A gáz- és villanyárak emelkedése viszonylag nagy gondot okoz a szlovák háztartásoknak, az Eurostat szerint nálunk a legnagyobb ezek aránya az összes kiadásból. Szlovákiában a kiadások több mint fele a lakhatásra és az élelmezésre megy, ami az uniós tagországok közül a legmagasabb arány. Valószínűleg ez a magyarázata annak is, miért lassítottunk kevésbé a lezárások alatt, mint más országok.
Amikor tavaly kitört a járvány, az első lezárások óta az egész világon meredeken estek a háztartások kiadásai, Szlovákiában azonban nem ez történt, ami először meglepő volt.
A Szlovák Nemzeti Bank csak később fejtette ki, hogy ennek oka a háztartási kiadások szerkezete, ami különösen a nyugati országokhoz képest eltérő nálunk. Szlovákiában az emberek ugyanis kevesebbet keresnek, és az alapvető szükségletekre irányuló több kiadást nem tudták lefaragni.
Az Eurostat most a részletes adatokat is közzétette, amelyek megmutatják, hogy Szlovákia fogyasztási kiadásai mennyiben térnek el a többi országtól, és hogyan változtak a járvány megjelenésével. Nem felmérésről van tehát szó, az adatok a nemzeti számlákon alapulnak.
Kiderült, hogy Szlovákia nemcsak a nyugati, hanem a környező országoktól is jelentősen eltér abban, hogy az itt élő embereket mennyire terhelik a lakhatáshoz köthető kiadások.
2020-ban az emberek kiadásainak több mint 30 százaléka kötődött a lakhatási kiadásokhoz. Az Európai Unióban ez átlagosan 25 százalék. (Ebben a számításban nem szerepel közvetlenül a jelzáloghitel-törlesztés, de saját lakás esetén a bérleti díjak és az ún. input bérleti díjak beszámítódnak.)
A kiadások több mint fele megy a lakhatásra és az élelemre
A lakhatásra és az élelemre, illetve az alkoholmentes italokra költött kiadások több mint az össze kiadások felét tették ki, ami messze a legmagasabb arány más országokhoz képest. Legközelebb a volt Jugoszlávia országai álltak hozzánk. Az Unióban a háztartások kiadásainak átlagosan mindössze 40%-a ment az élelemre és lakhatásra.
De ez nemcsak a koronavírus által okozott veszélyhelyzet eredménye volt. Szlovákiában 2019-ben is mondhatni a legmagasabb volt az összes ország közül az élelmiszer-, ital- és lakhatási kiadások aránya (csak Albániában és Macedóniában volt magasabb, ezekben az országokban viszont nem állnak rendelkezésre tavalyi adatok).
Öt érdekesség a szlovákiai polgárok költekezéséről
A növekvő energia- és gázárak bennünket érintenek a legérzékenyebben
Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy Szlovákia más országoknál érzékenyebben reagál az energia- és gázárak növekedésére, ami nálunk főként 2023-tól várható. Nem véletlen, éppen Szlovákiában a legmagasabb az ezekre fordított kiadások aránya az Európai Unión belül: meghaladja az összes fogyasztási kiadás kilenc százalékát. Az európai átlag mindössze négy százalék feletti.
Évente 878 eurót költünk az egy főre jutó energiára, ami több, mint az uniós tagállamok átlaga: ez tavaly 651 euró volt.
Szlovákiát, ahol sokan élnek vidéken nagy, nem szigetelt házakban, csak két ország előzte meg az egy főre jutó energiakiadásban – Svédország és Finnország. Hasonlóképpen átlagon felüli összeget költenek energiára a németek, a belgák és az osztrákok is.
A járvány alatt több élelmiszert vásárlunk
A lakhatási és élelmiszer-kiadások aránya a járvány első évében a legtöbb országban magasabb volt, mint a járvány előtt. Mivel az emberek nem költhettek a bezárt éttermekben, megnövekedtek az otthonra vásárolt élelmiszerekre kiadott költségek. Szlovákia polgárai azonban rendkívüli módon viselkedtek: éves összehasonlításban több mint tizenegy százalékkal többet költöttek ételre és italra. A legtöbbet az európai országok közül, ahol átlagosan öt százalékkal emelkedtek az élelmiszer-kiadások. Voltak olyan országok is, mint például Magyarország, amely tavaly is takarékoskodott az élelmiszeren, és évközi viszonylatban is kevesebbet költöttek rá.
