehát az érintettek 10 000 eurónál nagyobb tranzakciókat bonyolítanak, az általuk fizetendő adó összege nem haladja majd meg a 40 eurót.
A készpénzfelvételkor azonban már 0,8 százalékos adókulccsal érdemes számolni, ebben az esetben pedig felső határt sem szabtak meg. A vállalkozóknak és vállalatoknak ezen kívül évente 2 eurót kell fizetnie, ha a tulajdonukban bank-, esetleg hitelkártya is van.
Amennyiben az érintettek adókat és járulékokat fizetnek be, lakhatással kapcsolatos utalásokat bonyolítanak, esetleg az egyik saját számlájukról a másikra mozgatják a pénzüket, mentesülnek az adófizetés alól.
Öröm az ürömben, hogy az adó befizetése ebben az esetben nem a vállalkozók és vállalatok feladata, az ezzel járó adminisztrációt a bankok bonyolítják a kliensek helyett, akik a vállalkozói számlájuk havi kivonatából szerezhetnek információkat a tranzakciós adóval kapcsolatos költségekről.
Kapcsolódó cikkünk
Inkább elektronikusan kérjék a kivonatot a vállalkozói nyilvántartásból, kéri a belügyminisztérium az egyéni vállalkozókat, mert a hivatalok nem győzik az ügyintézést. Azt is érdemes megnézni, hogy a kiválasztott bank kéri-e egyáltalán a kivonatot a egyéni vállalkozói nyilvántartásból a vállalkozói számla megnyitásához. Március végéig akár még több százezer ügyfél igényelheti a kivonatot.
Magának és a vállalkozóknak is komoly problémát okozott a kormány a tranzakciós adó bevezetésével, és nemcsak az adó nagyságával van baj. Az egyéni vállalkozóknak április 1-től, vagyis a tranzakciós adó életbe lépésétől külön vállalkozói számlán kell kezelniük vállalkozásuk pénzügyeit. Eddig sok vállalkozó a saját személyi folyószámláját használta erre a célra, így most vállalkozói számlát kell nyitnia. A számlanyitáshoz azonban sok bank megköveteli a kivonatot az egyéni vállalkozók nyilvántartásából. Ezt a járási hivatalokban lehet személyesen kérni, a hivatalok azonban nem győzik az ügyintézést, az ügyfeleknek pedig órákig kell sorakozni.
500 ezer egyéni vállalkozó
A belügyminisztérium szerint az év elejétől mintegy 50 ezer kivonatot állítottak ki a hivatalok, és a következő hetekben még nagyobb nyomásra számítanak. „Az egyéni vállalkozók személyes ügyintézése a várakozási idő meghosszabbodása okozza. A helyzet különösen súlyos a legnagyobb ügyfélközpontban, a fővárosban” – tájékoztatott a minisztérium. Szlovákiában mintegy 500 ezer egyéni vállalkozót tartanak nyilván, ha mindenki kérné a kivonatot, akkor várhatóan a rendszer nem bírná a tarhelést. A tárca ezért arra kéri a vállalkozókat, hogy inkább elektronikusan kérjék az igazolást a vállalkozásukról.
De érdemes a bankban is érdeklődni, hogy igénylik-e a számlanyitáshoz a kivonatot, mert nem minden bank követeli ezt meg.
Ha a bankjuk valóban kéri ezt az igazolást, akkor azt inkább elektronikusan igényeljék
– kéri az ügyfeleket a belügyminisztérium. Ehhez csak aktivált elektronikus személyi igazolványra van szükségük, amivel a legtöbb vállalkozó rendelkezik, mivel már az adóbevallást is elektronikusan kell évek óta benyújtani. „Az e-szolgáltatás igénybe vételével a kivonatot mindenki a www.slovensko.sk portálon lévő fiókjába kapja meg az igazolást” – tájékoztat a tárca.
Kapcsolódó cikkünk
A kormány konszolidációs csomagjának az egyik eleme a tranzakciós adó, amelyet néhány kivételtől eltekintve minden vállalatnak és vállalkozásnak fizetnie kell. A törvény azt is előírja, hogy a vállalkozóknak külön számlán kell vezetniük a vállalkozásból származó pénzt. Ez elsősorban az egyéni vállalkozóknak okoz problémát.
Április 1-ig vállalkozói számlát kell nyitnia minden egyéni vállalkozónak, hogy megfeleljen a tranzakciós adóról szóló törvény előírásainak. Ezt az adót minden átutalás után fizetni kell, az adókulcs 0,4 százalék, amit a tranzakció összegéből számítanak ki. Aki tehát ezer eurót utal át, az 4 eurót még befizet az államkasszába. A jogszabály megszabja az adó felső határát is egy tranzakció esetében, de az egy egyszerű kisvállalkozónak nem sokat segít: az adóplafon 40 euró, vagyis a 10 ezer euró felett már nem nő az adó. Az adót szerencsére nem magának a vállalkozónak kell majd befizetnie, hanem a bankja teszi majd meg ezt helyette, ez tehát nem ró rá plusz adminisztrációs terhet.
A készpénzfelvételt kerüljék
Az átutalásnál is drágább lesz azonban a készpénzfelvétel a vállalkozói számláról. Itt az adókulcs 0,8 százalék, vagyis 1000 eurós készpénzfelvét után 8 eurót kap az állami költségvetés. Ráadásul nincs plafon, vagyis aki 20 ezer eurót akar kivenni a számlájáról, az 160 eurót fizet majd be az államkasszába.
A legolcsóbb a kártyás fizetés
A legolcsóbb megoldás a vállalkozók számára, ha azzal a bankkártyával fizetnek, amit a számlájukhoz kaptak. A kártyás fizetés ugyanis nem adózik, pontosabban alig, a tranzakciós adó a kártyás fizetés esetében ugyanis egységesen 2 euró, ráadásul egy évre.
A bankkártyával végzett fizetési művelet nem adóköteles a tranzakciós adó alapján, ezért megéri annak, aki így fizeti a számláit. Csak a kártyahasználatért kell adót fizetni, de ez csak 2 euró egy évre, tekintet nélkül arra, hoyg hány tranzakciót és milyen összegben végeztek el vele
– magyarázta Jitka Božeková, az Atlas Group adótanácsadó csoport munkatársa.
A kártyás fizetés azonban pluszterhet ró arra, akinek a számláját így fizették ki: neki ugyanis minden kártyás fizetésből 1-1,5%-ot díjat levon a fizetőkapu kezelője. Ez az összeg tehát nem az állami költségvetésbe folyik be, hanem a bakokhoz vagy a fizetőkapu üzemeltetőjéhez, de ez valószínűleg nem vigasztalja azt, akitől a pénzt lefogják.
Sok bank kínál ingyenes vállalkozói számlát
A tranzakciós adóról szóló törvény előírja azt is, hogy minden vállalkozónak vállalkozói számlát kell nyitnia. Ezt március 31-ig kell megtenni, de ajánlott korábban kezdeni a számla kérvényezését, mivel a sok kérvény miatt a számlanyitás elhúzódhat. Az egyéni vállalkozók nagy része ugyanis ma még egyszerű személyi számlát használ a vállalkozásához is, így most a több mint 200 ezer egyéni vállalkozó nagy része számlanyitásra kényszerül. A bankok érzik a lehetőséget ügyfélkörük bővítésére, ezért a legtöbbjük kedvezményes, akár ingyenes csomagot kínál a vállalkozóknak.
Mikor nem kell tranzakciós adót fizetni?
A tranzakciós adó alól van néhány kivétel.
Nem vetik ki például ezt az adót az adó- és járulékfizetés átutalása során, vagyis a Szociális Biztosítóba, az egészségbiztosítókba irányuló átutalások továbbra is ingyenesek lesznek.
