Nonkonformista volt egy életveszélyes korban. Élete végéig gyötörte, hogy későn eszmélt, s talán sokkal több ember életét menthette volna meg. Imponált számára a Magyarországon 1939-ben bemutatott Fiúk városa című amerikai film, s amikor a németek már végleg eltakarodóban voltak, úgy döntött, mentett gyerekekkel megvalósítja a maga gyerekköztársaságát. 1945 és 1950 között – amíg csak nem államosították – működött a Gaudiopolis, amely sok száz gyereket fogadott be egy háború utáni zűrzavaros korszakban. Amikor a rémkommunista hatalom elzavarta, akkor sem adta fel, a kitelepítetteken segített, majd 1961-ben kiment a családja után látogatóba Svájcba. De mire Sztehlo Gábor hosszas várakozás után végre hazatérhetett volna, egy szívroham elvitte.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