A jobb szemléltetés érdekében: nagyjából annyit spóroltunk meg tavaly az éttermek lezárása és a közlekedés korlátozása miatt, mint amennyivel többet költöttünk ételre és italra.
Szlovákiában egyébként több mint a kiadásaik öt százalékát költik alkoholra vagy dohánytermékekre az emberek. E téren azonban nem emelkednek ki a többi ország közül. Ez ugyan több az uniós átlagánál (4,4%), de például lényegesen kevesebb, mint a cseheknél, magyaroknál vagy szerbeknél, ahol ez az arány meghaladja a fogyasztási kiadások nyolc százalékát.
Abszolút számokban tehát: az Eurostat adatai szerint Szlovákiában több eurót költenek élelmiszerre, mint a csehek, a csehek viszont többet költenek alkoholra és cigarettára, mint mi.
A szlovákok annyit költenek nyaralásra, mint Európa legtöbb országa
Bár sokakban felmerülhet a gondolat, hogy a szlovákiai bérekből nem engedhetünk meg magunknak olyan nyaralásokat, és nem költhetünk annyit a kultúrára, mint más országok, az Eurostat adatai szerint nagyjából középszinten vagyunk e téren. Ez azt jelenti, hogy az országok körülbelül fele költ többet nyaralásra és kultúrára abszolút értékben euróban, mint Szlovákia. A másik fele viszont kevesebbet.
Konkrétan: Szlovákiában tavaly 775 eurót költöttünk egy főre nyaralásra és kultúrára, a járvány előtt ez 924 euró volt fejenként.
Az európai átlag tavaly 1185 euró volt egy főre vetítve, az emberek Szlovákiához hasonlóan átlagosan 17 százalékkal csökkentették a kikapcsolódásra és nyaralásra fordított kiadásaikat.
Szlovákiában a kikapcsolódás és a kultúra területét érintették a leginkább a korlátozások, itt volt a legnagyobb fogyasztási hiány. Míg a járvány előtt Szlovákiában az üdülési és kulturális kiadások 9,5 százalékot tettek ki, addig az európai átlag 7,5 százalék volt. Mindkét esetben másfél százalékponttal csökkentek a tavalyi járványévben a kiadások.
A szállítási költségek nálunk nem játszanak olyan szerepet, mint külföldön
A tavalyi járványévben Szlovákiában is korlátozták a közlekedést, így az erre fordított kiadások is csökkentek, mégpedig a külföldi átlaghoz hasonló mértékben, közel az egyötödével. Nálunk ez volt a második legnagyobb csökkentés éves összevetésben az eurókiadásokat tekintve. Ennek ellenére Szlovákiában ez a kevésbé fontosak közé tartozik.
Éppen a közlekedés különbözteti meg leginkább a fogyasztói kiadások szerkezetét az uniós átlaghoz képest.
Míg nálunk a lakhatási kiadások nagyobb szerepet játszanak, mint máshol, ezzel szemben a közlekedésre az átlagnál kevesebbet költünk. Az Unióban a közlekedés a kiadások több mint 11 százalékát teszi ki, nálunk ötöt. A különbség elsősorban a saját szállításban van.
Szlovákiában csökkentek a legkevésbé az éttermekre és szállodákra fordított kiadások
Tavaly, amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, az emberek Unió-szerte 37%-kal kevesebbet költöttek az éttermekben és szállodákban, mint egy évvel azelőtt. Éppen az éttermekre és szállodákra fordított kiadás volt az a terület, ahol az emberek a legnagyobb arányban csökkentették a kiadásaikat, mert kénytelenek voltak.
Csakhogy Szlovákiában, ahol sokan csak ebédmenüt fogyasztanak az éttermekben, a szállodákra és éttermekre fordított összes kiadás csökkent a legenyhébb mértékben, mindössze 16 százalékkal.
Abszolút euróban kifejezve az emberek már nem költenek csak nyaralásra és közlekedésre. Az éttermek és szállodák a harmadik helyen állnak a sorrendben.
Csak az érdekesség kedvéért, függetlenül attól, hogy az egyes országokban milyen az ára ugyanannak az ételnek (ezt a statisztikák nem mutatják), a szlovákok tavaly fejenként 523 eurót költöttek éttermekben és szállodákban, az uniós átlag a világjárvány miatt 904 euróra csökkent.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