Ugyancsak adómentes marad minden egyéb befizetés, amely az állami költségvetés bevételét képezi majd. Adómentes marad az adózó számlái közti átutalás is, ha azok egy bankban vannak, érdemes tehát ugyanabban a bankban számlát nyitni, amely a személyi számlánkat vezeti. Adómentes a tranzakció a kártyás fizetés alkalmával is, ahogyan azt már korábban említettük, de ebben az esetben a kedvezményezett fizet 1-1,5 százalékos díjat a fizetőkapu üzemeltetőjének.
Az elektronikus kérvény ingyenes
Az elektronikus szolgáltatásnak van még egy előnye: ingyenes.
Míg a személyes ügyintézésért 5 eurót kell fizetni, ha valaki ezt elektronikusan kérvényezi, akkor nem kerül pénzébe.
Nem beszélve az ügyintézésről, amely órákat vagy akár napokat vehet el idejéből. Az elektronikus ügyintézésnél is azt javasolják, hogy azt a helyileg illetékes hivatalt válasszák, amely kiállította az vállalkozói engedélyét. Ugyan bármelyik hivatal befogadja a kérvényt, de a helyileg illetékes hivatalból gyorsabban megkapják a kivonatot.
Kötelező a vállalkozói számla?
Bár eddig egyáltalán nem volt kötelező, hogy az egyéni vállalkozók is rendelkezzenek vállalkozói számlával, a tranzakciós adó bevezetése ezt is felülírja. A jogszabály értelmében mindenkinek, akit a tranzakciós adó érint, vállalkozói számlát kell nyitnia legkésőbb 2025. március 31-ig. Ha ezt bárki elmulasztja, az adóshatóság bírságot szabhat ki, amely nagysága akár a 3000 eurót is elérheti.
A számlanyitás feltételei pénzintézetenként változnak. Akadnak olyan bankok, amelyek igazolást kérnek arról, hogy az érintett üzleti tevékenységet folytat, de igényt tarthatnak a cégjegyzékben szereplő adatok kivonatára is. Mindezt figyelembe véve érdemes időben elkezdeni az ügyintézést, mivel azok, akik képtelenek online hozzájutni a szükséges dokumentumokhoz, hosszú várakozásra számíthatnak. A járási hivatalok többsége ugyanis az összeomlás határán egyensúlyozik a vállalkozók rohama miatt.
Ha a tranzakciós adó bevezetése miatt úgy döntöttek, egy időre felfüggesztenék a vállalkozói tevékenységüket, akkor érdemes megszüntetni a vállalkozói számlát is. Amennyiben ezt nem teszik meg, és a „szünet” alatt is bonyolítanak kifizetéseket, akkor kötelesek tranzakciós adót fizetni.
Akadnak kiskapuk
A vártnál alacsonyabb bevételek hátterében az áll majd, hogy a tranzakciós adóról szóló törvény igencsak tökéletlenre sikerült, így számos olyan kiskaput kínál, amelyek segítségével az érintettek kibújhatnak az adókötelezettség alól. A jövőben megéri például sok kisebb tranzakció helyett kevesebb, de nagyobb összegű utalást lebonyolítani. A vonatkozó szabályok értelmében ugyanis kijelöltek egy felső határt, ami elsősorban azoknak kedvez, akik kifejezetten nagy összegű átutalásokat vezényelnek le. A képzeletbeli vonalat 40 eurónál húzták meg, ami már egy 10 000 eurós utalással elérhető. De a kártyás fizetést előnyben részesítők is jól járnak, hiszen ebben az esetben évente egy 2 eurós illetéket kell csak fizetniük. És persze ott a harmadik lehetőség is, amitől az adószakértők leginkább tartanak, hogy egyre több kifizetést intéznek majd készpénzben.
Mindenki fizet
Az új adónem bevezetését a közgazdászok mellett a szakszervezetek sem nézték jó szemmel. A szakértők elsősorban azzal indokolták az ellenérzéseiket, hogy a tranzakciós adó elősegítheti az infláció felgyorsulását. A munkáltatók pedig attól tartanak, hogy a rájuk kirótt extra teher miatt kénytelenek lesznek lassabb ütemben emelni a béreket, esetleg csökkenteni az alkalmazottaknak járó jutalmak nagyságát.
Annak ellenére, hogy a pénz fizikailag már március 31-én a kezemben volt, az összeget csak április 1-jén vonták le a számlámról, így tranzakciós adót kellett fizetnem
– mutatott rá az egyik érintett. Ilyen esetekben azonban az egyes pénzintézeteken múlt, hogyan is jártak el. Akadtak olyan bankok, akik állításuk szerint „a kliensek javára” cselekedtek.
Kiskapuk a gyakorlatban
A szakértők korábban már jelezték, a vállalkozók és a cégek jobban járnak, ha a megrendelés leadásakor, esetleg átvételekor azonnal, kártyával fizetnek az áruért. Ebben az esetben ugyanis mentesülnek a tranzakciós adó alól, hiszen feltehetően korábban már rendezték az évi egyszer fizetendő kártyahasználati díjat. Ezzel a módszerrel tehát kifejezetten nagy összeget takaríthatnak meg.
Vannak azonban olyanok, akik sajátosan értelmezték a kiskapu fogalmát. Egyre emelkedik azon boltok és vendéglátóegységek száma, amelyek tulajdonosai leszögezték, ha a vásárlók és a vendégek a továbbiakban is ragaszkodnak majd a kártyás fizetéshez, kénytelenek lesznek emelni az áraikat.
A koalíció visszakozna?
A negatív visszhang, valamint a trükközésről szóló hírek a politikusokhoz is eljutottak. A pénzügyi tárca vezetője, Ladislav Kamenický (Smer) makacsul ragaszkodik hozzá, hogy az új adó működik, a negatív hatásait pedig csak „populista módon felfújják”. Mivel azonban a hétvégi vitaműsorok egyikében még a legkisebb koalíciós párt, az SNS elnöke, Andrej Danko is „kínos és etikátlan kísérletnek” nevezte az intézkedést, ismét lendületet vett a tranzakciós adó eltörléséről szóló vita. A Danko által felszított indulatok a Smer és az SNS közötti üzengetésbe torkolltak. A kellemetlen szóváltásba a koalíció több képviselője is bekapcsolódott. A vitát végül Tomáš Taraba (SNS-jelölt) környezetvédelmi miniszter próbálta lezárni. Taraba közölte, ha a tranzakciós adó nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mindenképp felül kell majd vizsgálni a létjogosultságát, idén azonban valószínűleg érvényben marad, hiszen a költségvetés része.
Kapcsolódó cikkünk
A tranzakciós adó fontos része a konszolidációnak. Dacára az ellenzéki bírálatoknak, az adó működik és csupán „populista módon felfújják a hatásait” – reagált a közösségi hálón Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter az ellenzéki bírálatokra, melyekhez Andrej Danko, az SNS elnöke is csatlakozott a napokban.
Felszólította a kormánypártokat, ne segítsenek az ellenzéknek szétverni a kormányt. „A konszolidáció megtorpedózása az ellenzék malmára hajtja a vizet, és gazdasági szempontból felelőtlenség. Nem akarjuk, hogy a progresszívek kormányozzanak. Lépjünk fel velük szemben közösen, és főleg szakmailag megalapozottan” – közölte Kamenický.
Szerinte az SNS elnöke is jól tudja, milyen gazdasági helyzetet örökölt a kormány. „Nemcsak a kormánykoalíció, hanem az ellenzék szerint is szükség van konszolidációra. A tranzakciós adó a 2,8 milliárd eurós második konszolidációs csomag része, Andrej Danko is részt vett a róla szóló tárgyalásokon és megszavazta a parlamentben” – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette, az adó 700 millió eurót jelent az államkasszának, amit nehéz lenne máshonnan pótolni.
