A Duna vadonatúj ismeretterjesztő sorozata, a Táj-kép lenyűgöző utazásra hív: első epizódjában a tájak és kertek születésének titkait tárja fel. Magyarország kertörökségének legszebbjeit bejárva lélegzetelállító képi világ, inspiráló szakértői gondolatok, és egy izgalmas kérdés jelenik meg: vajon az ember formálja a természetet, vagy a természet az embert?
A Magyar Kertörökség Alapítvány megbízásából készült, rangos külföldi filmfesztiválokon díjazott Táj-kép című sorozat nyitóepizódja azzal a kérdésfeltevéssel indul: miért hoz létre kertet az ember? Az adás rávilágít, hogy a magyarázatnak az esztétikai funkció mellett mélyebb, kulturális gyökere van.
„A táj emberi konstrukció, egyfajta tükör: egy adott korszak és társadalom lenyomata. Ha egy közösségnek van jövőképe, akkor egy virágzó tájat láthatunk, de egy elöregedett, reményvesztett társadalom környezete erodált és kevésbé látványos”
hangsúlyozta Dr. Fekete Albert, tájépítész, utalva arra, hogy a kolostorkertektől a barokk parkokon át a modern közparkokig, a kert mindig a társadalom aktuális önképét tükrözte vissza.
Az epizód egyik kiemelt helyszíne a közelmúltban megújult, idén 950 éves Tihanyi Bencés Apátság volt, ahol megismerhették, miként vált a kert a középkorban gyógyszeres kamrává, az újkorban pedig reprezentációs térré. A folytatásban nemcsak Budapest első közparkját, a Városligetet járhatták be, hanem a pécsi orvos, Folly Gyula által a 20. század elején alapított Folly Arborétum történetében és természeti kincseiben is elmerülhettek.
A következő, július 5-én 17 órától látható részben Kertörökségünk története címmel reneszánsz kerteket ismerhetnek meg, köztük a Hunyadiak birtokait. Ellátogathatnak az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélykertjébe is, és szó esik majd Gödöllő, Nagycenk, Nagytétény és Szirák franciakertjéről is.
Táj-kép – új ismeretterjesztő sorozat a magyar kertörökségről szombatonként 17 órától a Duna műsorán.
MTVA
Nyitókép: mtva
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
