Szőke nő: Kényeskedés

Szőke nő: Kényeskedés

Nyitókép: AI

Nem a politikáról fogok írni, hanem azokról az emberekről, akik a felvidéki politika szereplői vagy azé szeretnének lenni, csak nem annyira szeretnek szerepelni. Tulajdonképpen vacsorát kellene főzni, és ezzel lehet, hogy Önök és én is jobban jártam volna, de hát elolvastam egy szösszenetet a Piros7-en, ami arról szól, hogy vajon a Magyar Szövetség politikusainak mi a véleménye az európai vétójog eltörléséről. 

A rövid összegzés azzal zárul, hogy ismerhetjük Forró, Berényi, Gyimesi, Korčok véleményét, de Orosz Örsét nem. Igen, valóban nem. Azonban a pártársa vagy szimpatizánsa – a Jóisten bocsássa meg tájékozatlanságomat – Orosz Örs védelmére kelt. A problémát abban látja, hogy tisztességtelen lejáratni Oroszt, hiszen nem is kérdezték Őt erről. Nem történt lejáratás. Tényközlés történt. Orosz Örs az európai parlamenti választásokon valószínűleg előkelő helyen fog szerepelni. Képviseletre jelentkezik. Miért nem nyilvánul meg akként, mint egy képviseletre jelentkező politikustól az méltán elvárható lenne? A harmadik helyek várományosai Matovič listáján szoktak hobbiból politikusok lenni. 

Forró Krisztián „elnöki ügye”

A felvidéki magyarság megérdemli, hogy felkészült és elszánt politikusok induljanak el egy megmérettetésen közösségi érdeket képviselve. Ha jól mértem fel, a többi megkérdezett is önszántából, kötelességből osztotta meg véleményét. Jó, mondjuk Forró Krisztiánnak kicsit tovább tartott, de az „elnöki ügy”. Értem én azt is, ha úgy érzi, hogy a Magyar Szövetség gyűjtőpárt, és mindenfelé jónak kellene lenni, hogy a szavazatok befussanak.

De el kell, hogy keserítsem: az emberek sokkal jobban becsülik, ha valaki valamilyen, és olvasható, mint a mindenféle és napraforgó. Mert minden szavazó megérdemli, hogy egy olyan helyzetben, amikor akár magát a vétójog eltörlését szavazásra bocsájtják, tudni lehessen, hogy mit várhat el attól a képviselőtől, akit megválasztott. Ezt honnan lehet tudni? A magyarok jó része – nevezzük nevén 30-40% – elment szavazni azokra a szlovák pártokra, akik ugyan nem voltak gyűjtőpártok, de kardinális kérdésekben a „mindenféle” helyett „valamilyenek” voltak. 

Na, de még a végén elterelem a szót Orosz Örsről. Szögezzük le, azért mégsem egyezik a hozzáállása Forróéval: míg Forró Krisztián próbál mindenhol jó lenni, Orosz Örs, ha teheti, inkább meg sem szólal – ebből baj nem lehet alapon. Igen, volt már példa rá, hogy kampányt húzott le úgy, hogy nem közölt mértékadó politikai véleményt. Ezzel is jelentős szavazatot kapott. Valószínűsíthető, hogy eddigi érdemeire. Ezeket én nem vitatom! De a népet mégiscsak érdekli, hogy mi van a zsákbamacskában. Nem lehetne tisztességesen, felvállalt módon ezzel a politikai arccal kezdeni valamit? Az teljesen természetes, hogy a véleménye nem lenne azonos mindenkivel, de legalább lenne! 

Felkészült, rátermett képviselet

Teljesen tudatában van annak, hogy a tájékoztatás mi fán terem, és milyen jelentősége van. Ezt arra alapozom, hogy ha kulturális értékmentő minőségében tálal témát, azt mindig nagyon alaposan és intenzíven teszi: fotókkal, videóval, drón-felvételekkel, leíró részekkel. Gondoljanak csak bele, hogy ez milyen apparátus: hány ember dolgozik körülötte és milyen technikával, hogy egy ilyen mennyiségű és vizuális megjelenítést igénylő poszt megszülessen. Ezzel egyúttal elismerem a kommunikációt, ugyanakkor az az egyszerű kérdés merül fel: ha minden adott, miért hallgat? 

Hírdetés

Onnan indult a gondolat, hogy a felvidéki magyar közösség megérdemli, hogy felkészült, rátermett képviselete legyen. Teljesen legitim dolog felvetni, hogy az egyik jelölt miért titkolja a nézeteit, amelyek miatt azt szeretné majdan, hogy Őt képviselőként az EU parlamentbe küldjük? Nyilván Ő maga is arra szavaz, akinek a nézeteivel egyetért, azt válassza saját ügyének képviseletére, akiről tudja, hogy milyen értékrendet vall. 

