Az Európai Parlament május 20-án elfogadott, Szlovákiát érintő jogállamisági állásfoglalása mérföldkő lehet a felvidéki magyar közösség európai érdekérvényesítésében – mutatott rá Tárnok Balázs, a Magyar Szövetség külügyi szakértője, a FUEN alelnöke.
A dokumentum több szlovákiai jogállamisági problémát is bírál, köztük a médiahelyzetet, a speciális ügyészség megszüntetését és a bíróságok függetlenségével kapcsolatos aggályokat. Tárnok Balázs szerint azonban a felvidéki magyar közösség szempontjából különösen fontos, hogy az állásfoglalás kifejezetten foglalkozik a Beneš-dekrétumok mai napig történő alkalmazásával, valamint az ezt bíráló vélemények kriminalizálásával is.
Mint hangsúlyozta, bár az EP állásfoglalása jogilag nem kötelező erejű, politikai jelentősége vitathatatlan.
Szlovákia uniós csatlakozása óta először fordult elő, hogy az Európai Parlament nyíltan elítélte a Beneš-dekrétumokra épülő jelenkori joggyakorlatot.
Az állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott szlovák büntetőjogi módosítás veszélyt jelenthet a véleménynyilvánítás szabadságára, a magyar nemzeti közösséget különösen érintő földelkobzások pedig sértik a jogbiztonság és a jogállamiság alapelveit.
Az EP arra is felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy állítsák le a folyamatban lévő elkobzásokat, függesszék fel az eljárásokat, és biztosítsák a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hatékony védelmét.
Tárnok Balázs szerint mindez önmagában még nem oldja meg a problémát, hiszen az Európai Parlament nem tudja kikényszeríteni a változást. Erre valódi eszközökkel az Európai Bizottság rendelkezik, amely az elmúlt években következetesen elzárkózott attól, hogy érdemben foglalkozzon a Beneš-dekrétumok ügyével.
A mostani állásfoglalás mégis fontos fordulópont lehet, mert olyan politikai és jogi hivatkozási alapot teremt, amelyre a jövőben építeni lehet.
Tárnok szerint egyre nehezebb lesz azt állítani, hogy a Beneš-dekrétumok mai joghatásai pusztán történelmi vagy belpolitikai kérdésnek számítanak.
A Magyar Szövetség bejegyzésében kiemelte: Tárnok Balázs a párt külügyi szakértőjeként és a FUEN alelnökeként is jelentős szerepet vállalt abban a háttérmunkában, amely hozzájárult ahhoz, hogy az EP-állásfoglalásba bekerüljenek az elnöki dekrétumok alapján elkobzott földek, illetve az ezt bíráló vélemények kriminalizálásának kérdései.
Tárnok Balázs értékelése szerint
az elmúlt hónapokban sikerült ismét európai szintre emelni az ügyet. Ebben szerepet játszott a Magyar Szövetség háttérmunkája, az európai intézmények tájékoztatása, valamint az EP kisebbségi munkacsoportjában és a LIBE bizottságban tartott szakmai fórumok is.
Bár a felvidéki magyarságnak jelenleg nincs saját európai parlamenti képviselete, az Európai Néppártban helyet foglaló képviselőknek – elsősorban Vincze Lorántnak, aki az elmúlt években következetesen képviselte a dekrétumok ügyét, valamint a TISZA képviselőinek – köszönhetően végül bekerültek az állásfoglalásba a Beneš-dekrétumokra vonatkozó részek.
A Magyar Szövetség szerint a strasbourgi szavazás után a kérdésnek belpolitikai folytatása is van. A párt emlékeztetett arra, hogy Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a szlovák parlament előcsarnokában arról beszélt: a szlovák és a magyar politikusok új generációjának feladata, hogy új szempontrendszer alapján határozza meg a jogállamiság és a nemzeti kisebbségi jogok kereteit.
A párt szerint erről is szólnak az ellenzéki pártokkal megkezdett egyeztetések. Mint hangsúlyozták, nem koalíciókról vagy választási listás helyekről tárgyalnak, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne újraindítani a gazdaságot, csökkenteni a kötelező járulékokat, növelni a lakások, orvosok és ápolók számát, valamint érdemben előrelépni a kisebbségi jogok területén.
A Magyar Szövetség álláspontja szerint a kisebbségi jogok bővítésére is akkor van valódi esély, ha az ország működik. „Egy olyan Szlovákiában, ahol a kormány azzal foglalkozik, hogy a saját embereit mentse, nem jut idő olyan ügyekre, mint egy jogállási törvény vagy egy déli sztráda” – fogalmaztak.
Tárnok Balázs szerint a történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a kisebbségi jogok védelme egyre inkább jogállamisági kérdésként jelenik meg Európában. Az EP állásfoglalása ebben az értelemben új politikai és jogi lehetőségeket teremthet a felvidéki magyarság számára.
SZE/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
