A szobordöntögetések korát éljük, nincs mit csodálkozni azon, ha a honi balliberális politikusok közül is kedvet kapnak egyesek ahhoz, hogy amerikai és nyugat-európai elvbarátaik nyomába lépjenek.
„Siker és fölény akarása:
innen fakad
a történelem minden csapása.” (Weöres Sándor)
A szobordöntögetések korát éljük, nincs mit csodálkozni azon, ha a honi balliberális politikusok közül is kedvet kapnak egyesek ahhoz, hogy amerikai és nyugat-európai elvbarátaik nyomába lépjenek.
Úgy hírlik, Pécsre is eljutott e furcsa divat. A Gondola információja szerint a baranyai megyeszékhely tavaly októberben hatalomra került vezetése úgy döntött, hat év után eltávolítja Weöres Sándor szobrát a város központjából. A szobor Kligl Sándor alkotása, s már felavatásakor is botrányt csináltak azok a bizonyos körök, liszttel öntve le a XX. század második felének egyik legjelentősebb költőjét mintázó alkotást. A szobor, miként a köztéri emlékművek általában, azóta önálló „életet” kezdett élni: városnéző turistafotók és közösségmédia-szelfik kedvelt témája és illusztrációja, s a Király utcán sétáló pécsiek mindennapi ismerőse lett. Legalábbis mostanáig.
MTI/Sóki Tamás
Városházi információk szerint a pécsi önkormányzat már tájékoztatta is az alkotó szobrászművészt a meglepő tervekről, vagyis arról, hogy szegény Weöresnek mennie kell. Lapunk megkereste Kligl Sándort, kapott-e hivatalos vagy informális tájékoztatást a szobor esetleges áthelyezéséről. Ő megerősítette értesülésünket. „Két hete érkezett egy levél Bognár Szilvia pécsi alpolgármester asszonytól, mely szerint Weöres Sándor szobrát át kívánják helyezni egy kevésbé frekventált helyre, mint írják, egy vendéglátó-egység elé” – tudtuk meg a szegedi művésztől. Az indoklás: az ott található vendéglátó-egységbe sűrűbben járt a költő, mint abba a kávézóba, amely előtt, saját asztalánál, jelenleg pihen (Vendéglátó egység. Írhattak volna vendéglátó-ipari egységet is. Vagy szeszpresszót. Ne legyünk szégyellősek.)
Itt azért érdemes megállni egy pillanatra. Elképzelhető, hogy Weöres Sándor rendszeresen megfordult a jelzett talponállóban, de nem ezért tiszteljük, hanem a verseiért, a személyes és társadalmi mondanivalójáért, művészete gazdagságáért. Ennyi erővel illuminált állapotát is megformázhatta volna a szobrász, sőt, ezen logika szerint Ady Endre költészete előtt egy párizsi bordélynál emelt szobrával kellene adóznunk… (És fogalmazhatnánk még agyamentebb ötleteket is, de nem akarunk tippet adni szerte e hazában a baloldali összefogás egyetlen önkormányzati döntéshozójának sem, akik a városuk vezetése helyett pótcselekvésekkel múlatják az időt, igaz, azt általában percről percre követhetjük Face-en, Instán, Twitteren.)
Talán nem okozunk meglepetést, de a szerzői jogok birtokosaként Kligl Sándor nem járult hozzá a szobor áthelyezéséhez. Ez több okból is érthető: a kompozíciót arra helyszínre álmodta meg, ahol felállították, más helyszínen minden bizonnyal más módon formálta volna meg a poéta alakját. De nem csak erről van szó. „A szobor áthelyezése egy méltó helyszínről egy eldugottabb területre nagyfokú tiszteletlenség is Weöres Sándor emlékével szemben” – mondja az alkotó.
Már mi tesszük hozzá, hogy a balliberális pécsi politikusok ezek szerint a szobrot megrendelő előző, fideszes városvezetést jobban utálják annál, mint amennyire tisztelik a részben pécsi kötődésű költőt. Ráadásul az áthelyezés több százezresre becsülhető költségét sem ők fogják állni, azt minden bizonnyal a pécsi adófizetőkkel tervezik megfizettetni.
A kultúrharc tehát Európa egykori kulturális fővárosában is elkezdődött. S ki tudja, hol áll meg…
Jenei István
Provokáció a szoboravatáson: egy pécsi képzőművész liszttel öntötte le MTI/Sóki Tamás
Címképünkön a szoboravatás
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