Kamenický szerint szóba jöhetne például a 26%-os áfa bevezetése, vagy a 13 százalékpontos jövedelemadó, amit senki se szeretne. „Épp ellenkezőleg, a konszolidációs intézkedéseknek és a tranzakciós adónak köszönhetően csökkentettük minden élelmiszer áfáját, a gyógyszerekét, az egészségügyi segédeszközökét, a könyvekét és újságokét, az éttermi szolgáltatásokét és a szállodaiparét” – szögezte le a miniszter.
Kihangsúlyozta, hogy a 0,4%-os, átutalásonként maximum 40 eurós tranzakciós adó nem dönti romba a vállalkozásokat. „Szemben Magyarországgal, ahol ezt az adót az átlagember is fizeti, nálunk nem vonatkozik a nyugdíjasokra, a települési és megyei önkormányzatokra, sem a kártyás fizetésre” – hangsúlyozta Kamenický.
„A 2024-es és 2025-ös konszolidáció 4,8 milliárd euró. 2026-ban további konszolidáció vár ránk. Azért tesszük, hogy Szlovákia nem menjen csődbe, ne kerüljön a hitelezők kezébe, ahogy az Görögországgal történt” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány sikerrel hajtja végre a konszolidációt.
Kamenický kész tovább tárgyalni a koalíciós partnerekkel, és elmagyarázni a konszolidáció szükségességét, nem akar konfliktust Andrej Dankóval. De azt a koalíciós szerződés megsértésének tekintené, ha az SNS elnöke egyeztetés nélkül a parlament elé vinné a tranzakciós adó módosítását, és az ellenzékre számítana.
„Szerintem ez a koalíciós szerződés megsértése. Ezt nem szabad így csinálni. Én vagyok a pénzügyminiszter, Andrej Danko az egyik kormánypárt elnöke. Tisztelem őt, sőt baráti viszony van köztünk. A magam részéről annyit mondhatok, elmagyarázhatom, hogy 700 millió euróról nem lehet lemondani a 2,7 milliárd eurós jövő évi konszolidációnál, a tranzakciós adó törlése visszalépés lenne a konszolidációban” – figyelmeztetett a miniszter a kormány hétfői ülése előtt.
Akadnak alternatív ötletek
Az érintettek kétségkívül üdvözlik a nemzetiek ötletét, az államkincstár őre azonban feltehetően nem túl boldog, hiszen az új adónem részleges eltörlése újabb lyukat ütne a költségvetésen, amit valamivel mindenképpen be kellene tömnie. Mivel azonban nem az SNS az egyetlen olyan párt, amelyik a tranzakciós adó eltörléséért kardoskodik, így gyorsan megjelentek az alternatív ötletek, amivel pótolhatnák a készülő bevételkiesést.
A probléma orvosolható lenne egy új különadóval, amelyet például a fegyvergyárakra vetnénk ki
– vetette fel a környezetvédelmi miniszter, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) az STVR tájékoztatása szerint. Egy ilyen megoldást a Hlas, de az ellenzéki Progresszív Szlovákia is pozitívan értékelne.
„Ez egy járható út, de a kormánynak is akarnia kell” – szögezte le Michal Šimečka, a párt elnöke.
Az SaS és a KDH ugyanakkor aggodalmaiknak adtak hangot, mivel attól tartanak, hogy az extra adó jelentősen visszavetné a hazai fegyvergyártást pont abban a pillanatban, amikor Európa és az Egyesült Államok viszonya egyre fagyosabbá válik.
Egyelőre nem tudni, hogyan fogadta a felvetést a legerősebb kormánypárt, a Smer. Az azonban már látatlanban is borítékolható, hogy nem lesznek túlságosan elragadtatva, mivel a tömörülés elég szoros kapcsolatban áll az ipar legnagyobb magánbefektetőjével, akit egy ilyen extra adó terhelne.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy bár a fegyveripar az elmúlt években elég jól muzsikál, az első számítások azt mutatják, hogy a különadóból származó bevételek összege jócskán elmaradna a tranzakciós adó bevezetéstől várt 700 millió eurótól.
Danko azonban saját bevallása szerint így is elégedett volt, hiszen az egyeztetés hétfőn folytatódik, ezúttal Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter társaságában.
A parlament alelnöke elmondta, dűlőre juthatnak továbbá olyan kérdésekben is, mint az Oroszország elleni szankciók.
Egyúttal megjegyezte, a Peter Pellegrini köztársasági elnök által megvétózott törvényjavaslatokról, vagyis a Covid-amnesztiákról és a főügyész életjáradékáról még nincs egyezség.
Fico és Šutaj Eštok egyébként pénteken váratlanul lemondták a programjaikat. A kormányfő az igazságügyi minisztériumban tett volna látogatást, a belügyminiszter pedig az országos rendőrfőkapitánnyal tartott volna sajtótájékoztatót. A döntésüket nem indokolták meg a sajtónak.
Kapcsolódó cikkünk
Nem lehet eltörölni a tranzakciós adót jelenleg, mivel olyan mértékű pénzösszeget biztosít a költségvetés számára, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a konszolidáció. Közölte ezt Robert Fico kormányfő, de egy órás sajtótájékoztatóján több témába is belekapott.
Azt mondtam, hogy valamit módosítani kell az adón, de nem azt, hogy meg kell szüntetni
– pontosította korábbi kijelentéseit a miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a tranzakciós adóval kapcsolatban felmerülő technikai problémák kijavítására gondol.
Szavai alapján Ladislav Kamenický pénzügyminiszter április végéig, vagyis szerdán bemutatja a konszolidációs tervet a 2026-os évre, ami állítólag nem lesz annyira drasztikus, mint a mostani.
Az SNS mindeközben már benyújtotta a parlamentbe azt a törvényjavaslatot, amely eltörölné a tranzakciós adót az évi 100 000 eurónál kisebb forgalmat bonyolító vállalkozók számára. Fico szerint viszont ez csak Andrej Danko pártelnök kapálózása, hogy felszínen maradjon a politikában.
Richard Raši házelnök JOJ 24 politikai műsorában kijelentette, hogy a Hlas a tranzakciós adó megváltoztatása mellett van. Szerinte a pénzügyminiszternek egy elemzést kellene közzétennie a becsült 700 millió eurós bevételről.
Kapcsolódó cikkünk
Manapság a tranzakciós adó az egyik fő téma. Gyerünk, nézzük meg, és amit lehet, kijavítunk benne – jelentette ki pénteken Robert Fico (Smer) kormányfő a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) közgyűlésén mondott beszédében, és egyúttal biztosította a vállalkozókat, hogy a jövő évi konszolidáció nem tartogat számukra semmilyen kellemetlen meglepetést.
„Muszáj volt konszolidálnunk az államháztartást, egyszerűen anyagi forrásokhoz kellett jutnunk valahonnan. Ennek ellenére azt mondom, nézzük meg a tranzakciós adót, és amit lehet, kijavítunk a törvényben” – mondta a kormányfő. Hozzátette, hogy a jövő évi konszolidáció összegét április 30-án jelentik be, de a vállalkozói szektort nem éri semmilyen kellemetlen meglepetés.
Fico reagált az olcsó szlovákiai munkaerővel kapcsolatban is, ami korábban a szlovák gazdaság versenyképességét erősítette. „Határozottan és keményen visszautasítom az olyan gazdasági növekedési modellt, amely az olcsó munkaerőn alapszik. Ezt egyszerűen el kell felejtenünk. Végleg. Felejtsük el, hogy Szlovákia úgy konkurálhat a világ más országaival, hogy olyan fizetést kínálunk a dolgozóknak, ami messze elmarad a várakozásaiktól” – hangsúlyozta a kormányfő.
