EP-választások eredménye – magyar szemmel címmel írt elemzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégiai Kutatóintézet vezetője, Tárnok Balázs. A szerzővel beszélgettünk.
Az eredményekből az látható, hogy a jobboldali pártok képesek voltak megerősödni, az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek és az Identitás és Demokrácia is növelni tudta a képviselőinek a számát, míg a baloldali és liberális erők, kiemelten a RenewEurope és a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, jelentős veszteségeket könyvelhettek el.
Azért van némi bizonytalanság, mert viszonylag magas azon pártoknak a száma, amelyek eddig bent voltak az Európai Parlamentben, de nem tartoztak pártcsaládhoz – ideértve például a magyar kormánypártot is –, továbbá hasonlóan magas a száma azoknak, amelyek új bejutók; ezek egy része a liberális, egy része pedig a jobboldali frakciókhoz fog majd csatlakozni – mondta az InfoRádióban Tárnok Balázs.
„Most kezdetét veszi egy választási matematika, hogy milyen szövetségek képesek kialakulni, akár a jobboldalon is” – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője, jelezve: a választások előtt már látható volt, hogy Marine Le Pen és Giorgia Meloni között van egy egyfajta diszkurzus arról, hogy miként lehetne együttműködni. Eőbbi 30, utóbbi 24 képviselővel lesz jelen a parlamentben, tehát mindenképpen az „urai” lehetnek annak az átalakulásnak, amely a jobboldalon fog megvalósulni, bár az még nem „kristálytiszta”, hogy mely formációkkal lenne meg a szükséges 361 mandátumos többségük.
Az átalakulások abból a szempontból meghatározók, hogy ezen szövetségek fogják meghatározni, hogy kik juthatnak kulcspozícióba a következő ötéves ciklusban, de nem pusztán az Európai Parlament szerveiben, hanem akár az Európai Bizottság következő elnökének személyét is eldönthetik. Utóbbihoz szükséges többség a júniusi képviselőcsoporti ülések alkalmával jöhet létre.
Magyar szempontból a következő a helyzet: a kormánypártok tizenegy képviselőt küldhetnek az EP-be, tízet a Fidesz, egyet a KDNP; utóbbi az Európai Néppárt tagja, míg a Fidesz jelenleg nem tartozik pártcsaládhoz, a helyét keresi a pártpolitikai spektrumon. Az újonnan bejutók közül a Tisza Párt hét delegáltat tud nevezni az EP-be; egyelőre bizonytalan, hogy hova fognak csatlakozni, bár a Néppárt vezetése már jelezte, szívesen látnák őket. A DK–MSZP–Párbeszéd szövetség két, a Mi Hazánk pedig egy EP-képviselőt tudhat a magáénak – előbbiek vélhetően a szocialisták táborában maradnak, ahogy eddig is tették, utóbbi pedig az AfD-hez közeli új pártcsaládot választhatja – fejtette ki Tárnok Balázs.
Határon túli magyar pártok
A határon túli magyar pártok hagyományosan az Európai Néppárthoz tartoznak Erdélyben és a Felvidéken. Romániában az RMDSZ 6,6 százalékot szerzett az EP-választáson, megnyugtató többséggel lépte át a parlamenti küszöböt, és ezzel két európai parlamenti mandátumot szerzett. Az erdélyi magyarságot a továbbiakban is Winkler Gyula és Vincze Lóránt fogják képviselni az Európai Néppárt soraiban. Felvidéken azonban óriási kudarcot könyvelhetett el a Magyar Szövetség, miután 3,9 százalékot szerzett, ami elmaradt az ötszázalékos bejutási küszöbtől, sőt, elmaradt a tavaszi államfőválasztáson szerzett szavazatszámtól is. Ezért, ahogyan az elmúlt öt évben, a következő öt évben sem lesz EP-képviselője ami a szakértő meglátása szerint komoly strukturális változásokat hozhat a felvidéki magyar politikában.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
