Állt már az iskolához vezető sétányon Szent István, Szent László, Boncz Ferenc szobra, most negyedikként felavatásra került az iskola névadójának Majthényi Adolfnak a mellszobra is. Mind a négy személy több szállal kötődik a községhez.
A mellszobrot, mint ahogy Boncz Ferenc jogtudós szobrát is Branislav Becík megyeelnök, Udvard korábbi polgármestere ajándékozta a község lakosainak. A szobor alkotója az udvardi származású Lebó Ferenc, Munkácsy-díjas szobrászművész, Udvard díszpolgára. Ő készítette mind a négy alkotást.
Az alkotó örömét fejezte ki afelett, hogy szép szoborsétány alakult ki az iskolához vezető úton. – A tanulóifjúság feltekinthet rájuk, példájuk rámutat, hogy életünk legfőbb célja szolgálni a hazát és szűkebb közösségünket – hangsúlyozta a szobrász.
Az avató ünnepségen részt vett a Majthényi család két leszármazottja: Majthényi Tamás Halászi község polgármestere és Majthényi Bence a család kesselőkeői ágának leszármazottja. Majthányi Tamás elmondta, büszke ősére, aki mindig kiállt a szabadságért, híveiért, fejlesztette az egyházat és a települést, nem engedett semmiféle elnyomásnak.
Lebó Ferenc szobrászművész, Salgó Tibor a helyi Csemadok elnöke, Farkas Tibor Udvard alpolgármestere és Szőgyényi Lívia, a Majthényi Adolf Alapiskola igazgatója leplezték le a szobrot. Nagy András esperes-plébános megáldotta az alkotást a résztvevők pedig elhelyezték koszorúikat és virágaikat a szobor talapzatán.
Majthényi Adolf életútját Farkas Tibor alpolgármester idézte:
Majthényi Adolf 1814. június 10-én született Nyitranovákon, a kesselőkeői Majthényi család sarjaként. Pozsonyban majd Nagyszombatban bölcseletet és teológiát, a Pesti Egyetemen kánonjogot tanult. 1837-ben került Udvardra káplánnak, de elvezényelték, ám 1844-ben visszakerült a faluba. Az 1848-as forradalmi események már fiatal plébánosként ragadták magukkal. Megszervezte a nemzet
Az ellenséget fékezni ugyan sikerült, de megállítani nem, akik megüzenték Majthényinak, hogy a templomkapura szegezve lincselik meg. Az udvardi hívők közt akadt két bátor testvér az Istenes családból, aki kimenekítette őt, és becsempészte a komáromi erődbe.
A komáromi várvédők hősies küzdelmükkel elérték, hogy a várban tartózkodó minden személy menlevélben részesült, így Majthényi is. Később ennek ellenére börtönbe kerül, és csak nagy nehézségek árán, egyházi közbenjárásra sikerül őt kiszabadítani.
Majthényi meghurcoltatását követően sem vált kiégett emberré, továbbra is küzdött, más fontos színtereken. Hadat üzent az elmaradottságnak és tudatlanságnak. Megújítatta és kibővíttette a népiskolát, melyben nem csak az elemi iskolai oktatás folyt, de a vasárnapi iskola bevezetésével a népoktatást is elindította, elsők közt az országban.
Az iskolaügyre mindenkor jellemző szűkös anyagi lehetőségeket a gabonamalomból származó „egyházi vállalkozásból” egészítette ki.
Mindeközben az egyházi ranglétrán folyamatosan emelkedett, 1861-ben esztergomi kanonokká, majd ugyanebben az évben a bécsi Pázmaneum igazgatójává nevezik ki. 1866-ban pécsváradi címzetes apát, majd 1869-ben sasvári főesperes lett. Udvardról és az ő szeretett udvardi híveiről azonban sohasem feledkezett meg. 1850-s években megérlelődött benne a gondolat, hogy Udvardon, a szent Márton halmon, ahol ekkor még látszódtak az egykori királyi kúria és kolostor romjai, egy nagyszabású keresztutat építsen. A munkálatok 1855-ben kezdődtek, és öt évig tartottak.
Az udvardi kálvária, az udvardiak szempontjából Majthényi Adolf életének fő műve, 1860. szept. 16-án került felszentelésre, és rövidesen a környék búcsújáró helyévé nőtte ki magát.
Az udvardiak a későbbiekben is Majthényi Adolfot tartották a legérdemesebbnek arra, hogy nevét a helyi közművelődés megőrizze és átörökítse az utókor számára. Húsz év az udvardi magyar alapiskola felvette Majthényi Adolf nevét.
Az ünnepség az iskola épületében a gyerekek remek kultúrműsorával folytatódott. Szőgyényi Lívia igazgatóasszony a rámutatott, a „majthényi” az elkötelezett szülők gyermekeinek iskolája, akik minden gátló körülmény ellenére magyar iskolába íratják gyermekeiket. „Majthényi Adolf nevét felvéve az akkoriak vállalták, mi pedig továbbvisszük azt a kötelességet, hogy megőrizzük és átadjuk azokat a hagyományokat és értékeket, amelyeket ő képviselt, amelyek az iskolánk alapját képezik” – fogalmazott az intézményvezető.
Közreműködtek: a Melodik énekkar, az Udvardi Dalárda, Csaplár Dóra, Szundi Erika és a cserkészek
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
