Az utóbbi napokban a Szent Márton napi libaevési szokás eredete után olvasgattam. Meg akartam tudni, hogy van-e más eredete, mint az a francia monda, hogy egykoron a libák óljában rejtőzött el, az őt keresők elöl, hogy ezzel kitérjen a püspökké avatása elöl. Ezzel kapcsolatban találtam is egy igen érdekes nyomot, amire aztán végül mégsem leltem bizonyítékot.
Ez pedig az volt hogy a régi, római időkben november 11-én volt Aszklépiosznak (Aesculapiusznak vagy Aeszklépiusznak), a híres görög orvosnak az ünnepnapja, amikoris a római polgárok ennek örömére libát fogyasztottak. És lám mai időkben, ez a november 11-e, éppen Márton neve napjára esik.
Eddig az előzmény…
Aztán – nemcsak a hivatásom miatt, hanem az éppen nemrég befejezett Pierre Montlaur „Imhotep, a fáraók orvosa“ c. könyv olvasása után –, érdeklődéssel fordultam Aszklépiusz felé.
Természetesen mint általában mások is, tudtam róla, hogy a leghíresebb görög orvos volt az ókorban, akit élete befejeztével az isteni karba emeltek…, és, hogy úgy tartják, gyógyító tevékenysége határozott párhuzamokat visel magán Imhotep egyiptomi gyógyító kultuszával.
A származásával kapcsolatban, azonban sok újdonsággal találkoztam.
Apolló isten és Phlegyas király lányának, Kronisnak a szerelmi légyottjából született…
Apolló isten torzója, sajnos fej nélkül, de jól látszik mellette is a botjára felkapaszkodó kígyó… (a tudás jelképe)
Kronis azonban, nem tudta, hogy Apollótól áldott állapotba került, és így nem sokkal ezután egy földi emberrel is szerelemre lobbant.
Amikor ezt megtudta Artemisz, Apolló ikertestvére, haragjában megölte Kroniszt… Azonban a szertartás során – amikor Kronis holttestét egy máglyára helyezték –hirtelen megjelent Hermész és kivágta Kronisz anyaméhéből a még élő kisdedet, Aszklépioszt.
Hermész, karján a megmentett Aszklépiosszal
Ezután a gyermek nevelését Cheironra a ló testű és emberi karral és fejjel rendelkező kentaurra bízta. (Itt rögtön megjegyzem, hogy ez a szkíta kentaur név, igen emlékeztet a magyar kantár névre, vagyis a lószerszámra, amivel népmeséinkben, miután rávágtak vele valakire, azt átváltoztatták lóvá. Innen a mondásunk is: „lóvá tesz“)
A szkíta Chiron kentaur, amint oktatja az ijú Aszklépioszt
Ez a Chiron, híres és nagy tudású gyógyító hírében állt, és a tudását – legalábbis a görög monda szerint – magától az isteni Apollótól tanulta, aki maga is a baj és vész elhárítója („Unheilabwehrer”) volt. Ezért illik a nevére a magyar „Ápoló” név is, aki ápolja a bajbajutottat és óvja a vészektől.
A felnőtt Aszklepiosz felesége Epione volt, akit a fájdalomcsillapítás istennőjeként tiszteltek.
Kettöjük gyermekei is a gyógyítással foglalkoztak. Így
Podaleiriosz szintén orvos lett ugyanúgy, mint a másik fia Telesphorosz is. Érdekes módon ennek az utóbbinak a neve, a kelták (a „keletiek”) mitológiájából is ismert.
Aszklepiosz (Aesculap) lányai
Panakeia, a gyógyfüvek ismerője és tudója volt, míg
Hygieia, pedig a gyógyítás istennőjeként tisztelték, aki később Hermész felesége lett.
A régi görög világban, Aszklépiosz kultusz központjai, Epidauroszban, Pergamonban és Kos szigetén voltak, ahol a gyógyítások mellett és során az úgynevezett „Aszklépiósz – Hygieia – Telesphorosz“ hármast, mint isteni Triádét is tisztelték és imádták.
