Peking tiltakozását fejezte ki pénteken az ellen, hogy Tajvan hivatalosan is megnyitotta s saját nevét viselő képviseleti irodáját Litvániában.
A kínai Államtanács tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője pénteken kijelentette: Kína határozottan ellenez mindenféle hivatalos kapcsolattartást és diplomáciai kapcsolatokat más országok és Tajvan között. Hozzátette: a Tajvant irányító Demokratikus Haladás Pártja „szakadár szándékból” aláássa az „egy Kína” elvét és szeparatista akciókat folytat a nemzetközi színtéren.
Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője pedig pénteken azzal fenyegette meg Litvániát, hogy „megfizet majd azért, amit tett”. Arra az újságírói kérdésre, hogy a kínai vezetés milyen ellenlépéseket tervez, azt válaszolta: „majd meglátják”. Hozzátette: Vilnius csakis magát okolhatja majd.
Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Tajvan ugyan több külföldi országban – köztük Magyarországon – is működtet képviseletet, jellemzően kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániában csütörtökön megnyitott iroda az első Európában, amelynek a neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amelyek csak Tajpej város nevét használják.
Litvánia az idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinaadománnyal is segítette a szigetet.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az „egy Kína” elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. Októberben a kínai légierő rekordszámú harci gépet küldött a sziget légvédelmi zónájába. Pekingben a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok „külföldi erőkkel folytatott összejátszásának” tulajdonították.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
