Szovjetunió-erejű birodalom rohanta le hazánkat

Szovjetunió-erejű birodalom rohanta le hazánkat

Az áruló főurak, az ormótlan nehézlovasság és a szekérvár okozta a magyar hadak vesztét Muhinál; a barbár tatárok rablóhordái a fél országot kiirtották, csak a kővárakkal szemben voltak tehetetlenek – sorra vettük a középiskolai éveinkben, illetve a néplélekben élő tévhiteket a tatárjárás kapcsán a témában könyvet is jegyző B. Szabó János történésszel az 1241. április 11–12-én lezajlott muhi vereség 875. évfordulóján.

Hogy mi okozta a muhi vereséget és a tatárok brutálisan sikeres előrenyomulását? Elsősorban az erőviszonyok – mondta az MNO-nak B. Szabó János, aki nyolc népszerű tévhitet cáfolt meg.

1. A tatárok barbár rablóhordák voltak

Bár az Árpád-kori, erős központi hatalommal bíró Magyar Királyság a térség legerősebb nagyhatalma volt, ám gazdasági ereje és a magyarok 30-40 ezres hadipotenciálja eltörpült a későbbi Szovjetuniónál is nagyobb Mongol Birodalom ereje mellett. A mongolok Kínától a Kárpátokig addigra már mindent meghódítottak, óriási gazdasági erejük volt, és a világ legfejlettebb és legfegyelmezettebb, legalább félmillió fős hadserege felett rendelkeztek, bár ebből csak 100-150 ezer ember indult meg az európai hadjáratra Batu kánnal az élen. A stratégiai gondolkodásukat jelzi az is, hogy tulajdonképpen bekerítették az országot, szinte egy időben támadtak három irányból: Erdély, Morvaország és a fősereg Verecke irányából.

2. A muhi csatavesztés oka az óvatlanság és a főurak árulása volt

Eleve többszörös túlerőben voltak a mongolok: a tíz-húszezres magyar hadsereggel szemben valószínűleg 40-60 ezer mongol birodalmi katona állt szemben. A magyarok azonban a Sajó hídjánál sikerrel vették fel a harcot a mongolokkal, és korántsem voltak óvatlanok: ezerfős csapatot hagytak a híd őrzésére, és szekértáborba húzódtak.

3. A szekértábor lett a hadsereg sírja, a menekülőket pedig a tatárok levágták

Ha nincs szekértábor, nincs muhi csata sem. Ugyanis ez tette lehetővé, hogy éjszakai rajtaütés esetén egyáltalán védekezzenek a mongolok ellen, és arra támaszkodva sikerrel vegyék fel a harcot velük. Batu kánék látták, hogy ennek a megerődített tábornak az ostroma nagy veszteségekkel járna, ezért utat hagytak a menekülésre a magyaroknak, jelentős részük pedig sikeresen élt a lehetőséggel, köztük maga a király is. Ez önmagában is fontos volt, hiszen IV. Béla eljutott a megmaradt erőihez, és megszervezhette az ország védelmét, ellentétben a mohácsi csatával, amikor is II. Lajos halálával összeomlott a királyság.

4. A könnyűlovas tatárok könnyedén végeztek a magyar lovagokkal

A közhiedelemmel ellentétben a magyar hadseregnek csak kis része volt nehézfegyverzetű, ők pedig igenis sikeresek voltak, vélhetőleg ők voltak azok, akik még Batu kán testőrségét is megtizedelték, kínai források szerint a kán maga pedig még a visszavonulást is fontolgatta. A komplex mongol hadigépezet is rendelkezett mindenféle fegyvernemmel, ebből következően tévhit az is, hogy

5. a tatároknak nem voltak ostromgépei a kővárak ellen

A meghódított országokból tömegével sorozták be a muzulmán és a kínai hadmérnököket, akik akár ezrével is építették a hadigépeket, és be is vetették azokat a magyar várostromok során. Így csak azok a kővárak úszták meg, amelyek a portyázó csapatok és nem a fősereg útjába estek.

6. Magyarország pusztasággá vált, a népesség fele meghalt

Valóban vannak elpusztult ispánsági központok, illetve a kunok alföldi betelepítése is az ottani lakosság kipusztulását jelzi. Ugyanakkor a Dunántúlt például csak a IV. Bélát üldöző tatár csapatok érintették, így az aránylag megmenekült. A valódi katasztrófát jelző, 50 százalékos veszteség mindenképpen túlzó B. Szabó szerint, és Muhinál sem veszett oda a teljes magyar haderő. Hiszen ha így lett volna, akkor nem tudott volna a magyar király újabb és újabb seregeket kiállítani a helyzetet kihasználó szomszédok, például az osztrák főherceg kiverésére a nyugati megyékből vagy a lengyelek megsegítésére a tatárok ellen. A szomszédaihoz képest az ország nem gyengült meg. Az orosz fejedelmek jobban megsínylették a tatárokat, ott szinte minden főbb települést elpusztítottak…

7. …de a mongolok is akkora veszteségeket szenvedtek, hogy inkább hazamentek

Szokás lebecsülni Ögödej nagykán halálát, pedig fontos történés volt. Családtagként Batu is érdekelt volt az örökösödési viszályokban, amelyekbe pedig Magyarországról nem tudott volna beavatkozni. A többi herceg is így tett, és mindenki vitte magával a saját hadseregét is – így hiába pótolták a veszteségeiket besorozott kunokkal és magyarországiakkal is, a haderő meggyengült, és a hadjárat is elvesztette összbirodalmi legitimációját. Ráadásul Kelet-Európában felkelések törtek ki a mongol uralom ellen, így a további hódítás előtt azt is konszolidálni kellett.

8. A kővárak miatt pedig már vissza sem jöttek

Erről már esett szó az előzőkben, nem voltak híján az ostromgépeknek a mongolok; egyébként benne volt a pakliban, hogy visszajönnek, ezt 1248-ban a nagykán váratlan halála állította csak meg; kérdéses, hogy egy ilyen támadással Nyugat-Európa mennyire tudott volna dacolni. Egy amerikai kutató szerint kínai források „kun hadjáratként” hivatkoztak Batu expedíciójára, eszerint a mongolok a kunokkal jó viszonyt ápoló országokat támadták meg, így Magyarországot és az orosz fejedelmeket. Hiszen ha meg akarták tartani a sztyeppét, meg kellett gyengíteniük a környező hatalmak erejét, hogy azok ne avatkozzanak be a kunok javára. A tatárok egyébként még a későbbi évszázadokban is rendszeresen betörtek az országba.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »