Kiss Ambrus főpolgármesteri hivatali főigazgató további részletekkel szolgált a főváros és a hivatalba lépett új kormány korábban, a nyilvánosság kerülésével zajlott tárgyalások eredményeiről.
Mint az Infostart is megírta, tárgyalásban van a kormány az önkormányzatokkal, így a legnagyobb befizető Budapesttel is, hogyan alakuljon át a szolidaritási hozzájárulás fizetési rendszer; mert azt a főváros is megérti, hogy a 400 milliárd forintnyi pénzre szüksége van az államnak, ugyanakkor az önkormányzatok működése sem kerülhet veszélybe, a tárgyalásokra pedig, mint Kiss Ambrus főpolgármesteri hivatali főigazgató elmondta, van olyan budapesti javaslat, amely jó lehet minden érintettnek.
A Telex cikkében olvasható, hogy ennek részletei is ismertek már: 60 nap haladékot kaphat Budapest arra, hogy – Magyar Péter kormányfő elvárásainak megfelelően – befizesse a szolidaritási hozzájárulás 2025. decemberi 7,5 milliárd forintos részletét. A haladékot a Magyar Államkincstár adta meg a fővárosnak, így júliusig mentesül a 7,5 milliárdos összeg kifizetése alól.
Kiss Ambrus a portálnak elmondta, hogy miután május 13-ával véget ért a vészhelyzet okozta különleges jogrend, az Államkincstár beszedhetőnek ítélte meg az említett decemberi összeget. A fővárosi önkormányzatnak azonban lehetősége volt megállapodnia a kormánnyal anélkül, hogy inkasszózásra kerülne sor, ami veszélybe sodorhatná Budapest közszolgáltatásait.
Magyar Péter miniszterelnök a hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az önkormányzatoknak be kell fizetniük a szolidaritási adókat, de szerinte lesz széles körű egyeztetés az önkormányzatokkal.
Kiss Ambrus azt mondta, hogy a főváros már a múlt héten tárgyalásokba kezdett az új kormánnyal, noha ez eddig nem volt ismert.
A portál felidézte: februárban a kormány rendeletben kérte a bíróságoktól, hogy zárják le a kormány és az önkormányzatok közötti, ez tárgyban zajló pereket. A rendeletet Budapest megtámadta a bíróságon, az április 12-ei választás után, május 6-án az Alkotmánybíróság meg is semmisítette a kormányrendelet egyes részeit.
A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Budapest ennek ellenére folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
