A világ ötszáz leggazdagabb emberének együttes vagyona, elsősorban a részvényárfolyamok emelkedésének köszönhetően, 1000 milliárd dollárral nőtt 2017-ben. Miközben a milliárdosok tovább gazdagodnak, a fizetések stagnálnak, azaz a jövedelmi egyenlőtlenség növekszik.
A világ leggazdagabb embere az amerikai Jeff Bezos, az elektronikus kereskedelemre specializálódott Amazon cég alapítója, akinek jelenleg 99,6 milliárd dollár a vagyona – egy év alatt 34,2 milliárddal lett gazdagabb. Tavaly októberben volt olyan nap, hogy az Amazon részvényárfolyam-emelkedésének köszönhetően egyik napról a másikra 10,3 milliárd dollárral lett többje. Az 54 éves Bezos 1994-ben egy seattle-i garázsban alapította vállalkozását. Napjainkban ő birtokolja egyebek mellett az űrkutatásban érdekelt Blue Origin céget és a The Washington Post újságot – utóbbiért 2013-ban 250 millió dollárt fizetett.
A korábbi listavezető Bill Gates a második helyre csúszott vissza. A Microsoft alapítójának a vagyona 8,89 milliárd dollárral 91,3 milliárd dollárra nőtt tavaly. Szűkebb lenne a különbség, ha múlt augusztusban Gates nem adományozott volna újabb 4,6 milliárd dollár értékű Microsoft-részvényt a Bill & Melinda Gates Alapítványnak. A feleségével közösen létrehozott jótékonysági szervezetnek a házaspár 1994 óta összesen 35,6 milliárd dollárt adott. (1999-ben 16 milliárdot, 2000-ben további 15 milliárdot érő részvényt passzoltak át az alapítványnak, amely e támogatásokkal a világ legnagyobb magánjótékonysági szervezete lett.)
A dúsgazdagok listáján Warren Buffett tőzsdei befektető a harmadik 85 milliárddal, a negyedik a spanyol Amancio Ortega 75,5 milliárddal, az ötödik pedig a Facebookot vezető (puli kutyát tartó) Mark Zuckerberg 72,6 milliárddal. Bill Gates, Jeff Bezos és Warren Buffett összvagyona nagyobb, mint amennyi pénz felett az Egyesült Államok szegényebb fele együttesen rendelkezik.
A világ öt leggazdagabb emberének – Bezos, Gates, Buffett, Amancio Ortega és a Facebookot létrehozó Zuckerberg – összvagyona 425 milliárd dollár, hatoda az Egyesült Királyság éves nemzeti össztermékének.
Az Apple a legértékesebb
Az első tíz leggazdagabb ember közül hat amerikai, három európai és egy mexikói. A legtehetősebb három európai közül a legvagyonosabb az ötszázas lista negyedik helyén álló spanyol Amancio Ortega. A leggazdagabbak közül 159 amerikai, 38 kínai, 27 orosz. Utóbbiak közül a legtehetősebb az iparban érdekelt Alekszej Mordasov, akinek a vagyona 19,5 milliárd dollár körül van.
Mára már több milliárdos él Ázsiában, mint az USA-ban, egyelőre azonban az amerikai milliárdosok kezében koncentrálódnak a legnagyobb vagyonok. Ha a jelenlegi gyarapodási ütem fennmarad, akkor négy éven belül ezen a téren is lekörözik az ázsiai milliárdosok az amerikaiakat – írta a Portfolio.hu a Bloomberg adatai nyomán.
Az új dollármilliárdosok háromnegyede Kínában és Indiában tűnt föl. Mivel az utóbbiak az elmúlt egy-két évtizedben alapozták meg gazdagságukat, érthető, hogy az ázsiai milliárdosok jóval fiatalabbak – az átlagéletkoruk 59 év –, mint európai (66 év) vagy amerikai (67 év) sorstársaik.