A gazdasággal kapcsolatban kijelentette, a hazai fogyasztáson alapuló gazdasági növekedést fel kell váltania a beruházásokon alapuló növekedésnek. Kiemelte a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohuníc) atomenergetikai fejlesztést, ami az építőipart is segíti, továbbá a Nagysurányban felépülő akkumulátorgyárat. „Ezek a dolgok azt igazolják, hogy a szlovák gazdaságot már a beruházások fogják húzni, és nem a hazai fogyasztás” – összegezte a kormányfő.
Minden vasárnap kamerák elé állna?
Robert Fico – annak ellenére, hogy az ország miniszterelnöke – nem tart gyakran hagyományos sajtótájékoztatót, ahol az újságírók szabadon tehetnek fel kérdéseket neki. Így most vasárnap a jelenlévők meg is ragadták az alkalmat, és több aktuális témáról is faggatták.
Sőt, még azt is felvetette a kormányfő, hogy ha az emberek ragaszkodnak hétvégente a politikai műsorokhoz, ő kész minden vasárnap 10 órakor újságírók elé állni, és válaszolni kérdéseikre.
Megtörik az elnöki vétót
Ismételten megerősítette, hogy a parlamentben megtörik majd Peter Pellegrini köztársasági elnök vétóját a Covid-amnesztiáról. Hangsúlyozta, tiszteletben tartja Pellegrini alkotmányos jogát a vétóhoz, de a koalíció is az alkotmánnyal összhangban jár el, ha újra megszavazzák a parlamentben a törvényt.
Fico ezzel összefüggésben inkább azért aggódik, hogy így kevés idejük lesz az embereknek kártérítést igényelni.
„Megpróbálunk mozgósítani” – fogalmazott.
A Covid-amnesztia újbóli elfogadására májusi-júniusi ülésen lesz lehetősége a törvényhozásnak. A járványügyi intézkedések megszegéséért kiszabott bírság ellen pedig augusztus 31. lehet majd folyamodni.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Pellegrini köztársasági elnök nem írta alá a Covid-amnesztiáról szóló törvényjavaslatot, így a parlamentnek újra kell tárgyalnia a jogszabály-módosítást.
Pellegrini nem ért egyet azzal, hogy az állam kártérítést fizessen azoknak, akik a koronavírus-járvány idején megszegték az óvintézkedéseket, és ezért a hatóságok megbírságolták őket.
Minden egyes személyt, aki megsértette az akkor hatályos rendeletet, és ezért a törvény szerint megbüntették, most az új törvény értelmében kártalanítani kellene. Ezt rendkívül veszélyes precedensnek tartom
– fogalmazott az államfő.
Hangsúlyozta, a koronavírus-járvány első hullámának kirobbanásakor még ő volt a miniszterelnök, és ő maga is kemény biztonsági óvintézkedéseket vezetett be, amelyek emberéleteket menthettek meg.
Nem tudnék a koronavírusban elhunytak hozzátartozóinak szemébe nézni, ha a jogszabály ilyen formában lépne életbe. Meg vagyok győződve róla, hogy módosításra szorul
– vélekedett.
Egyúttal megjegyezte, a törvény azon részében nem lát problémát, hogy az állam megtérítse az étkeztetés költségeit azok számára, akik a karanténkötelezettségüket valamilyen állami intézményben töltötték, és az étkezés árát a saját zsebükből kellett megtéríteniük.
Továbbá elmondta, egyetért azzal, hogy ki kell vizsgálni az előző kormány koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseit. Éppen ezért választották meg Peter Kotlárt a kormánybiztosi pozícióba, de az államfő szerint az SNS jelöltje eddig nem mutatott fel valódi eredményeket.
A parlamentnek így újra kell tárgyalnia a Covid-amnesztiákkal kapcsolatos törvényjavaslatot, viszont az elnöki vétó megtöréséhez elegendő az egyszerű többség, vagyis a 76 támogató voks.
Kapcsolódó cikkünk
A köztársasági elnök, Peter Pellegrini alkalmanként egyáltalán nem biztos benne, hogy a Robert Fico (Smer) vezette kormány ki szeretné tölteni a hivatali idejét. A kaotikus törvénykezés azonban még a koalíció belső válságainál is jobban aggasztja az államfőt, aki szerint az ország vezető politikusai az elmúlt hetekben több kérdésben is veszélyes precedenst teremtettek.
Az államfő, Peter Pellegrini néhány héttel ezelőtt még abban bízott, hogy sikerült pontot tenni a kormányválság végére, az elmúlt napok történései azonban állítása szerint azt igazolják, hogy a koalíció politikusai az emberek gondjai helyett még mindig a saját problémáikkal vannak elfoglalva, közölte a köztársasági elnök az STVR Szombati párbeszédek című műsorában.
Előrehozott választás jöhet
Figyelemmel követem az események alakulását, és egyes hírek hallatán azon gondolkozom, a koalíció valóban ki szeretné -e tölteni a hivatali idejét
– mondta Peter Pellegrini, aki teljesen abszurdnak nevezte, hogy a koalíciós partnerek egyes politikusok személyes ambíciói miatt hónapokig halogatták a házelnök megválasztását, amely eredménye végül tiszteletben tartotta a koalíciós szerződésben foglaltakat.
Pellegrini szerint kezdetben még a kormányfő, Robert Fico sem vette kellően komolyan a válságot, hiszen maga is bátorította a pozícióra áhítozó Andrej Dankót. Az államfő úgy véli, ez a hiba máig kísérti Robert Ficót, mert így megágyazott a „zsarolásnak”. A nemzetiek elnöke az utóbbi napokban például a partnerei akaratát figyelmen kívül hagyva a tranzakciós adó megszüntetéséért kardoskodik.
„11 nap után még nem tudjuk értékelni, hogy a tranzakciós adó teljesíti -e az elvárásokat, azt azonban látjuk, hogy komoly feszültségeket okoz” – hangsúlyozta Peter Pellegrini, aki úgy véli, ez annak tudható be, hogy a lakosok egyáltalán nem értik, miért van szükség az új adónemre. Ennek ellenére kiáll azon döntése mellett, hogy aláírta a tranzakciós adóról szóló törvényt, mert enélkül nem tudták volna elfogadni az idei költségvetést.
Ha ezen az úton haladunk tovább, nem zárom ki, hogy előrehozott választások jöhetnek
– jelentette ki Pellegrini, majd hozzátette, „a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem lenne előnyös, ha sor kerülne a voksolásra, mivel egyik oldal részéről sem látja, hogy olyan javaslatokkal állnának elő, amik az ország érdekeit szolgálnák”.
A köztársasági elnök úgy gondolja, a kormány az elmúlt időszakban képtelen volt mérsékelni a társadalomi polarizációt. Ha ehhez hozzáadjuk, hogy a kabinet az elmúlt hónapokban az emberek problémái helyett a saját gondjaival volt elfoglalva, már meg is kapjuk a választ arra a kérdésre, miért törnek előre Szlovákiában is a szélsőséges pártok.
„A szabványoknak megfelelő politikai pártok inkább az ideológiai kérdések felé fordultak a mindennapok kihívásainak megoldása helyett, ez pedig az extrém térnyerésének kedvez, akik bár nyersen, de érthetően, a saját nyelvükön próbálnak kommunikálni az emberekkel” – magyarázta Peter Pellegrini. A köztársasági elnök egyelőre hipotetikusnak tartja a kérdést, de nem utasította el egyértelműen azt a lehetőségét, hogy a jövőben hajlandó lenne kinevezni egy olyan kormányt, amelynek a Szlovákia mozgalom, esetleg a Republika is tagja lenne. Pellegrini elmondása szerint az említett tömörülésekért, amelyeket egyébként bomlasztónak tart, a kormányfő felelne.
