Nemhogy csökkent, nőtt a kórházban élő csecsemők száma.
November 20-án van a gyermekjogi világnap. 36 évvel ezelőtt ezen a napon fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely a világ 196 országában garantálja a gyerekek alapvető jogait, és máig a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum – emlékeztet cikkében az economx.hu.
„A mi tapasztalataink alapján az látszik, hogy a kórházakban lévő kisbabák többségét nem a szüleik hagyták el, de még csak nem is bántalmazó családból jövő újszülöttek,
hanem olyan gyerekek, akiket indokolatlanul emeltek ki a családjukból”
– mondta a Telexnek Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa annak alkalmából, hogy ma van a gyermekjogi világnap, és még mindig sok kicsi várja igazi vagy leendő nevelőszüleit kórházi körülmények között. A szakember szerint sokan közülük úgy vannak kórházban, hogy valójában ezt semmi nem indokolja. „Ha nincs a családban elhanyagolás, bántalmazás, és csak a szegénység az egyetlen nehezítő körülmény, akkor a helyi szociális ellátásnak kellene segítenie”– fogalmazott.
Jelenleg 353 olyan gyermek van kórházi ellátásban, akikről a szüleik lemondtak, vagy akiket a szüleik nem vihettek haza magukkal – válaszolta a lap kérdésére az Országos Kórházi Főigazgatóság. Tavaly ősszel sajtóhír lett abból, hogy 280-300 elhagyott csecsemő van kórházakban. Ez a szám a Gyermekjogi Civil Koalíció adatai szerint
anya nélküli csecsemő volt egészségügyi intézményben.
A belügyminiszter november elején azt mondta, hogy december 31. és jövő év március 31. között valamennyi csecsemő ellátását megoldják. A BM szerint a gyerekek általában három hét és tizenkét hónap (!) közötti időt töltenek az egészségügyi intézményekben. Őket életkoruk és egészségi állapotuk függvényében, újszülött-, újszülött intenzív, csecsemő- vagy csecsemő intenzív osztályokon helyezik el.
Boros Ilona szerint az alapellátás feladata, hogy segítsen a gyereknek akkor is, ha a családjában iszonyatos szociális nehézségek vannak, még az sem hatalmazza fel a gyámhatóságot a kiemelésre, ha például nincs fűtésre pénze a családnak vagy lakhatási válság miatt nincs megfelelő ingatlanuk. Szerinte sok kórházban hagyott gyereket azért vesznek el a szülőktől, mert a gyámhivatal már a vér szerinti anyjuk terhessége idején leadja a jelzést a kórháznak, hogy
„azt a gyereket nem szabad hazaengedni”.
Miközben abban is tudnának segíteni, hogy a szülésig a család rendezze a szociális körülményeit. A kórházban hagyott gyerekek elhelyezése azért is nehezebb, mert a legtöbben három év alattiak és sokan közülük valamilyen betegséggel élnek. A legmegfelelőbb az lenne, ha a gyerekeket vissza tudnák helyezni a vér szerinti családjukba, vagy örökbe fogadó családba kerülnének. Januárban 59 kórházban élő gyereket sikerült örökbefogadhatóvá nyilvánítani.
A KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a nyilvántartott örökbe adható gyerekek száma 2095 fő volt, közülük 1291 gyermeket adtak örökbe. Minden negyedik baba egyéves kor alatti volt.
Nem minden nevelőszülő vállalja beteg újszülöttek gondozását.
A fogyatékos, tartósan beteg és három év alatti gyerekek ezért még nehezebb helyzetben vannak, hiszen speciális szükségleteik vannak, esetleg magatartásproblémával küzdenek, pszichiátriai betegséggel élnek.
A TASZ-hoz évente több száz gyermekvédelmi jogsegély érkezik, de amióta a kórházi babákért kampányt indítottak, megjelentek új típusú megkeresések is.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