Jelenleg nagyjából 1500 dollármilliárdos van szerte a világon, és nem mindegyiknek jött be a tavalyi év. Patrick Drahi, a francia telekomguru például 4,1 milliárdot vesztett, most már „csak” 6,3 milliárd dollárja van. Alwaleed bin Talal szaúdi herceg vagyona 1,9 milliárd dollárt csökkent, ő maga pedig rács mögé került tavaly novemberben. A herceg vagyonát a Forbes 16,8 milliárd dollárra becsüli, és olyan cégekben van meghatározó részesedése, mint a Twitter, a Citigroup vagy a Four Seasons szállodalánc.
Olykor a nyertesek is hoznak rossz döntéseket. Jeff Bezos 2014-ben vallotta be, hogy kísérletezőszenvedélye többször is akadályozta az Amazon előretörését. „Többmilliárdos veszteséget is okoztam” – ismerte el egy konferencián. Nincs egyedül.
Ezerkilencszázkilencvenhétben az Apple még korántsem volt annyira sikeres, mint napjainkban, a bukás is benne volt a pakliban. Bill Gates 150 millió dollárral támogatta a riválisát, hogy eloszlassa a kormánynak a Microsoft versenyellenességét pedzegető aggályát. Ez a lépése olyan jól sikerült, hogy később az Apple nemcsak visszajött a szakadék széléről, de néhány ipari szegmensben, például a mobiltelefonok területén, lekörözte a Microsoftot. Gates befektetése tehát nagyban hozzájárult, hogy 2017-ben az Apple lett a világ legértékesebb cége.
Közkeletű tévhit, hogy a rossz tanulókból lesznek a milliárdosok. Bár Bill Gates és Mark Zuckerberg valóban nem fejezték be tanulmányaikat, a milliárdosok nagy része diplomás. A MarketWatch 2016-os összesítése szerint 52 százalékuknak van alapszakos, 27 százalékuknak mester végzettsége, 7 százalékuk pedig PhD-fokozatot szerzett. Csupán 14 százalékot tesznek ki azok, akiknek nincs egyetemi vagy főiskolai végzettségük.
A diplomások sorát gyarapítja Jeff Bezos, akit már középiskolásként érdekeltek a technológiai és tudományos témák, a Princeton Egyetemen szerzett informatikai diplomát 1986-ban. Bill Gates már 14 évesen céget alapított, de közben tanult is: a Harvard Egyetemre iratkozott be, amelyet egy év után azért hagyott ott, hogy elindítsa a magániskolából ismert barátjával, Paul Allennel közös szoftvercégét: 1975-ben létrejött a Microsoft.
A diploma nélküliek közösségét erősíti a spanyol milliárdos Ortega, aki a középiskolát sem fejezte be. Tizennégy évesen otthagyta az iskolát, és munkát vállalt. 1972-ben alapította fürdőköpenyt gyártó vállalkozását, ahol hamarosan több ezer helyi nőt foglalkoztatott. Ma már hatezer üzletből álló hálózat tulajdonosa, amelyhez a Zarán kívül olyan ruhamárkák tartoznak, mint a Stradivarius, a Pull and Bear és a Bershka.
Időnkénti jótékonykodás
A rendkívül gazdagok szerencséjének látványos növekedését (és egyesek vagyonának ugyancsak látványos elapadását) jóval szegényebb emberek milliárdjai látják. És irigylik. Éppen ezért figyelmeztetik a szupergazdagokat, hogy vagyonukból olykor osszanak vissza a többségnek.
A dollármilliárdok felett rendelkező gazdag amerikaiakra időnként rájön a jótékonykodás, ilyenkor lemondanak vagyonuk jelentős részéről a közjó javára. Ezt a szokást fejlesztette tovább Bill Gates és Warren Buffett, akik 2010 augusztusában indították el The Giving Pledge (fogadalomtétel) nevű jótékonysági akciójukat. A szervezet arra biztatja a hasonszőrűeket, hogy adományozzák vagyonuknak legalább a felét jótékony célokra életük során vagy haláluk után. 2017 végéig több mint 170 milliárdos csatlakozott a kezdeményezéshez, az aláírók között volt Mark Zuckerberg, Michael Bloomberg és Lord Ashcroft.