Aszklépiosz a botjával és a bal felső sarokban látható, kehelyre felkúszó kígyóval
Aszklépiosz végül olyan tökélyre vitte a gyógyítási tudományát, hogy már egy holtat is életre tudott kelteni, amiért is kiívta Hádesznek (az alvilág istenének) haragját és féltékenységét.
Ezért Hádesz panaszt is emelt Zeusznál, aki erre válaszként – félve, hogy így az emberek is halhatatlanok lesznek, mint az istenek –, villámot küldött Aszklépiosz felé, aki rögtön meg is halt. Ugyanakkor azonban – tudásának elismeréseként – Zeusz felvette őt az istenek karába.
Apolló viszont, mivel a fia így meghalt, bosszúból megölte a Kyklopokat (az egyszemű kovácsokat), akiknek a feladata volt, Zeusznak a villámokat készíteni…
Természetesen ezért a tettéért viszont Zeusz Apollót büntette meg, aki így kilenc évig köteles volt barátja, Admetosz alattvalójaként, annak barmait őrizni.
A pergamoni Aszklépiosz-kultusz színhelyén tanult a híres európai orvos Hippokratész is, aki nemcsak a gyógyítás tudását adta át az akkori Európának, hanem a gyógyítás etikai szabályait.
Hippokratesz mellszobra
Őt is, mint Aesculapiust, egy bottal (táltos-bot?) ábrázoltak, amelyen egy – a tudást szimbolizáló – kígyó kúszott fel a bot teteje irányába. Ez az
ún. „aeskuláp-bot” lett ezután (és mindmáig) az orvosok és patikusok jelképe. Hogy ezen „Aeskulap-bot” és a „táltosok botja” között valóban összefüggés lehet, bizonyítja a Hatra-i táltos-király ábrázolás, a Kr.e. 3. századból.
A hatrai táltos reliefje a Kr. előtti 3. századból
Ezen jól látható a bot (hat almaszelethez hasonló állomással) és a kígyó is, de itt ez a tudást vivő kígyó, már a táltos nadrágján keresztül kúszik felfelé a testén a feje (koponyája) irányába. A koponyáról azonban tudjuk, hogy a „kupa” szóval is kifejezhető (innen van a „kupán váglak” kifejezésünk is), de ugyanakkor a kupa az a kehelynek is a szinonimája… Tehát a kehely, ahol az emberi ész, a tudás központja helyezkedik el. Ezért van a mai aeskulap-botokon felül sokszor egy kehely, amibe beletekint a boton felkúszó kígyó, a fejével… és ugyanez a célja az előbbi hatrai-képen, a kos szarvakkal ábrázolt táltos-papon, a feje irányába felkúszó kígyónak is! A bot, a maga hat állomásával (hat fokozatával), hat-almássá, vagyis „hatalmas”-sá teszi a hordozóját, aki itt nem más, mint a kos-szarvakkal ellátott fő-kos (vagyis fő-okos), amit ugyanakkor ki is hangsúlyoz a kezében tartott fokos-sal! (A képről, természetesen sokkal többet is ki lehet olvasni, amely megtalálható a „Nyisd fel a szemed és lássál” c. könyvemben a 77 és 190. oldalon. ISBN978-963-9746-98-5)
Az tény, hogy Hippokratesz tanításának tartalma mára már túlhaladott, de a megfogalmazott etikai gondolatai mind a mai napig érvényesek.
Oly annyira, hogy a mi generációnk, még a diploma étvételénél, közösen – a régi szöveg, után mondása közben – tettek esküt az orvosi hivatásukra.
Az eskü görög szövege
Ezt nevezik az orvosok „Hippokrateszi esküjének“.
(TTG)
Képek:
A hatrai táltos képén kívül – amely a „Nyisd fel a szemed és lássál” c. könyvemből való –, a többi fotó a saját tulajdonomban lévő tárgyakról készült.
The post T. Túri Gábor: Szent Márton libáitól, vissza az időben, Hippokrateszen át Aszklepioszig appeared first on PolgárPortál.
Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »
