Szombaton derül ki, hogy melyik város lesz Európa Ifjúsági Fővárosa 2023-ban. A jelöltek között sorozatban másodszor van ott Nagybánya is, ami hivatalosan az oroszországi Kazánnyal, illetve a lengyelországi Lublinnal versenyez a címért, de Kazány gyakorlatilag már kiszállt a versenyből.
Nagybánya korábban Románia Ifjúsági Fővárosa volt, illetve megpályázta a 2022-es Európai Ifjúsági Főváros címet is, de akkor nem sikerült ezt elnyernie. Évek óta dolgozik azon, hogy a fiatalok számára vonzó és élhető város legyen.
„Nem hiába pályázta Nagybánya pont most meg ezt az európai címet”
– magyarázta a város pályázati koncepcióját segítő Pont csoport stratégiai igazgatója, Farkas András, aki szerint a pályázat narratívájának fontos része volt, hogy a város már azelőtt is jelentős lépéseket tett az ifjúsági mozgalom tekintetében, hogy országos ifjúsági főváros lettek.
„A romániai ifjúsági főváros cím elnyerése után, annak köszönhetően jelentősen javult az önkormányzattal való együttműködés. Ennek egy természetes következménye volt az, hogy a hazai kiadás lejárta után a város úgy érezte, elég erős ahhoz, hogy megpróbáljon egy európai dimenziójú programot is megvalósítani. Ennek jegyében született meg először a 2022-es pályázat, majd ennek a továbbfejlesztéseként a 2023-as. Technikailag ugyan nem számít, ha valaki már részt vett egy ilyen pályázaton, de az mindenképp érv Nagybánya mellett, hogy volt már egy ilyen éves programja, tehát képes menedzselni ezt” – mondta Farkas annak kapcsán, hogy milyen előnyt jelenthet a város háttere.
Ugyanakkor a tavalyi pályázat után kapott visszajelzéseket is felhasználhatták az idei koncepció megalkotásakor. Farkas András elmondása szerint az egyik ilyen visszajelzés az volt, hogy a tavalyi pályázati elképzelés túl komplex volt. „Nagyon technikaira sikeredett. A tavalyiból Nagybánya egy 10 éves ifjúsági stratégiát fog kialakítani, mert ahhoz megfelelő. Az volt a visszajelzés, hogy fiatalabb legyen a sztori. Ezért például idén sokkal többet dolgozott a mi csapatunk is helyi fiatalokkal minden fázisban, hogy egy olyan narratívát és koncepciót építsünk fel, ami a fiatalokkal sokkal jobban rezonál. Ne az legyen, hogy a felnőttek, az önkormányzat vagy a szakértők próbálják kitalálni azt, hogy milyen programjaik legyenek a fiataloknak, hanem ők maguk tervezzék meg ezt” – mesélte a Play névre keresztelt koncepcióról.
Olyan kulcsszavakat rendeltek hozzá, ami a fiatalok életéhez is jobban kötődik. Ilyen a Work, amihez minden olyan terület köthető, ami a fiatalok személyes fejlődésével kapcsolatos. A Life az életvitelükkel és az életükkel kapcsolatos a városban. Hangsúlyos benne a Green, ami arra utal, hogyan lehet egy olyan „zöld” várost létrehozni, ami fenntartható és nem károsítja a környezetet. A Safe pedig azzal foglalkozik, hogy a város mit nyújthat a fiataloknak az olyan stresszes helyzetekben, mint amilyen a már egy éve zajló koronavírus-járvány és az ahhoz kapcsolódó korlátozások. Ezen kívül van a városról szóló rész, vagyis a City, ami azzal foglalkozik, hogyan lehet a várost úgy átrendezni, hogy alkalmasabb legyen arra, hogy a fiatalok jobban éljenek benne és interakcionáljanak vele. A Future pedig a jövőbe mutat: arról szól, hogyan képzelik el a fiatalok a várost néhány évtized múlva, nemcsak a jövő fiataljai számára, hanem a mai fiataloknak is, akik akkorra már a munkaerőpiacon lesznek.
„Több mint egy éves volt csak a ’23-as pályázás folyamata”
– magyarázta a Pont csoport stratégiai igazgatója a pályázat megalkotásával kapcsolatban, amit jelentősen befolyásolt a járvány is. A Pont egyébként több mint 3 éve dolgozik a nagybányai ifjúsági ökoszisztéma szereplővel és a város önkormányzatával.
„A járvány beállta után egy-két hónappal, május, június környékén már nagyon érződött a fiatalokon az, hogy lankadt a motivációjuk abban, hogy bekapcsolódjanak ilyen típusú kreatív tevékenységekbe. Személyes találkozás is nagyon kevés volt. Nagyon szeretem Nagybányán, hogy működik ifjúsági központjuk az illetékes minisztérium égisze alatt, amit normális esetben belaknak a fiatalok. Egy éve azonban jóformán senki nem jár be oda, mert nem biztonságos. Ez érződött a fiatalok bekapcsolódásán és aktív részvételén. Kihívások elé állított a járvány, hogy miként tudjuk őket mobilizálni akkor, amikor egyes elemeit a programnak, a koncepciónak tényleg részletesen ki kellett dolgozni. Sok esetben érződött, hogy teljesen unják már az online világot” – magyarázta.
Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »
