Szlovákia azon kevés országok egyike, ahol hatósági eljárás indult a koronavírus elleni vakcinákkal való visszaélés és pazarlás ügyében, ráadásul nem csak szlovákiai adatokra és információkra támaszkodnak az illetékesek. Azt egyelőre nem tudni, hogy a nyomozás végül milyen következtetéseket von le, de a potenciális forgatókönyvek között szerepelhet az is, hogy Szlovákia adott esetben ad egy komolyabb fricskát az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek. (Vagy megfordítva, a Szlovákia elleni brüsszeli lépések hátterében lehet, hogy épp ez a nyomozás áll – a szerk.)
A Szlovák Számvevőszék (NKÚ) adatai szerint 2020 után Szlovákia alaposan túlzásba vitte a vakcina-vásárlást: 15 millió adagot rendelt meg, amelynek csak a felét használta fel. A vakcinák megvásárlására és a felesleg likvidálására összesen 340 millió eurót költött az állam adófizetők pénzéből.
Az NKÚ arra is felhívta a figyelmet, hogy szerinte az akkori egészségügyi miniszter a nemzetközi szerződés aláírásakor jogellenesen járt el, mert Szlovákia képviseletére az ügyletben nem rendelkezett mandáummal – ami alkotmányellenességre utal. Ez mindkét akkori miniszterre érvényes: 2021 márciusáig Marek Krajčí (OĽANO) volt a miniszter, őt pedig később Vladimír Lengvarský követte (aki a mélyatlantista, progresszív Jaroslav Naď akkori védelmi miniszter választottja volt).
Az NKÚ igazgatója nem kíméli az uniós szerveket sem. Ľubomír Andrassy nyíltan vádolja azzal az Európai Bizottságot, hogy kudarcot vallott a tagállamok érdekérvényesítése terén a vakcinávásárlásokkor.
A Bizottság különböző gyártóktól összesen 4,6 milliárd adag vakcinát vásárolt összes 71 milliárd euróért. Olyan vakcinákról volt szó, amelyeket lóhalálában, rendes tesztelési időtartam nélkül, gyorsított eljárásban engedélyeztettek, miközben a Bizottság olyan szerződést kötött a beszállítókkal, ami minden jövőbeli felelősséget a tagállamokra terhelt rá – a mellékhatásokról a feleslegessé váló adagok kényszerű megvásárlásáig.
Andrassy ráadásul azt követeli, hogy az üggyel az Európai Parlament is foglalkozzon.
A történetnek része az is, hogy a Pfizer amerikai gyógyszergyártóval Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság régiúj elnöke anno magán SMS-ekben tárgyalta le az Európának szállítandó vakcinák feltételeit. A szerződéseket titkosították, ahogy az árakat és a garanciákat is. Csak később szivárogtak ki információk arról, hogy a szerződések rendkívül előnytelenek a vevők, vagyis a tagállamok számára, miközben a gyártók számára igencsak előnyösz.
Körkép-vélemény:
Például nem lehetett számon kérni a gyártókat a szállítási késedelemért, ami Szlovákiát különösen drámaian érintette 2021-ben. A Matovič-kormány igyekezett korlátozásokkal gátat szabni a járványnak, ám politikai okokból az SaS és a liberális-progresszív sajtó épp az intézkedéseket támadta, hogy azokon keresztül szorítsa perifériára Matovičot, előkészítve ezzel egy kormányváltást. A Pfizer és az AstraZeneca vakcinák késtek, a sajtó mégis azt hangoztatta, hogy nem lezárásokra, hanem vakcinára szükség. Végül Matovič magyar segítséggel szerzett be orosz Szputnyik V vakcinát, ami viszont az ő és Marek Krajčí pozíciójába került. A több hónapos késéssel érkező vakcinákért a gyártók semmilyen felelősséget nem vállaltak.
Von der Leyen üzenetváltásait a Bizottság (konkrétan, név szerint Vera Jourova átláthatóságért felelős biztos jóváhagyásával) nem adta ki sem a sajtónak sem az illetékes szerveknek. Később azt közölték, hogy a leiratok elvesztek.
A botrány azonban kipattant, és nagy felháborodás lett az eredménye, mikor kiderült, von der Leyen férje épp akkor kapott zsíros állást a Pfizer egyik leányvállalatánál, amikor az EU nyélbe ütötte a vállalattal a vakcinaszerződést.
Az sem mellékes, hogy a már teljesen elavult, koronavírus jelenlegi változataira minimális hatással lévő vakcinákat a tagállamoknak 2026-ig kötelessége (lenne) tovább vásárolni.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
