Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború nemcsak több tízezer emberéletet követelt és menekültek millióit indította útnak, de széles körű károkat okozott az éghajlatban is. Ez derül ki a Háború Által Előidézett Üvegházhatású Gázok Kibocsátásának Mérésére Létrehozott Kezdeményezés (IGGAW) szerdán közzétett tanulmányából. Erről a DPA hírügynökség számolt be a TASR tájékoztatása alapján.
Az IGGAW szerint a 2022. februári orosz invázió kezdete óta a háború olyan volumenű üvegházhatású gázkibocsátást eredményezett, mint amekkora Ausztria, Magyarország, Csehország és Szlovákia együttes éves kibocsátása. A tanulmány becslése szerint a háború okozta teljes kibocsátás elérte a 237 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket (CO2-e), ami a különböző üvegházhatású gázok hatásainak összehasonlítására szolgáló standard egység.
A kibocsátásnak nagyjából egyharmada közvetlenül a harci műveletekből származik – főként a harckocsikból és repülőgépekből, amelyek nagy mennyiségű gázolajat és kerozint fogyasztanak.
A megnövekedett kibocsátáshoz hozzájárulnak a háború okozta erdő- és bozótos területek tűzvészei is. Az IGGAW jelentése szerint a tűzzel érintett terület 2024-ben több mint 20-szor nagyobb volt, mint a 2006–2021-es évek átlaga. E tüzek többsége a frontvonal közelében vagy a határ menti területeken pusztított.
A tüzek terjedését elősegítette a 2024-es rendkívül száraz nyár is, amelyet a tudósok a folyamatban lévő globális felmelegedés és a háborús körülmények együttes hatásának tulajdonítanak. A tüzek oltása több régióban szinte lehetetlen volt, ami ellenőrizetlen terjedésükhöz vezetett.
A tudósok a jelentésben megállapítják, hogy 2024 világosan megmutatta, hogyan erősíti és gyorsítja fel egymást a klímaválság és a fegyveres konfliktus.
Az IGGAW egy nemzetközi kutatási kezdeményezés, amely a fegyveres konfliktusok által okozott üvegházhatású gázok mérésével és értékelésével foglalkozik. Az IGGAW célja a katonai műveletek teljes éghajlati hatásának meghatározása, bevonva a számításokba nemcsak a közvetlen, hanem a háború közvetett következményeit is, mint például a tüzeket, a sérült infrastruktúrából származó veszélyes anyagok szivárgását, az ipar pusztulását, a megújuló projektek korlátozását és a harcok utáni újjáépítést.
Ez a kezdeményezés az Oroszország által 2022-ben Ukrajnában indított invázió után jött létre, és több európai ország tudósait, klimatológusait és környezeti elemzőit tömöríti.
Teraz.sk
Nyitókép forrása: Anadolu via Getty Images
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
