Orbán Viktor miniszterelnök és a „populista hullám” befolyásáról írnak a nyugati hírügynökségek a vasárnap sorra kerülő szlovén parlamenti választások kapcsán. Déli szomszédunknál nagy a kiábrándultság a politikai elitből, a szavazók egyre nagyobb hányada ért egyet azzal, hogy az illegális bevándorlás jelenti az egyik legnagyobb problémát az ország számára.
A kétmilliós lakosú déli szomszédunknál minden bizonnyal alacsony választási részvétel mellett járulnak majd az urnák elé a politikai elitből kiábrándult választópolgárok.
A felmérések legalábbis arra utalnak, hogy a Jugoszláviától 1991-ben függetlenné vált EU-, eurózóna- és NATO-tagországban a rendszerváltás óta most lesz a legalacsonyabb a választási részvétel, az 1,6 millió állampolgár mindössze fele adhatja le a voksát. Szlovéniában magas a bizonytalanok aránya, a kiábrándultságot pedig kiválóan tükrözi a pártrendszer töredezettsége, a stabil, nagy támogatottsággal rendelkező politikai erők hiánya.
A felmérések legalábbis arra utalnak, hogy a Jugoszláviától 1991-ben függetlenné vált EU-, eurózóna- és NATO-tagországban a rendszerváltás óta most lesz a legalacsonyabb a választási részvétel, az 1,6 millió állampolgár mindössze fele adhatja le a voksát. Szlovéniában magas a bizonytalanok aránya, a kiábrándultságot pedig kiválóan tükrözi a pártrendszer töredezettsége, a stabil, nagy támogatottsággal rendelkező politikai erők hiánya.
A három évvel ezelőtti migrációs hullám déli szomszédunkat is nehéz helyzetbe hozta Fotó: MTI/EPA
A közvélemény-kutatások szerint egyedül az ellenzékben lévő, Janez Jansa egykori miniszterelnök (képünkön, Orbán Viktorral) által vezetett jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) rendelkezik komoly támogatottsággal, a szavazatok 25-26 százalékát szerezheti meg.
– A kiábrándultság többrétű – magyarázta lapunknak Gyetvai Mária. A Balkán-szakértő kiemelte: dacára annak, hogy Jugoszláviában Szlovénia gazdaságilag is kiemelkedően jól teljesítő és polgárai számára jó életszínvonalat biztosító tagköztársaság volt, azóta, hogy függetlenné vált, belépett az Európai Unióba, az euróövezetbe és a NATO-ba, nem jöttek be a várakozások.
Az életszínvonal valóban drasztikusan csökkent a 2008-ban kitört gazdasági válság óta, amikor is 90 százaléka volt az EU-átlagnak, majd 83 százalékra csökkent – írta a Bloomberg hírügynökség. – A gazdaság lefelé megy, a szlovén ipar zászlóshajóit sorra el kellett adni, a hadseregről kiderült, hogy nagyon sokba kerül, ennek ellenére nem alkalmas arra, hogy NATO-hadgyakorlatokon vegyen részt. Az EU pedig egy olyan válaszúthoz jutott, hogy nem tudni, mi lesz a sorsa. Szlovénia, ha körülnéz, nem tudja, hova álljon.
A jövőt bizonytalannak érzik az emberek. Nem egyértelmű, hogy Szlovénia az EU-ban, az euróövezetben látja a jövőt – tette hozzá Gyetvai Mária. Rossz helyzetben van az egészségügy is, ami a kampány egyik fő témája volt. Hosszúak a várólisták, a kórházak ember- és pénzhiányban szenvednek, horvát és cseh orvosokkal próbálják pótolni a Nyugatra távozókat – írta a Reuters hírügynökség.
– Egy olyan történelmi pillanatban kerül sor ezekre a választásokra, amikor az eddig egyetlen következetesen ugyanazt hangoztató párt a Janez Jansa vezette Szlovén Demokrata Párt – véli Gyetvai Mária. Az SDS valóban növelni tudta népszerűségét az elmúlt hónapokban, noha korábban még fej fej mellett haladt a mindössze négy évvel ezelőtt alakult Marjan Sarec Listája (LMS) nevű, meghatározhatatlan ideológiájú, ám a nyugati sajtó által a balliberális táborba sorolt párttal, amelyet névadója, a volt humorista és polgármester, a tavalyi államfőválaszáson is indult Marjan Sarec vezet.
A hagyományos pártokban való csalódottságot jelzi, hogy a 13-14 százalékos támogatottságú, parlamenten kívüli LMS-hez hasonlóan mindössze hat hete alakult pártként nyerte meg a négy évvel ezelőtti választásokat a szavazatok közel 35 százalékával a jelenlegi miniszterelnök, Miro Cerar Modern Centrum Pártja, amely azonban most vasárnap csupán 9 százalékos eredményt érhet el.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Bár a jobboldali Janez Jansának győzelem esetén nehéz lesz kormányt alakítania – az Új Szlovénia kereszténydemokrata párt támogatása valószínűleg nem lesz elegendő a parlamenti többséghez –, a nyugati sajtó Orbán Viktor miniszterelnök hatásáról beszél, amely Szlovéniát a bevándorlást elutasító visegrádi országok felé sodorhatja.
Az SDS valóban a migráció elutasítását tette meg központi kampányelemévé, ami egyrészt növelte a párt népszerűségét, másrészt a „populizmus” elleni harcra sarkallta a baloldali és liberális pártokat, amelyek nem hajlandóak koalícióra lépni Jansával. – Az egyik fajsúlyos kampánytéma a populizmus beáramlása Magyarországról Szlovéniába.
Jansa még abban is utánozza Orbánt, hogy csökkentené a civil szervezetek finanszírozását, különösen azokét, amelyek baloldaliak, hisznek a multikulturalizmusban és támadják a jobboldal migránspolitikáját – mondta a Euronewsnak Danica Fink-Hafner szlovén elemző. Orbán Viktor május elején részt vett a Szlovén Demokrata Párt kampánygyűlésén, ahol kifejtette, hogy Szlovéniában fontos döntések előtt állnak, és ezeket nem lehet, nem szabad „semmiből jött pártocskákra bízni”.
– Ha Janez Jansa győz, az SDS garantálja, hogy a szlovén nemzet fennmarad, és a magyar és a szlovén nép – ahogy eddig is – jó szomszédok maradnak – közölte. Janez Jansa arról beszélt, hogy pártja számára a szlovén nemzet az első, és nem fogadják el, hogy idegen civilizációkból hívjanak be migránsokat.
Szlovénia számára valóban nagy problémát jelent a bevándorlási hullám, és az EU kvótái alapján 567 menedékkérőt kellett volna befogadnia Olaszországból és Görögországból, akik közül 153-at vett át az Európai Bizottság honlapja szerint.
A 2015-ös bevándorlási hullám idején mintegy 600 ezer ember vonult át a közép-európai országon, s bár azóta valamelyest rendeződött a helyzet, Bostjan Sefic, a szlovén belügyi államtitkár éppen szerdán figyelmeztetett, hogy a balkáni országokban, főleg Görögországban 45-60 ezer afrikai és ázsiai migráns tartózkodik, akiknek elsődleges célja az, hogy eljussanak Szlovéniába, ahol először lépnek schengeni területre és folyamodnak menedékjogért. „Egy újabb migrációs hullám esetén, ha nincs kerítés, mi állítson meg 100 ezer vagy 200 ezer embert? Milyen más alternatíva van? Lőjünk rájuk? Valószínűleg ezt nem akarjuk” – mutatott rá.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