Koalíciós kritikák egész sora
Peter Pellegrini nem spórolt a kormánynak címzett kritikával. Az államfő egyértelműen elismerte, komoly problémája van a törvényjavaslattal, amely értelmében a főügyész, Maroš Žilinka busás juttatást kapna élete végéig.
Nem látok logikát abban, hogy úgy biztosítsunk életjáradékot a főügyésznek, hogy ki sem tölti a hivatali idejét
– utalt Pellegrini arra, hogy a képviselők által elfogadott módosítás értelmében a főügyész már négy leszolgált év után jogosult lenne az életjáradékra. A köztársasági elnök egyúttal bejelentette, jelenlegi formájában nem hajlandó aláírni a változtatást, aminek a honatyák már zöld utat adtak.
Az elnöki interjú után az ellenzéki Progresszív Szlovákia politikusai üdvözölték az államfő bejelentését, valamint megjegyezték, abban bíznak, hogy legalább néhány koalíciós képviselő jobb belátásra tért a főügyésznek járó juttatás elfogadása óta, így nem törik majd meg Peter Pellegrini vétóját.
Veszélyes precedens
Pellegrini azonban még ennél is élesebben bírálta a parlament által a napokban elfogadott Covid-amnesztiákat.
Nagyon veszélyes precedenst teremtettek. Fogalmam sincs, hogy a javaslat előterjesztői hogyan néznek majd azok szemébe, akik elveszítették valamelyik szerettüket a világjárvány idején. Arról nem is beszélve, hogy a nagyszámú halálozáshoz azok is hozzájárultak, akik nem tartották be az intézkedéseket
– szögezte le az államfő, aki arra is emlékeztetett, hogy a parlament egy olyan időszakban fogadta el a módosítást, amikor Szlovákiában egy újabb járvány tombol, a politikusok pedig azt várják, hogy az emberek tiszteletben tartsák a szabályokat, amiket a fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében hoztak.
A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy támogatja a kormányfő „négy égtáj felé orientálódó” külpolitikáját, ugyanakkor arra figyelmeztette Robert Ficót, hogy ne feledkezzen meg Szlovákia nyugati szövetségeseiről.
Kotlár marad
Peter Kotlár járványkezelési kormánybiztos mellett teljes mellszélességgel kiáll a miniszterelnök. A miniszterek többsége ugyan szintén nem találja problémásnak a kormánybiztos ténykedését – még ha gyakorlatilag a teljes szakmai közeg el is ítéli – a Hlasban akadnak kritikus hangok. Tomáš Drucker oktatási tárcavezető a közelmúltban például többször is kifejezte nemtetszését a járványkezelés felülvizsgálatáért felelős Kotlárral kapcsolatban.
Elfelejtheti, hogy Kotlárt menesztjük
– üzente ezúttal Druckernak Fico.
Raši szerint ugyanakkor a legjobb az lenne, ha a kormánybiztos nyilvánosságra hozná a jelentését az oltóanyagokról – „mindannyiunk, a Szlovák Köztársaság 5,4 millió lakosának a nyugalma érdekében”. A házelnök hangsúlyozta: nem elegendő csupán egy olyan „tanulmány” következtetéseiről beszélni, amelyet senki sem látott.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány szerdán elfogadta Robert Fico (Smer) miniszterelnök javaslatát, mellyel megbízza a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szakembereit egy új elemzés kidolgozására a koronavírus elleni vakcinák összetétele kapcsán. A kabinet ülésén ismét megjelent Peter Kotlár járványkezelési kormánybiztos is, aminek a Hlas miniszterei nem feltétlenül örültek.
Kotlár láthatóan továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát:
a kormánybiztos nemrégiben arról beszélt, a koronavírus elleni vakcinák veszélyesek, módosítják az emberi DNS-t, ezért be kellene tiltani a használatukat, most pedig Fico a kormány elé terjesztett egy javaslatot az oltások kapcsán.
A dokumentumban a kormányfő felszólítja az SAV Biogyógyászati Központját, végezzenek egy újabb elemzést a vakcinák összetételéről, különös tekintettel a DNS-koncentrációra, valamint arra, hogy ez milyen hatással lehet az emberi szervezetre. Amíg az elemzés nem készül el, addig az állam leállítja a vakcinák beszerzését.
A javaslat továbbá tartalmazza, hogy Kotlárnak legkésőbb 2025 júniusáig a kormány elé kell terjesztenie a jelentését a koronavírus-járvány elleni intézkedések hatékonyságáról, működéséről és gazdaságosságáról.
Kotlár már előre tudja, hogy nem fogja elfogadni az SAV elemzését
A szerdai kormányülésen megjelent Kotlár is, saját bevallása szerint azért, hogy ismertesse az mRNS vakcinák betiltásával kapcsolatos érveit. Fico javaslatát az elemzés kidolgozásáról pozitív lépésnek tekinti, ugyanakkor azt már most tudja, hogy az SAV elemzésével nem lesz elégedett.
Senki sem fogadhatja el az eredményeket, hiszen nincs megfelelő minősítéssel ellátott laboratóriumuk
– fogalmazott a kormánybiztos az ülés előtt.
Ő maga állítólag egy csehországi laboratóriumban vizsgáltatta be a vakcinákat, és ennek eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy az oltások veszélyesek, illetve módosítják az emberek DNS-ét. A bizonyítékokat azonban nem ismertette a nyilvánosság előtt.
A Denník N rámutatott, hogy Kotlár analízise a cseh biológus Soňa Peková laboratóriumában készült, akitől nem áll messze az összeesküvés-elméletek terjesztése, ahogy a szlovák kormánybiztostól sem.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos a génmódosított kukoricához hasonlította a beoltott embereket. Emellett betiltaná az mRNS-vakcinákat is, miközben semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be, amely alátámasztaná a veszélyességüket – áll a Denník N összefoglalójában.
Peter Kotlár szokásához híven tudománytalan és konteókba ágyazott állításokat fogalmazott meg a koronavírusról és a védőoltásokról a parlamentben tartott feszültségektől sem mentes sajtótájékoztatóján. Az mRNS-vakcinákról azt mondta, minden vizsgált mintájukban olyan genetikai információt találtak, amely képes módosítani az emberi DNS-t, így szerinte súlyos betegségeket okozhatnak ezek az oltások. Úgy gondolja, be kéne tiltani az mRNS-vakcinákat.
„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával“
– szónokolt Kotlár. Azt is mondta: „Szlovákok, mi nem kukorica vagyunk“.
Légből kapott „tézisek“
A kormánybiztos ugyanakkor nem árulta el az újságírók kérdésére, hogy milyen laborban és kik tesztelték a vakcinákat – ráadásul semmilyen bizonyítékokat nem mutatott be állításai alátámasztására. Úgy látja, „nem köteles“ ezt megtenni, ill. bizonyos „biztonsági okok“ is emellett szólnak.
Ugyanakkor elmondta: azt szeretné, ha a rendelkezésére álló elemzésekkel a főügyészség foglalkozna. Maroš Žilinka napközben erre a hivatalos Facebook-oldalán azzal reagált, hogy fogadni fogja a kormánybiztost.
Kotlár Peter Pellegrini államfőbe is beleszállt, aki szerinte „dehonesztáló“ módon viszonyul az általa végzett munkához. Mint ismeretes, Pellegrini szerdán a Szlovák Tudományos Akadémián kritizálta a kormánybiztos tevékenységét.