Míg párolódik a brokkoli, kifejtem, hogy miért gondolom fontosnak a felkészültséget és az olvashatóságot a képviseletre jelentkező politikusaink körében. Egyáltalán, hogy ez miért nem egyértelmű – hogy a nagyérdemű ezt elvárja! Arra akkor jöttem rá, mikor Kotiers Róza és Bokor Réka beszélgetését hallgattam felvételről az NFG klubban, amelynek témája a szexizmus a politikában volt. A beszélgetés során Bokor Réka felvetette, hogy azoknak, akik akarnak (politizálni), meg kellene előlegezni a bizalmat, és majd idővel belejönnek. Azt kell, hogy mondjam, hogy ennél én szakemberként és választóként is szigorúbb vagyok.

De nézzük ezt a magyar közösség oldaláról: a szlovákiai magyar közösségnek nincs 6-7 éve (vagy nem tudom, hogy mennyit gondolnak a jelöltek elegendőnek a felkészülésre), hogy valakik belejöjjenek! Az egyénnek, akár Bokor Rékának is lehet, hogy van ennyi ideje, hogy belejöjjön, de nem ez a közösségi érdek. Másrészt azért gondolom ezt a gondolatát botlásnak, mert ezzel együtt elszólja magát a felkészületlenségéről. Hagyni kellene ezt a felkészülősdit, és aki nem kész, annak félre kell állnia, aki pedig szeretne labdába rúgni majdan, annak képeznie kell magát. Mint azt valószínűleg Kotiers Róza azt korábban belátta, mert érezhető volt a különbség akár kettejük között is – Róza javára. 

A teljesítmény nem egyenlő a véleménnyel

Brokkoli közben elkészült… Ez az írás kicsit „mamásra” sikeredik így, de hát a lányok is a szexizmusról beszélgettek, talán még ide is vág a női attitűd. Ha nem vágott volna ide, azt azért mindenképp elmondanám anélkül, hogy megkérdőjelezném a nőként elszenvedett szexista megjegyzéseiket, hogy ez is csak a teljesítménnyel orvosolható. Tapasztalatom szerint, ha egy nő leteszi a teljesítményt, és az nemétől függetlenül valóban versenyben van egy férfiéval, ott megszűnik a szexizmus. Mert a teljesítmény megkerülhetetlenné teszi a nőt, a férfit. A teljesítményre tekintenek és nem a nőre, nem a férfira. Kételkedők figyelmébe ajánlom, hogy a teljesítményt ne keverjék össze a véleménnyel! Mert az ugye mindenkinek van, sőt! Szívesen meg is hallgatom, azokét is, akik kicsit lassabban gondolkodnak, mert sosem tudhatom,, hogy miről maradok le. 

Szóval, tessék mutatni, mi a politikai kínálat, meggyőződés, nézet, azt is, hogy ki mire képes, hogy dönteni tudjon a jónép! Abban a kiváltságos helyzetben van a felvidéki magyar politikus, hogy a választója jó része azért ment el szlovák pártokra szavazni, mert ők eddig nem mertek arcot mutatni. Őket ugye meg lehet szólítani, ha bebizonyítják, nekik is van arcuk. Aztán egy következő fenomén, amely szerintem csak itt van a Felvidéken: a kritikus felvidéki szavazó, aki morog, dorgál, beszól, de betyárbecsületből a magyar pártra szavaz. Mert van egy sorsközösség, ez még elég ahhoz, hogy szavazzon. Ezt a bizalmat akár ugyanolyan betyárbecsülettel meg lehetne szolgálni: elszántsággal és felkészültséggel. Egy politikus ne finomkodjon, hogy egy politikai megmérettetésen politikai véleményt kérnek tőle, hanem adja oda, mondja el ő magától. Ez a dolga! 

Tisztességtelen lenne Bokor Rékát Forró Krisztiánnal hasonlítani

Kezdetben csak Orosz Örsről szerettem volna szólni, de a vacsorafőzés és a véletlen úgy hozta, hogy eszembe jutott Bokor Réka és Forró is. Bár tisztességtelen lenne ezen a helyen Bokor Rékát Forró Krisztiánnal hasonlítani. Forró vélhetően nem énekel olyan szépen, mint Bokor Réka. Nő vagyok, az ajtót hagyom, hogy kinyissa előttem egy férfi, a vacsorát én főzöm és közben gondolkodok, figyelek, és iszonyatosan érdekel, hogy ki, mit és miért gondol másképp.

A vacsora elkészült.

Szőke nő


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »