Az elkövetkező évtizedekben Szlovákia akár Japán sorsára is juthat. A két országot sújtó demográfiai problémák nagyon nagy hasonlóságot mutatnak, ennek ellenére a szakértők még optimisták.
Japán a második világháború után gazdaságilag, területileg és lelkileg is összeomlott. Az USA legyőzte, két városát is atombomba rombolta le. A történelmi mélyvölgyből mégis sikerült felállniuk, elsősorban a japán szorgalomnak és munkabírásnak köszönhetően. Elektrotechnikai és autóipari óriássá nőtte ki magát a szigetország. Ám, mint mindennek, ennek is ára volt.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága olyan munkatempót várt el lakosaitól, ami már a családi élet rovására ment. A helyzet eszkalálódott, a termékenységi mutatók rohamosan csökkentek, elmélyült a demográfiai válság: egyre több nyugdíjas jut az egyre csökkenő számú munkaképes korúakra.
Nő a nyugdíjasok száma
A demográfiai krízis akkora, hogy a japán kutatók már ki is számolták, mikorra tűnik a Földről az utolsó japán is: 3776-ra. Ez az időtáv hétköznapi léptékkel beláthatatlan, ám jóval nagyobb veszélyre utal. A rohamosan öregedő japán lakosság terhe alatt összeomolhat a nyugdíj-, az egészségügyi és a szociális rendszer.
Japán népessége 2011-ben 127,8 millió főt számlált, a jelenlegi előrejelzések szerint ez 2065-re (mához 47 évre) 88 millióra fog csökkenni. A nyugdíjasok aránya a szigetországban jelenleg 27 százalékos, ami már így is elképesztően magas, fél évszázad múlva azonban 38 százalékra emelkedik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg most egy nyugdíjasra 2,3 aktív korú (15-62 éves) jut, néhány évtized múlva ez az arány 1,3 főre csökken.
Összehasonlításképp, Szlovákiában – ahol szintén súlyos demográfiai kihívások előtt állunk – egy nyugdíjasra nagyjából öt aktív korú ember jut, nem egész ötven év múlva pedig már csak 1,9. A helyzet azonban ennél árnyaltabb. Szlovákiában a nyugdíjasok száma több, mint 1 millió, a foglalkoztatottaké pedig durván 2,5 millió – mivel magas azon aktív korúak száma, akik nem dolgoznak. Vagyis 1 nyugdíjast átlagban 2,5 dolgozó ember tart el, ami már koránt sem olyan bíztató adat, mint a fentebbi.
Csökkenő termékenység
A két ország statisztikájában az is közös, hogy a termékenység a 2000-es évek elejétől mintha emelkedni kezdene, az előrejelzések ennek ellenére nem javulnak. Szlovákiában a viszonylag népes X generáció ugyanis ekkor kezdett el gyermeket vállalni, ám az utánuk következő generáció radikálisan később vállal gyermeket, ráadásul kevesebben is vannak. Így 2010-től újabb negatív rekordokat döntöget a természetes népszaporulat Szlovákiában.
Japánban az elöregedés még gyorsabb, a gyermekvállalási hajlandóság alacsony. A szakértők a japánok legendás munkabírására vezetik vissza a problémát: olyan sokat dolgoznak, és életüket olyannyira kitölti a munka, hogy egyszerűen nem szexelnek. Vannak olyan cégek, ahol a fiatal párok gyermekvállalásának beosztását is a munkaadó határozza meg.
Az Aktuality.sk által megszólított demográfiai szakértő, Branislav Šprocha szerint ennek ellenére nem kell félteni a japánokat.
mondta. Példaként a robotizációt (válasz a munkaerőhiányra), a globalizációt (válasz a népességfogyásra) és a magasabb életkorban való munkavállalási hajlandóságot (válasz a szociális rendszer „megvédésére”) említette.
Az elöregedő lakosság ráadásul csökkenti a társadalom erőforrás és energiaigényét és csökken a környezetre nehezedő nyomás – véli a demográfus.
Aktuality.sk, Körkép.sk
Nyitókép: szombat.org
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