Elvetik Kotlár agymenéseit
A PS és a KDH külön-külön szólították fel a kormányt arra, hogy reagáljanak Kotlár kijelentéseire.
A Denník N rámutatott, hogy Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter rendszeresen figyelmen kívül hagyja Kotlár kirohanásait, s nem kommentálja azokat. A lap ezt Kotlár képviselői mandátumával magyarázza, mivel a kormánynak minden egyes szavaztra szüksége van a parlamentben. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeresen tudománytalan konteókat terjesztő Kotlár továbbra is bírja Robert Fico kormányfő támogatását.
Ugyanakkor Martin Smatana egészségügyi elemző (aki a kormányt is ellátja tanácsokkal az új eperjesi kórház építése kapcsán) elítélte Kotlár sajtótájékoztatón tett kijelentéseit. Többek közt azt mondta,
a kormánybiztos által „szisztematikusan és kitartóan terjesztett pánik, félelem és hazugságok hosszútávú hatással lehetnek ránk, mint társadalomra“.
Kotlár konteóit Peter Sabaka infektológus is elítélte, a vakcinák szerinte nem okoznak sem agyi érkatasztrófát, sem infarktust vagy trombózist. A Denník N arra is emlékeztetett, hogy Kotlárnak már a Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia is részletesen elmagyarázta: az mRNA vakcinák biztonságosak.
Drucker: Kotlár inkább tegye a dolgát
Bár a miniszterelnöknek láthatóan nincs problémája azzal, hogy a járványkezelés felülvizsgálatáért felelős kormánybiztost gyakorlatilag a teljes szakmai közeg elítéli, a Hlas miniszterei között akadnak olyanok, akik nem teljesen értenek egyet Kotlár ténykedésével.
Közéjük tartozik Tomáš Drucker oktatási tárcavezető, aki a múltban többször is kifejezte nemtetszését a kormánybiztos kijelentései kapcsán. Drucker a szerdai kormányülés során úgy fogalmazott, alapvetően nincs problémája Fico javaslatával a szakértői vélemény kidolgozásáról, de Kotlárnak is végre tennie kellene a dolgát, hiszen másfél évvel ezelőtt választották meg kormánybiztosnak, de még semmit sem tett lesz az asztalra.
Ha Kotlár úr nem tudja teljesíteni a feladatát, nem muszáj kormánybiztosnak lennie
– üzente, hozzátéve, ha nem készül el időben a jelentésével, akár a leváltásának kérdése is felmerülhet.
Az egészségügyi miniszter visszafogott
A szintén hlasos Kamil Šaško egészségügyi miniszter visszafogottabb nyilatkozatot tett a javaslat elfogadása után. Elmondása szerint egyelőre nem látta a Kotlár által emlegetett elemzést, de ha igaz is a tartalmuk, a megemelkedett DNS-koncentráció egyelőre nem bizonyít semmit. Druckerhez hasonlóan ő is kiemelte, Kotlárnak június végéig van ideje bemutatni a jelentését a járványkezelés gazdasági oldaláról, hiszen végső soron ezért választották meg kormánybiztosnak.
Šaško emellett megerősítette, a minisztérium összeállít egy szakmai bizottságot, melynek az lesz a feladata, hogy ellenőrizze Kotlár jelentésének igazságtartalmát a mRNS vakcinákról, amelyet még márciusban mutatott be a kormány előtt.
Annak kapcsán, hogy Kotlár nem fogja elfogadni az SAV elemzésének eredményét, a tárcavezető úgy fogalmazott, Szlovákinak nemzetközileg is elismert szakemberei vannak, így érdemes megbízni bennük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A Fico-kabinet szerdán tudomásul vette Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos jelentését, amelyet az mRNS alapú vakcinákról mutatott be. Az egészségügyi miniszter rögtön le is szögezte, munkacsoportot alakítanak, hogy a kormánybiztos állításait ellenőrizzék.
Az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került Peter Kotlár, aki ezúttal az mRNS alapú vakcinákról szóló kijelentéseivel botránkoztatta meg a nyilvánosságot és a szakmai közeget. A kormánybiztos a sajtótájékoztatón arról beszélt, az oltások módosíthatják az emberi DNS-t, ezért be kellene tiltani őket.
„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával”
– állította a kormánybiztos, akit aztán sok bírálat ért a kijelentései miatt. Az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) még fel is akarta jelenteni az SNS jelöltjét álhírterjesztés gyanúja miatt, de végül az SaS ezt megtette helyettük.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Peter Kotlár (SNS-jelölt) járványügyi kormánybiztos a génmódosított kukoricához hasonlította a beoltott embereket. Emellett betiltaná az mRNS-vakcinákat is, miközben semmi olyan bizonyítékot nem mutatott be, amely alátámasztaná a veszélyességüket – áll a Denník N összefoglalójában.
Peter Kotlár szokásához híven tudománytalan és konteókba ágyazott állításokat fogalmazott meg a koronavírusról és a védőoltásokról a parlamentben tartott feszültségektől sem mentes sajtótájékoztatóján. Az mRNS-vakcinákról azt mondta, minden vizsgált mintájukban olyan genetikai információt találtak, amely képes módosítani az emberi DNS-t, így szerinte súlyos betegségeket okozhatnak ezek az oltások. Úgy gondolja, be kéne tiltani az mRNS-vakcinákat.
„A Moderna és a Pfizer a beoltottakból genetikusan módosított organizmusokat csináltak, úgy bántak az emberekkel a tudtukon kívül, mint a kukoricával“
– szónokolt Kotlár. Azt is mondta: „Szlovákok, mi nem kukorica vagyunk“.
Légből kapott „tézisek“
A kormánybiztos ugyanakkor nem árulta el az újságírók kérdésére, hogy milyen laborban és kik tesztelték a vakcinákat – ráadásul semmilyen bizonyítékokat nem mutatott be állításai alátámasztására. Úgy látja, „nem köteles“ ezt megtenni, ill. bizonyos „biztonsági okok“ is emellett szólnak.
Ugyanakkor elmondta: azt szeretné, ha a rendelkezésére álló elemzésekkel a főügyészség foglalkozna. Maroš Žilinka napközben erre a hivatalos Facebook-oldalán azzal reagált, hogy fogadni fogja a kormánybiztost.
Kotlár Peter Pellegrini államfőbe is beleszállt, aki szerinte „dehonesztáló“ módon viszonyul az általa végzett munkához. Mint ismeretes, Pellegrini szerdán a Szlovák Tudományos Akadémián kritizálta a kormánybiztos tevékenységét.
Elvetik Kotlár agymenéseit
A PS és a KDH külön-külön szólították fel a kormányt arra, hogy reagáljanak Kotlár kijelentéseire.
A Denník N rámutatott, hogy Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter rendszeresen figyelmen kívül hagyja Kotlár kirohanásait, s nem kommentálja azokat. A lap ezt Kotlár képviselői mandátumával magyarázza, mivel a kormánynak minden egyes szavaztra szüksége van a parlamentben. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a rendszeresen tudománytalan konteókat terjesztő Kotlár továbbra is bírja Robert Fico kormányfő támogatását.
Ugyanakkor Martin Smatana egészségügyi elemző (aki a kormányt is ellátja tanácsokkal az új eperjesi kórház építése kapcsán) elítélte Kotlár sajtótájékoztatón tett kijelentéseit. Többek közt azt mondta,
a kormánybiztos által „szisztematikusan és kitartóan terjesztett pánik, félelem és hazugságok hosszútávú hatással lehetnek ránk, mint társadalomra“.
Kotlár konteóit Peter Sabaka infektológus is elítélte, a vakcinák szerinte nem okoznak sem agyi érkatasztrófát, sem infarktust vagy trombózist. A Denník N arra is emlékeztetett, hogy Kotlárnak már a Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia is részletesen elmagyarázta: az mRNA vakcinák biztonságosak.
