1989. november 4-én, vagyis a fal leomlása előtt öt nappal tartották az NDK történetének legnagyobb tömegtüntetését Berlinben. Százezrek követeltek sajtószabadságot, szólás- és véleményszabadságot. Azóta eltelt 30 év. Egy felmérés szerint a németek kétharmada ma is, vagy manapság újra úgy véli, hogy nem mondhatja el szabadon a véleményét. Az érzékenynek számító témák között van a bevándorlás, az iszlám, a jobboldaliság, a nácizmus és a zsidóság.
Az erőszaktól sem riadtak vissza azok a szélsőbaloldali tüntetők, akik a Hamburgi Egyetemen immár harmadjára akadályozták meg, hogy Bernd Lucke közgazdászprofesszor megtartsa az előadását.
„Nincs helye a náci propagandának” – skandálták a tüntetők. Bernd Lucke a bevándorlásellenes Alternative für Deutschland alapítója, aki azonban 2015-ben elhagyta a pártot. Bár nem politizál, a szélsőbaloldali Antifa-mozgalom célpontjává vált.
De nemcsak az úgynevezett másként gondolkodóknak kellett szembesülniük az erőszakos tiltakozók akciókkal. Thomas de Maizière, az előző Merkel-kormány belügyminiszterének göttingeni könyvbemutatóját hiúsították meg baloldali aktivisták.
A politikust, aki a 2015-ös határnyitás egyik fő támogatója volt, a rendőrségnek kellett a demonstrálók elől megmenteni. A német sajtóban az elmúlt hetekben történtek miatt sorra jelentek meg az olyan cikkek, amelyek szerint kérdésessé vált Németországban a szólás- és a véleményszabadság.
A Ki tilthatja meg a nyilvános beszédet? című cikkében a Deutschlandfunk Kultur a Hamburgi Egyetemen történtekről számol be. A Cicero politikai magazin a Meg kell hajolnunk az erőszak előtt című írásában keresi a Thomas de Maizière elleni akció okait.
A szólásszabadság elleni támadások a német társadalomban már nyomot hagytak. Az allensbachi Demoszkópiai Intézet felmérése arra mutatott rá, hogy Németországban egyre szűkül a véleménynyilvánítás szabadságának tere, és a németek nagy része szerint nagyon óvatosnak kell lenniük, hogy nyilvános helyen miről beszélnek.
A felmérésében a megkérdezettek 59 százaléka csak a barátai előtt vállalja a véleményét. 18 százalék tenné ezt meg nyilvános helyen, és 17 százalék pedig az interneten. Vagyis a válaszadók több mint kétharmada kétszer is meggondolja, hogy miről beszél nyilvános helyen.
A kutatás szerint ma Németországban érzékeny témának számít a bevándorlás és az iszlám vallás, de válaszadók nagy része nem szívesen fogalmaz meg véleményt nyilvános helyen a nácizmusról és a zsidóságról, valamint jobboldaliságról és a bevándorlásellenes AfD pártról sem.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
