Néhány éve még az akkori ellenzék és a liberális sajtó még élesen kritizálta Robert Fico, amiért szlovák fegyvereke kerültek háború övezetekbe. Ma a védelmi és a külügyminisztérium együtt ünnepli a mainstream sajtóval, hogy egymillió lőszer beszerzésére kerül közös uniós forrásokból. Míg Rastislav Káčer egységről beszél, a valóságban egyelőre 18 ország csatlakozott a kezdeményezéshez. Ráadásul, Szlovákia közvetlen haszonélvezője lehet az ügyletnek, tekintettel arra, hogy egy részben állami cég is részt kap a megrendelésekből.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn zajlott találkozója keretében egyezség született, hogy egy kétmilliárd eurós pénzügyi alapot hoznak létre annak érdekében, hogy egy éven belül minimum egymillió 155 milliméteres tüzérségi lőszert gyártsanak le. Ez a típusú muníció ma az ukrajnai harcok kulcseleme, amely nélkül Ukrajna még a jelenleginél is súlyosabb hátrányba kerülne az orosz tüzérségi fölénnyel szemben.
Szlovákia természetesen része annak a 18 országnak (Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Luxemburg, Málta, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország és Norvégia), akik aláírták az erről szóló megállapodást. Más országok is csatlakozhatnak a későbbiekben a kezdeményezéshez.
Magyarország nem vesz részt a programban, kitart békepárti (magyarul: tárgyaláspárti) álláspontja mellett, és az alapból rá eső költségrészt, mintegy tízmillió eurót a migráció elleni harcra irányíttatná át.
Szlovákia ellenben dagonyázik a nyugatiak vállveregetésében, és ez meg is látszott Rastislav Káčer külügyminiszter nyilatkozatán, aki valósággal kérkedett azzal, milyen fegyverszállítmányok Ukrajnába küldéséről döntött a kormány, és hogy ez milyen pozitív fogadtatásra lelt a tegnapi külügyminiszteri találkozón.
Szlovákia ugyanis a 13 MiG-29-esen kívül kétezer MiG-ek való rakétát és KUB közepes hatótávolságú légvédelmi rendszert is átad Ukrajnának. A csomagért cserébe közel 200 millió eurós kompenzációt kap az EU-tól, és további 700 millió nem pénzügyi kompenzációt kap majd vélhetően az USA-tól.
Jóval beszédesebb volt Marian Majer védelmi államtitkár nyilatkozata, aki elmondta, hogy “uniós forrásokból is nőni fog a lőszergyártás” Európában és Szlovákiában is, részben azért, hogy Ukrajnát ellássák a megfelelő mennyiségű lőszerrel, részben azért, hogy a korábbi támogatások miatt kiürült európai raktárakat újratöltsék.
Itt azért merülnek fel kérdések. Egy év alatt egymillió lőszer ambiciózus cél, de Ukrajna számára vélhetően már későn jön. Intenzív harcok mellett az ukrán tüzérségi lőszerfogyasztás napi 15-20 ezer darab. Ez havi több mint félmillió, vagyis ha a programban legyártott muníció egészét át is adnák Ukrajnának, az csak egy-másfél hónapra elég. Ha kevésbé intenzív harcok dúlnak, akkor a lőszerigény napi 5-6 ezer, ez azt jelenti, hogy egymillió lőszer maximum fél évre sem elegendő. És mindennek tetejébe, a gyártás felfutása időbe telik, ahogy a szállítás is, tehát ezek a tételek időben elszórva érkeznének meg Ukrajnába. Kérdés, hogy Ukrajnának van-e annyi ideje, hogy ezt megvárja.
Szlovákia esetében – ahogy a MiG-29-esek is – ezúttal is komoly biznisz körvonalazódik a háttérben. Az állami tulajdonú fegyvergyárak alaptőkéjét a kormány még december 15-i megbuktatása előtti kormányülésen megnövelte. Ekkor Európában már rezonált az az amerikai elvárás, hogy az Unió álljon át hadigazdaságra és kezdje meg a muníció gyártását nagy tételben. Ekkor jutott el a politikába is a felismerés, hogy az ukrajnai háború anyagháborúvá vált, ahol a nagyobb kapacitásokkal rendelkező fél tud csak győzni.
Majer államtitkár szerint a részletek még nincsenek kidolgozva, de a védelmi minisztérium egyeztetéseket folytat a szlovákiai fegyvergyárak programba törtnő becsatornázásáról. Kiemelte a máriatölgyesi (Dubnica nad Váhom) és a szinnai (Snina) gyárak szerepét, amelyet az állam az MSM Group fegyvergyárral közösen tulajdonol.
Szavaiból az is kiderült, hogy a finanszírozás egy részét kapacitásbővítésre, fejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítanák. Hogy pontosan mennyi pénz kerülne Szlovákiába, egyelőre nem árulták el.
Azt azért érdemes kiemelni, hogy az EU nem szokott túl jól járni a közös beszerzésekből. Egyszerűen rosszak a tapasztalatok. A nagy vakcinabeszerzésnél Brüsszel előnytelen szerződéseket kötött, késve, késői szállításokkal, és brutálisan túlárazva. Ráadásul a program hátterében nagyon kemény viták mennek, hogy csak európai lőszergyárak részesülhetnek-e a pénzügyi keretből, vagy amerikaiak is? Itt érdemes megjegyezni, hogy a legnagyobb lőszergyártó kapacitással Franciaország rendelkezik, így ő abban érdekelt, hogy a program zárt legyen, és csak európai gyárak meríthessenek belőle. A németek és lengyelek ellenben az amerikaiakat és a dél-koreaiakat is bevonnák.
Mindenesetre, adódik a költői kérdés: most, hogy a háború egyre nagyobb haszonnal kecsegtető biznisszé vált, vajon hányan válnak érdekelté a konfliktus, a nemzetközi feszültség fenntartásában vagy az eszkalációban..?
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