A kormány elé került az elemzés, rábólintottak
A szerdai kormányülésen Kotlár be is mutatta a nagy port kavart elemzést, ami nem nyerte el az összes miniszter tetszését. Nyílt titok, hogy a kormánybiztos egyik fő támogatója maga Robert Fico (Smer) miniszterelnök, viszont a Hlas politikusai közül nincs mindenki kibékülve az álhírterjesztő tisztviselővel. Ez nyilvánvaló volt akkor is, amikor Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszternek távoznia kellett a posztjáról. Párttársa, az oktatási tárcát igazgató Tomáš Drucker akkor azt mondta, ha Dolinkovának mennie kellett, Kotlárnak is le kellene mondania.
Az oktatási miniszter ezúttal sem fogta vissza magát, Kotlár kijelentéseit a „laposföld-elméletek szintjére” sorolta, sőt, még veszélyesebbnek is tartja. Megjegyezte,
Kotlár arra kapott felhatalmazást, hogy felülvizsgálja a koronavírus-járvány idején hozott biztonsági intézkedések jogosságát, de ezzel kapcsolatban az SNS jelöltje még semmit sem csinált.
Ehhez képest a kormány végül tudomásul vette az elemzést, sőt, Kotlár megkapta a korábban már jelzett hatásköri bővítéseket is: egyebek mellett együtt dolgozhat az egészségügyi minisztériummal a „világjárvány” törvényi meghatározásán, valamint részt vehet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ülésein, amelyen az új járványügyi megállapodás feltételeiről tárgyalnak.
Kapcsolódó cikkünk Genf/Pozsony |
Egyre több szakmai szervezet szólal fel, amiért Szlovákia elhatárolódott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kidolgozott járványügyi megállapodástól. Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter az ügy felülvizsgálatát ígérte.
Június elején a WHO konferenciát szervezett Genfben, amelyre a világ mintegy 190 országát meghívták, köztük Szlovákiát is. A konferencia témája a nemzetközi egészségügyi előírások frissítése volt, amit a koronavírus-járvány lecsengése után több ország is kérvényezett. Szlovákiát Peter Kotlár (SNS), a koronavírus-járvány kezelésének kivizsgálásáért felelős kormánybiztos képviselte.
A nem véglegesített megállapodás kapcsán több kétely is felmerült: Oroszország és Argentína például fenntartotta annak jogát, hogy az országhatáraikon belül az egyes frissítések bevezetéséről ők maguk dönthessenek. Abban viszont minden állam egyetértett, hogy a 2000-es évek elején kidolgozott irányelvek – amelyeket a főként Ázsiában terjedő SARS-járvány idején vezettek be – már nem elegendőek egy esetleges új világjárvány megfékezésére. Kivéve Szlovákiát, amely Kotlár révén teljes egészében elhatárolódott a nemzetközi egészségügyi előírásoktól.
Felháborodás
A döntés nagy felháborodást váltott ki a hazai politikai és szakmai közegben. Az ellenzék, amely Kotlárt korábban többször is bírálta az álhírportálokhoz kötődő múltja miatt, a parlament egészségügyi bizottságának összehívását kezdeményezte, amelyen a kormánybiztosnak és az egészségügyi miniszternek egyaránt meg kellene jelenniük, hogy megmagyarázzák a döntés hátterét. Peter Stachura, a KDH képviselője és korábbi egészségügyi államtitkár világraszóló szégyennek nevezte Kotlár lépését, amellyel szerinte veszélybe sodorta a szlovák állampolgárok egészségét. Az ügy egyesítette a parlamenti ellenzéket, mindegyik párt képviselteti magát a rendkívüli bizottsági ülésen.
Az ellenzék mellett a szakmai szervezetek is felháborodásukat fejezték ki. A Szlovák Orvoskamara (SLK) nyugtalanítónak nevezte Kotlár döntését. Mint írták, a világjárványok idején az állampolgárok védelme szempontjából kiemelten fontos a nemzetközi együttműködés. A Szlovák Orvosi Társaság (SLS) érthetetlennek és károsnak nevezte a kormánybiztos hozzáállását, hiszen a megállapodás azokat a szabályokat tartalmazza, amelyeket a világnak követnie kellene a járványok kirobbanásakor. A Páciensek Jogvédő Szervezete (AOPP) pedig felszólította az egészségügyi minisztériumot és a kormányt, hogy Szlovákia is csatlakozzon a többi országhoz.
Érvek és ellenérvek
Kotlár elhatárolódása egyébként nem volt váratlan, a kormánybiztos az utóbbi hetekben többször is nyíltan bírálta a WHO tevékenységét és magát a megállapodást is. A konferencia után hosszú közleményben indokolta, miért döntött úgy, hogy Szlovákia nem csatlakozik a többi 190 ország álláspontjához. Úgy véli, az új nemzetközi egészségügyi előírások sértik az egyes országok szuverenitását, és homályos megfogalmazásmódjuk miatt ellehetetlenítik az objektív értelmezés lehetőségét. Kotlár szerint a megállapodás túl sok hatalmat adna a WHO főigazgatójának kezébe, például ő döntene a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetéséről és megszüntetéséről, a tagállamok beleegyezése nélkül.
Peter Sabaka infektológus viszont úgy látja, Szlovákia ezzel a lépéssel csak veszített, hiszen a megállapodás valójában az információcsere megkönnyítéséről és a kutatási eredmények megosztásáról szól, de megkönnyíti a gyógyszerek és a vakcinák beszerzését is, valamint kijavítja azokat a hibákat, amelyeket a koronavírus-járvány kezelése során elkövettek.
Dolinková reakciója
Dolinková saját bevallása szerint nyugtalanul szemléli a járványügyi megállapodás körüli fejleményeket. A miniszter úgy gondolja, ebben a szigorúan szakmai kérdésben elsősorban azoknak kellene döntenie, akik valóban otthonosan mozognak a témában, tehát a szakértőknek. Éppen ezért javasolni fogja az egészségügyi előírásokat ellenőrző bizottság kibővítését, amelynek a közeljövőben az lesz a feladata, hogy a WHO dokumentumát részletesen, szakmai szempontok mentén értékelje. Az eredményeket Dolinková a kormány előtt is ismertetni szeretné. A tárcavezető hangsúlyozta, racionálisan kellene viszonyulni a nemzetközi előírásokhoz.
„Óvatosan és körültekintően kell megközelítenünk az új kihívásokat, hogy a jövőben szembe tudjunk nézni a lehetséges egészségügyi kockázatokkal”
– fogalmazott.
(nar, TASR, aktuality.sk, Denník N)
A kormányülés után Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter közleményt adott ki, melyben hangsúlyozta: a kormány nem elfogadta Kotlár kijelentéseit, mindössze tudomásul vette. Ahhoz azonban, hogy a kabinet állást foglalhasson az elemzés kapcsán, szükség lesz egy szakértői munkacsoport létrehozására, amely felülvizsgálja a dokumentumban szereplő állításokat. A tárcavezető a Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR), az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS), az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja (NCZI), az Állami Gyógyszerellenőrzési Ügynökség (ŠÚKL) és a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) képviselőit fogja felkérni a feladatra.
Politikai cirkusz
A kormánybiztos elemzésének bemutatását egy időre félbe kellett szakítani, ugyanis Kotlárnak vissza kellett sietnie a parlamenti szavazásra, ahol Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter „csendőrtörvénye” volt terítéken.
És bár a koalíciós válság átmenetileg megoldódni látszott, a szerdai ülésnap is tartogatott meglepetéseket – Andrej Danko, az SNS vezetője ugyanis megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó támogatni Kaliňák jogszabály-módosítását.
