Szokatlan kubai szokások

Kiválasztottam a 8 legsajátosabbat, melyeken a magyarok meg szoktak lepődni.

Alapvetően a kubai szokások sajátos keverék az amerikai (USA) és spanyol szokások között.

A szentestei vacsora

A keresztény országokban keleten jellemzően vegetáriánus a vacsora (vallásfüggetlenül: a keleti katolikusok is ezt követik, nem csak az ortodoxok), nyugaton meg jellemzően vagy hal vagy szárnyas.

Ezzel szemben Kubában sült disznóhús sült banánnal. Az ideális, ha egész disznót meg tud sütni a család nyílt tűzön, de ez manapság Kubában nagyon keveseknek áll lehetőségében. Mindenesetre, he legalább egy szelet disznóhús nem jut személyenként, azt a kubai ember nyomornak éli meg.

Egyábként a kubaiak számára legjobb húsnak a marha számít, de ez alól kivétel a Szenteste.

Az élet legfontosabb napja

Országonként más és más, hogy mi a legfontosabb ünnep. Van ahol a halál (pl. Mexikóban), van ahol a születés, házasság, érettségi ballagás, diplomázás, első gyerek születése, stb. Kubában a 15. születésnap betöltése ez. Különösen lányoknak, de fiúknak is, bár utóbbi esetben kisebb díszletekkel.

Különösen sokkoló, hogy míg ez hatalmas ünnep, addig a házasság nem az egyáltalán, jellemzően még étteremben összegyűlés sincs: a vendégek elmennek a házasságkötő teremhez, aztán gratulálnak, majd mindenki megy haza.

A magánszféra nem tisztelete

A vadidegennel is úgy megy a beszélgetés, hogy 30-40 cm-re állnak közel hozzá. A vendégségbe meghívott ember simán kinyítja a szekrényt, belenéz, kérdéseket tesz fel. S az alig megismert ember is képes olyan intím kérdéseket feltenni, amikor Magyarországon még a közeli haverok se mernek felvetni.

Hírdetés

Telefonálás

A kubai ember nem mutatkozik be, amikor valakit felhív, hanem – hacsak nem ismeri fel hangról – megkérdezi „ki az?”, s csak ha az az, akit hívni akart, mondja meg, hogy ő ki.

Kiabálás

A kiabálás nem jelent haragot, veszekedést. Ez a normál hangszint. Miközben a halk beszéd ellenségesnek, legalábbis udvariatlannak számít.

Késés

Teljesen normális dolog elkésni bárhonnan. Sőt, vendégség esetében egyenesen udvariatlanság nem késni, mert ilyenkor a házigazda még nincs kész, hiszen ő a vendégek késésére számít.

Hosszú ujj

Az öltözködési szokások nem vesznek tudomást az éghajlatról, így az éttermekben nem lehet férfivendég az esti időszakban rövidujjú felsőben. Szintén kizárt a papucs vagy a szandál. Sok kubai napközben is hosszúujjú inget visel, ha hivatalosan akar kinézni.

Nők esetében kevésbé szigorú a szabály, de a strandruhás nőket nem szeretik jobb helyeken.

Cukormánia

Kuba történetében fordulópont a XIX. sz. kezdete. Ekkor indult Kuba kb. 70 évig tartó virágkora, hirtelen meggazdagodása. Az ok egy külső esemémy: a XIX. sz. első évtizedében Haitin győzött a néger rabszolgák felkelése, Haiti lett az amerikai kontinens első független néger állama. A függetlenségi harcok alatt azonban összeomlott Haiti gazdasága, az addig a világ cukortermelésének jelentős részét adó haiti ültetvények 90+ %-a fizikailag megsemmisült. A hatalmas űrt gyorsan betöltötte Kuba: mindenhová cukornád lett telepítve, a tudás is meglett: a haiti rabszolgaelit nagy része Kubába menekült, ugyanis a néger felkelők a rabszolgaelitet még a fehér ültetvényeseknél is jobban utálták. Szóval Kuba lett hirtelen a világ cukornád-központja, volt, hogy Kuba adta a világ cukorjának ötödét!

Érdekesség: máig meg lehet állapítani a kubai négerek között ki „normál” rabszolga leszármazott, azaz a spanyolok által Afrikából vett ember utóda, s ki a haiti menekültek utódja: az előbbieknek spanyol vezetéknevük van, az utóbbiaknak francia (a néger rabszolgák mindig az első tulajdonosuk nevét kapták).

A lényeg: Kuba a cukor országa lett, ezen semmilyen rendszer nem tudott változtatni, a kommunista sem. Az eredmény: kialakult a mértéktelen cukorfogyasztás.

A kubai ember pl. keserűnek mondja a tejet és a joghurtot, csak úgy fogyasztja ezeket, ha 5-6 kanál cukror tesz bele poharanként. A „cukormentes kávé” ismeretlen fogalom, szinte mindenki eleve cukorral együtt főzi a kávét, majd még tesz minden csészébe 3-4 kanál cukrot. Kubaiul a gyümölcssaláta is édesség, vastagon megszórják cukorral.


Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »