Sz@psz vagy szülsz

Sz@psz vagy szülsz

Nem azt mondom, hogy elegáns, vagy cizellált, mert igazán nem az. De nem is kell annak lennie. Figyelemfelkeltés a célja, s ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Igaz, a tábla nyele pont egy olyan hölgy kezében leledzett, amely hölgy nem éppen bizalomgerjesztő ábrázatával tűnt ki a tömegből. Hogy finomak és cizelláltak legyünk: az ilyen nőstények miatt aztán sosincs koccanásos baleset a körúton, s a bot, amivel piszkálnánk őket, inkább saját magát töri ketté.

Ne foglalkozzunk most azzal a huszárosan karakán kérdéssel, miszerint egy országosan ismert politikus vagy közszereplő, avagy nemzetközi tekintélyű tudós, aki vagy korai demenciában szenved, vagy egyszerűen csak elmebeteg, és kimegy erre a demonstrációra, az milyen referenciát teremt saját magának az ilyen és hasonló feliratú táblák alatt vonulva. Inkább nézzük a cselekmény társadalomépítő, közvélemény-formáló, egyszóval a kollektív tudatra történő hatását.

A mémek korában igenis nagy jelentőséggel bír az önkifejezésnek ez a sajátosan neoprimitív formája. Olyannyira, hogy végtelen számú mutációt képes világra hozni a közösségi oldalakon, pláne kommentek formájában.  A személyes kedvencem ez: „A magzat a szegény ember Alien-je”. Az egyszerű, közérthető, s vitathatatlanul szellemes fricskát az írója egy olyan videó megosztása alá írta, mely videóban huszonéves hölgyek lamentáltak azon, miszerint gyermeket szülni nem jó, mert a kisbaba büdös.

Mostanra kijelenthetjük, hogy az önkifejezésnek egy egészen új platformja nyílt meg. S képzeljük csak el, amikor ezek a transzparensek átvonulnak az élet más területeire is! Akkor aztán legalább annyira konzekvensen, legalább annyi logikai kötéssel megjelennek az „Anál vagy halál!” feliratok a szakszervezeti tüntetéseken. Vagy amikor a végzős diákok magyar érettségi előtt a fejük fölé emelik a molinót: „Inkább  a vérbaj, mint Ady!” Csodálatos, csodálatos éveknek nézünk elébe. Az elkövetkezendő időszak egészen 2022-ig erről fog szólni. És a „Szopsz vagy szülsz”, na meg az örök klasszikus, a „Nem szexelek fideszessel” pár száz év múlva ott találja majd magát a Gesta Hungarorum, vagy a Halotti beszéd mellett, a legértékesebb nyelvemlékeink között.

Mert azért azt ne feledjük, hogy minden de minden megmarad. S a megmaradó kortörténeti relikviákból az utódaink állítanak majd ki látleletet. Hogy mi lesz ez a látlelet, a felől kétségem sincs. Mint ahogyan arról sem, hogy vajon diktatúrának fogják-e megítélni kései utódaink a 2018-as kétharmados negyedik Orbán-kormányt, vagy inkább működő demokráciának.

Appendix:

Utólagosan is elnézést kérek mindenkitől a címben szereplő „et” karakterért (a kukacot már ki se merem írni). Funkciója csupán abban rejlik, hogy az írást a Facebook-on tiltásmentesen lehessen megosztani. Legutóbb ugyanis, amikor „Fapiták és kancickányok” című írásomat megjelentettem (kicsit más volt a címe annak is), a közösségi oldal az egész weboldalt letiltotta, függetlenül attól, hogy nem tettem mást, mint pontosan idéztem a tüntetők mondatait. Sajnos azonban, amíg a közéletnek már nincsenek, a Facebook-nak még mindig vannak közösségi szabályai.

www.tutiblog.com

Köszönettel és barátsággal!

www.flagmagazin.hu


Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »