Csak áprilisban 1200, EU határain kívülről érkező vendégmunkás hagyta el Szlovákiát, mivel elvesztette állását. És bár a logika azt diktálná, hogy válság idején először a vendégmunkások vesztik el munkájukat, a Hospodárske Noviny cikkéből az derül ki, hogy a cégek más szempontokat vesznek figyelembe.
Többnyire ugyanis először azoktól szabadulnak meg, akikkel rövidlejáratú munkaszerződést kötöttek. Velük egyszerűen nem hosszabbítják az együttműködést. Ilyen rövid időre szóló munkaszerződésekkel tipikusan az EU határain kívülről érkező vendégmunkások rendelkeznek, így a statisztikába is ők kerülnek be legnagyobb számban.
Szlovákiában az ukrán munkavállalókból van a legtöbb. Az autógyárakban és az idegenforgalomban találkozni velük leggyakrabban, de korábbi hírek szerint szép számmal vannak köztük orvosok és ápolók is.
Ráadásul a koronavírus miatt sokan közülük csapdába estek: munkahelyüket elvesztették, ezzel párhuzamosan a szállásukat is, de a határok lezárása miatt nem tudtak hazamenni.
A Szlovák Nemzeti Bank előrejelzése szerint a nem uniós vendégmunkások száma idén nagyjából 13 ezer fővel fog csökkenni Szlovákiában, ám a legtöbb esetben nem adják át a helyük hazai munkásnak – távozásukkal a munkakör is megszűnik.
Európai viszonylatban a helyzet inkább fordított: március közepétől kétmillió ukrán vendégmunkás tért vissza hazájába, ahonnan aztán a hatályos korlátozó intézkedések miatt nem tudnak visszatérni életvitelszerű második lakhelyükre.
A Politico.eu brüsszeli balliberális portál amiatt méltatlankodik, hogy a Ukrajna csak ráfogja a koronavírusjárványra az ukrán állampolgárok „otthon tartását”. A lap úgy véli, Kijev valójában a nyugaton munkát vállalók otthon tartásával próbálja felvenni a harcot az agyelszívással.
A nem uniós vendégmunkások legnagyobb része Ukrajnából származik, a legtöbben Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban dolgoznak. Összesen évi 16 milliárd dollárt küldenek haza Ukrajnába családjaiknak, ami jelentős fogyasztási bevételt jelent az ukrán államnak. Ám ez csak az érem egyik oldala.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök más politikát kénytelen követni, mivel az ukrán gazdaság a munkaerőkiáramlás miatt lassan az összeomlás szélére sodródik. A kijevi jegybank tavalyi adatai szerint a gazdaság minden ágazatában munkaerőhiány van, különösen az építőiparban. Márpedig Lengyelországban épp ez a szektor foglalkoztatja a legtöbb ukrán vendégmunkást.
Az elmúlt években Ukrajna munkára fogható lakossága három millió fővel csökkent, a helyzetet nem csak az agyelszívás, hanem a lakosság elöregedése is súlyosbítja. A szociális ellátó rendszer (pl. nyugdíjak) veszélyben van, ha nem növelik meg belátható időn belül a hazai munkavállalók számát legalább 10 százalékkal. Már az is felmerült, hogy öt év múlva a grúz nyugdíjrendszert veszik át: az életjáradék nagyságának megállapításánál sem a ledolgozott éveket sem a befizetett járulékot nem veszik figyelembe – az állam annyit oszt ki, amennyire épp van kerete.
Felmérések szerint az ukrán munkavállalók elvándorlásának nem csak anyagi okai vannak. A korrupció, a bűnözés, az anyagi és fizikai biztonság hiánya, a rossz oktatási rendszer és az egészségügyi ellátás színvonala mind olyan tényező, ami elhajtja otthonról a fiatalok tömegeit.
Nem csoda, hogy a lengyel Gremi Personal munkaközvetítő saját belső felmérése szerint az általa megszólított ukránok 67 százaléka azonnal kész visszatérni Lengyelországba, hogy munkába álljon. Csakhogy a határok továbbra is zárva vannak, így egyelőre tömeges visszatérésre lehetőségük nincs. Szlovákiában, ahol a közeljövőben 120 ezer álláshely megszűnésével kell számolni, ennek nem nagyon lesznek következményei. De az olyan olcsó munkaerőt igénylő ágazatokban, minta zöldség és gyümölcstermesztés, már most hiány van munkásokból.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
