Szombat nevű zsidó folyóirat: holokauszt témájú filmmel szinte garantált az Oscar, eddig csak négy kivétel volt

Szombat nevű zsidó folyóirat: holokauszt témájú filmmel szinte garantált az Oscar, eddig csak négy kivétel volt

A Szombat cikke (eredeti formájában, tehát pl. azzal a mániával, hogy – teljes mértékben helytelenül – nagybetűvel írják a holokauszt szót):

A Holokauszt-témájú filmek 1959 óta csaknem harminc Oscar-díjat nyertek.

„…két biztos tippünk lehetett: az egyik, hogy Stallone elcsíphet egy Oscart, mint legjobb férfi mellékszereplő; a másik, hogy a magyar film, a Saul fia nyer majd a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Meglepetésünkre a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia elvetette azt a lehetőséget, hogy színpadra citálja a zokogó veteránt, aki megköszöni Istennek, édesanyjának, az ügynökének és mindenkinek, aki segített abban, hogy az idős Rockyt alakíthassa (immáron, mint edzőt) a Creed: Apolló fia c. filmben.”

Így kezdte az Oscar gáláról írt összefoglalóját a színvonalas amerikai zsidó lap, a Tablet Magazine. A Saul fia dolgában viszont nem tévedtek.

Az idei Oscar-gáláig mindösszesen négy Holokauszt-témájú film nem kapta meg a jelöltek közül az Oscar-díjat. Ezek mindegyikét a legjobb idegen nyelvű film kategóriában jelölték, 1984-ben köztük volt a magyar produkció, a Jób lázadása. A Saul fia a huszonegyedik az Oscarral jutalmazott holokauszt-témájú filmek sorában, az első az Anne Frank naplója volt 1959-ben. (Valószínűleg Szabó István Mephistóját is beszámították a sorba a Tablet Magazine szerkesztői, és a tavalyi legjobb idegen nyelvű film, az Ida, Pavel Pawlikowski lengyel-brit rendező munkája is ide tartozik, melyben egy felszentelése előtt álló apáca szerez tudomást az 50-es 60-as évek fordulóján ügyész nagynénjétől zsidó származásáról és családja végzetéről a vészkorszak idején – Szombat szerk.)


Arnold Schwartzmann, a Genocide rendezője 1981-ben

A hat Holokauszt-témát érintő dokumentumfilm közül mindeddig egyetlenegy sem távozott a gáláról üres kézzel. Ezek sorában az első volt az Arnold Schwartzman által készített, 1981-es Genocide. A sorozatot Adam Benzine 2015-ös rövidfilmje, a Claude Lanzmann: a Soá kísértetei törte meg, mert az Oscar díjat ezúttal Sharmeen Obaid-Chinoy filmje, A lány a folyóban: a megbocsájtás ára (A Girl in the River: The Price of Forgiveness) nyerte el. A film a pakisztáni becsületgyilkosságokról szól, melyet férfi rokonok hajthatnak végre a család nőtagjain, sértve érezvén magukat a női hozzátartozók által elkövetett „szerelmi bűn” miatt.

Chinoy 2012-ben is nyert egy Oscar díjat, hasonló témájú Becsületmentés (Saving Face) c. filmjéért. A műfaj jelöltjei voltak még az idei gálán: a Body Team 12, mely az ebola kérdését tárgyalja; a Chau, a vonalakon túl (Chau, Beyond the Lines), ami az ún. “agent orange” utóhatásait vizsgálja. (Ez a vietnami háború során az amerikaiak által bevetett nagy hatékonyságú növényirtószer volt, mely a mai napig fejlődési rendellenességeket okoz a vietnami fiataloknál.) A sort egy animációs kisfilm zárta, A Szabadság utolsó napja (Last Day of Freedom), mely egy poszttraumás stressz szindrómával küzdő veteránról szól. E kategória alkotásai mind-mind a szenvedés és a nemes szándék különböző arcait mutatják meg.

Kasszasiker nem remélhető tőlük. Mint ahogyan a műsorvezető Louis C. K. (magyar zsidók leszármazottja, eredeti nevén Louis Székely) mondta viccelődve, “tíz centet nem keresel ezekkel”.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »