Szép számmal vannak olyan talányok a történelemben, amelyek még megválaszolásra várnak. Olyanok enigmák tömege került elő az elmúlt évtizedekben, amelyek alaposan megcáfolták a történelemkönyvek által szajkózott „tényeket”. Rá kellett döbbennünk, hogy vajmi kevéssé ismerjük a múltunkat. Vegyünk pár konkrét példát a talányok dzsungeléből!
Az emberiség ma ismert legrégebbi könyvei közé tartoznak a sumer ékírásos táblák. Ezek olvasásából kiderült, hogy a sumérok kapcsolatban álltak repülő bárkákon közlekedő idegenekkel, akik a csillagokból érkeztek és oda is távoztak. Az istenek tudást hagytak a Földön, aminek köszönhetően a sumérok egy fejlett kultúrát tudtak kibontakoztatni Mezopotámiában.
Vegyük mindjárt a hihetetlenül fejlett sumer csillagászatot! A hold keringési idejét illetően mindössze 0,4 másodpercet tévedtek. Vajon mi mennyit tévednénk, ha hirtelen visszacsöppennénk a 4500 évvel ezelőtti korba?
A sumérokat állítólag a Bika csillagkép Aldebaran nevű naprendszeréből telepítették a Földre. Ki tudná megcáfolni ezt az állítást?
Azután itt van a számok kérdése. A sumérok képesek voltak többféle számrendszerben számolni – használták a 60-as és a 10-es számrendszert is. Ha ők nincsenek, akkor vajon Thalész honnan sejti meg a róla elnevezett tételeit? Avagy hogyan lehetséges, hogy a sumérok akár 15 jegyű számmal is tudtak számolni, míg a görögök nem ismerték és emiatt nem is használták a 10 000-től nagyobb számokat?
Konkrétan a sumérok agyagtábláin látható matematikai sor végeredménye 195 955 200 000 000.
Maradjunk még egy gondolat erejéig a számoknál. A sumérok az év időtartamát 365 nap 6 óra 11 percben jelölték meg. Mennyit tévedtek? Nos, ez az érték csak 3 másodperccel tér el a mai legpontosabb mérési eredménytől.
Irakban és Egyiptomban olyan csiszolt kristálylencséket találtak, amelyeket ma csak cézium-oxiddal tudnak előállítani. Csakhogy ehhez a fajta oxidhoz ismerni kell az elektrokémiát.
A londoni egyetem egyiptomi tanszékén olyan őskori csontot találtak, amelyet a kutatók szerint szakszerűen amputáltak tíz centivel a csukló felett. Vajon kik?
Az indiai Delhiben egy olyan ősi vasoszlopot találunk, amely nem tartalmaz sem foszfort, sem ként, ugyanakkor minden időjárási körülménynek rozsdásodás nélkül ellenáll.
Kínában egy ősi sírban alumínium tárgyakat találtak. Vajon hogyan tudtak anno bauxitból alumíniumot elállítani? Egy sor további rejtélynek a forrása, hogy Peruban platinadíszekre bukkantak. A gond csak az, hogy a platina 1800 °C-on olvad.
És akkor még fel sem tettük a klasszikus kérdéseket, amelyek a piramisok és egyéb hatalmas kőtömbök kőkemény anyagának – például gránit – kifaragására vonatkoznak, vagy az irdatlan súlyok mozgatását firtatják.
Kohisztánban, Franciaországban, Észak-Amerikában, Peruban, Dél-Rhodesiában és a Szaharában is találunk olyan barlangrajzokat, amelyek ősiségéhez (korához) aligha férhet kétség, ám hűen árulkodnak az adott kor megannyi részletéről. A barlangrajzokon űrruhába öltözött, sisakos alakokat fedezhetünk fel antennákkal. Tegyük hozzá, hogy minden egyéb, általunk felismerhető emberi alakot vagy állatformát precízen ábrázoltak, így kevésbé valószínű, hogy csak fantázia-alakokról volna szó. Pláne, a világ egymástól ennyire távol eső részein?
Sokkal földhözragadtabb, mégis szembeöltő tény, hogy a brandbergi (Dél-Afrika) ősi barlangrajz egy fehér asszonyt ábrázol rövid ujjú pulóverben, szűk nadrágban, kesztyűvel, papuccsal és térdvédővel. A festmény akár a múlt században is készülhetett volna, csakhogy nem akkor készült!
Az ilyen és ehhez hasonló régészeti, művészeti, kohászati, csillagászati, matematika és egyéb, tudományosan alátámasztott és kiértékelhető talányok talán megfontolásra késztetnék az embereket, ha nagyobb publicitást kapnának, mint eddig. De talán ezzel a kis ízelítővel sikerült érzékeltetni a visszásságokat a mai történelem-tanítással és gondolkodásmóddal kapcsolatosan.
Boldog napot!
The post Talányok a történelemben appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