Az utóbbi nevét december utolsó napjaiban különös baleset miatt kapta fel a sajtó. A máltai repülőtéren az erős szél kimozdított a helyéről egy ott parkoló Dassault Falcon 7X típusú repülőgépet, és a szomszédos épületek felé sodorta. A repülő áttört egy drótkerítést, majd egy házba csapódott. A magángép sajtójelentések szerint a brit politikus és üzletember, Lord Michael Ashcroft tulajdona.
A The Giving Pledge kezdeményezéshez Bezos nem csatlakozott. Saját utat jár. Tavaly júniusban a nagyközönség segítségét kérte, hogy mire adományozza pénzét. Akkor azt írta, hogy míg befektetéseivel hosszú távra tervez, a jótékonyság terén szeretne azonnal érezhető segítséget nyújtani. Később hirdetésben köszönte meg 400 ezer követőjének javaslatait. Azóta sem tudni azonban, hogy mit fogadott meg ezekből a tanácsokból az eddig mindössze félmilliárd dollárt eljótékonykodó Bezos.
Roman Abramovics jachtja. A hajót speciális radarral felszerelt rakétaelhárító rendszer védi, menekülés esetére egy többszemélyes, ötven méterig merülő tengeralattjáró is rendelkezésre áll Fotó: Reuters
Egymillió euró tankolásért
Ázsiai származású milliárdos Mansour bin Zayed Al Nahyan sejk, akinek vagyona 4,9 milliárd dollár. Ha a neve nem is, az általa birtokolt focicsapat annál ismertebb hazánkban. Az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnök-helyetteséé – akinek két feleségétől hat gyermeke van – ugyanis a Manchester City futballklub.
Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember minimum két dologról ismert. A 2000 és 2008 között Csukcsföld kormányzójaként, majd a csukcsföldi parlament elnökeként gyarapodó vállalkozóé 2003-tól a Chelsea fociklub, és övé a világ második legnagyobb jachtja, az Eclipse. A tengerjárót tavaly szeptemberben Dubrovnik kikötőjében tankolták meg. A 162 méteres vízi szörnyet 25 kamion 27 órán át töltötte fel 800 ezer liter üzemanyaggal. A horvát sajtó úgy saccolta, hogy Abramovics körülbelül egymillió eurót fizetett a tankolásért. A hajót speciális radarral felszerelt rakétaelhárító rendszer védi, van rajta két helikopterleszálló, B7-es páncélüveg, menekülés esetére egy többszemélyes, ötven méterig merülni képes tengeralattjáró, öt titkos kijárat és húsz darab menetre kész jetski. A fedélzeten hetvenfős személyzet dolgozik.
Bill Gates esetében az otthonát szokták emlegetni. Az sem mindennapi. A hatezer négyzetméteres, manapság 125 millió dollárt érő épületet 1988-ban potom kétmillió dollárért vette – tavaly az építmény után egymillió dollár adót fizetett.
A Business Insider cikke szerint a házban összesen 80 ezer dollárnyi értékben vannak számítógéppel vezérelt képernyők, amelyek segítségével bárki a falra varázsolhatja kedvenc képét vagy festményét. Van egy 230 négyzetméteres edzőterem szaunával, valamint egy trambulin hatméteres belmagasságú teremben. A garázsokban 23 autó fér el, a tulajdonos kedvenc fáját elektronikus rendszer figyeli – ha a kelleténél szárazabb a talaj, azonnal bekapcsol az öntözőrendszer. A tengerparti ház fövenyére a Karib-térségből hoznak homokot minden évben.
Bill Gates könyvtárának legértékesebb darabja egy eredeti Leonardo da Vinci-kézirat, a Leicester-kódex, amelyet 30,8 millió dollárért vett 1994-ben egy aukción. Leonardo da Vinci tudományos kéziratainak gyűjteménye több mint húsz év után visszatér Olaszországba. A világhírű kéziratot idén októberben a firenzei Uffiziben állítják ki Da Vinci halálának (2019-ben emlékezik a világ a zseni elhunytának 500. évfordulójára) ünnepi rendezvényei előtt. Gáláns gesztus, hiszen bár papíron Bill Gates a tulajdonos, de mégiscsak az emberiség közös kincséről van szó.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