Az SNS listáján parlamentbe jutó Kotlár azonban nem követte a pártelnök példáját és beállt a védelmi tárcavezető javaslata mögé, amit végül 73 támogató vokssal sikerült második olvasatba utalni.
Kapcsolódó cikkünk
Bár a gyakorlatban is megegyezés született a kormány átalakításáról és a koalíciós többség újrateremtéséről, a parlament szerdai ülésnapja megmutatta, hogy van tüske a koalíciós partnerekben: Andrej Danko rögtön két kezdeményezést is eredménytelenül próbált meg elbuktatni.
Danko és az SNS a kormány átalakításának talán legnagyobb vesztese: a nemzeti párt márciustól elveszítette az egyetlen minisztériumát, amit közvetlenül is az ellenőrzése alatt tartott – a kimondottan a koalíciós szerződésnek köszönhetően létrejött idegenforgalmi és sportminisztériumot, ahol Rudolf Huliak rövid úton meg is kezdte a rendrakást és az SNS-hez köthető tisztviselők eltávolítását. Huliak távozásával a párt frakciójából megint csak nem jártak jól a nemzetiek, hiszen a helyére lépő Miroslav Radačovskýval sem lettek kisegítve. A volt EP-képviselő rövid úton közölte, hogy nem akar belépni az SNS frakciójába. Így továbbra is fennmaradt az a furcsa helyzet, hogy Danko pártjának nincs is elegendő képviselője egy önálló frakció működtetéséhez, a minimális létszámot a Smertől októberben kölcsönkapott Dušan Muňko biztosítja.
Danko megaláztatásai itt nem értek véget: a nap végére váratlan módon leváltották a környezetvédelmi tárca egyetlen SNS-es kötődésű államtitkárát, a megbízható pártkáder Gabriela Matečnát is. Bár könnyen elképzelhető, hogy a politikust átrendelik egy másik fontos pozícióba, ahol ráhatása lesz a források elosztására, előállt az az ideiglenes abszurd helyzet, hogy az SNS-nek kormánypártként sem értelmezhető frakciója, sem pedig államtitkára nincs.
Danko bosszúja
Az SNS vezetője a délelőtt folyamán megpróbálta bizonyítani, hogy a kormánykoalíció működtetéséhez szükséges számok még mindig a pártjától függnek, de hiába próbálkozott meg kétszer is a példastatuálással, mindkétszer kudarcba fulladt a terve.
Az első próbálkozás Robert Kaliňák „zsandárjavaslatát” érintette. A védelmi miniszter a rendőrség személyi állományának túlterheltségén próbálna enyhíteni a hadsereg bevetésével: azokban a régiókban, ahol létszámhiánnyal küszködnek a rendőrök, a zsandárok, azaz a kirendelt katonák foglalkoznának a közrend fenntartásával. A törvénytervezetről szerdán első olvasatban szavazott a parlament és tudni lehetett, hogy az SNS számára ebben a formában problémás. Dankónak nem a koncepcióval van gondja, hanem azzal, hogy a „zsandár” kifejezés visszahozatala az Osztrák–Magyar Monarchia időszakát juttatja a közvélemény eszébe.
Az SNS terve nem jött be: hiába tartózkodott Danko és vele a nemzeti pártfrakció többsége, a hiányzó ellenzéki képviselők miatt a koalíciónak elég volt 73 szavazat is ahhoz, hogy második olvasatba utalja a törvényt. Nem mellesleg az SNS frakciójában ülő, hivatalosan független képviselőnek számító Peter Kotlár járványügyi kormánybiztos, valamint a „kölcsönzött” Muňko sem azonosult a frakció álláspontjával, nem szavaztak.
Danko második kísérletének sikerére még kevesebb volt az esély: a párt ugyanis korábban is tiltakozott a lengyelországi és balti államokba induló katonai misszió kiküldése ellen. A kormánykoalíciót a téma kapcsán az ellenzék is támogatta, az SNS gyakorlatilag egyedül maradt az álláspontjával (Radačovský és Kotlár ebben az esetben tartózkodott).
Az SNS témákat keres
A Szlovák Nemzeti Párt támogatottsága hosszú ideje elmarad az öt százaléktól, ami a parlamentbe kerüléshez szükséges, így Dankónak szüksége van olyan témákra, melyek megkülönböztetik a többi párttól.
Az SNS manővereit saját koalíciós partnerei is ezzel magyarázták: Tibor Gašpar (Smer) parlamenti alelnök például rámutatott, hogy Danko még csak nem is volt konzisztens az álláspontjával, a szavazás előtti órákban jelentette be, hogy az SNS nem támogatja a koalíciós partnereit a javaslatok kapcsán.
A kérdés a jövőre nézve az, hogy miként viselkedhet az SNS akkor, ha valóban kulcsfontosságú javaslatok elfogadásáról lesz szó. A Kaliňák-féle zsandárjavaslat az elbuktatása esetén némi időeltolódással kerülhetett volna megint a parlament elé, a balti katonai misszió esetén pedig esély sem volt a sikerre. Az SNS ráadásul a viselkedésével felbátoríthatja azokat a koalíciós képviselőket is, akik nem értenek egyet a nemzeti párt ellentmondásosabb javaslataival is – a civil törvény mellett például az állami szimbólumokról szóló SNS-kezdeményezés találkozhat nem várt ellenállással, növelve a koalíciós partnerek egymással szembeni bizalmatlanságát.
Ezt követően Kotlár visszatért a kormányhivatalba, a miniszterek pedig tudomásul vették a jelentését.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter, a Hlas elnöke „bulváros összeesküvés-elméletnek” nevezte, hogy Kotlár támogatásáért cserébe a kormány is tudomásul vette a botrányos elemzést.
Az ellenzék szerint Fico is a konspirátorok oldalára állt
Az ellenzék viszont sokkal élesebben bírálta a kormányt a javaslat elfogadása miatt. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke úgy gondolja, egy újabb elemzést végeztetni a szakemberekkel csak kidobott pénz, hiszen Kotlár előre jelezte, úgy sem fogadja el az eredményeket.
Oskar Dvořák, a PS parlamenti képviselője szerint ebből is látszik, hogy a kormány nem az egészségügy valódi problémáival van elfoglalva, mint például a nővérhiány vagy a hosszú várólisták.
Az SaS szintén úgy gondolja, hogy Ficóék ezzel akarják elterelni a figyelmet a valódi gondokról.
Mindannyian emlékszünk arra, hogy Fico azt mondta, az egészségügy nem miniszterelnöki téma. Emlékszünk, hogyan mondott le az egészségügyi miniszter, és hogyan nem foglalkozott Fico az orvosok és ápolók fizetésével, illetve a kórházak állapotával. Ficót nem érdekli, hogy az emberek összeomló kórházakban halnak meg, hogy hat hónapot várnak a vizsgálatokra, vagy hogy a kórházakban csótányokat kell irtani. Amikor azonban Kotlár szamárságairól és összeesküvéseiről van szó, Fico hirtelen megszólal azzal a követeléssel, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia vizsgálja ki Kotlár téveszméit
– mondta Branislav Gröhling, az SaS elnöke.
A civiltörvényünk saját?
A kormányfő hosszasan fejtegette, hogy a civilszervezetekről szóló törvénymódosítást nem lehet orosznak nevezni, ahogy amerikainak vagy izraelinak sem. Elmondása szerint ezekben az országokban jelölik meg azokat civil szervezeteket, amelyeket külföldiek is támogattak.
Állítása szerint Pellegrini aláírja a törvényt. Ha pedig mégsem, akkor megtörik az elnöki vétót ebben az ügyben is.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
