Az orosz fél a korábbi megállapodások ellenére sem térítette meg Csehországnak a gázszállítási díjat. Jelenleg Szlovákia is készenlétben van, amelyen keresztül Moszkva továbbra is tranzitkapacitásokat rendel. Az ukrajnai háború ellenére az orosz gáz egy részét Szlovákián keresztül továbbítják délnyugatra. A volumenek alacsonyabbak, mint a konfliktus előtt, ugyanakkor érvényes, hogy a kapacitáskifizetéseknek fizikai áramlás nélkül is működniük kell.
Az ukrajnai háború kitörése után az oroszok megváltoztatták az öreg kontinens felé irányuló gázáramlást. Már több hónapja száraz a Jamal gázvezeték, amelyen a szibériai nyersanyag Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül jutott el Németországba. De nincs áramlás az Északi Áramlat vezetéken sem a Balti-tenger fenekén. Az eredeti mennyiség hozzávetőleg egyharmada még mindig Ukrajnán és Szlovákián keresztül áramlik.
A legújabban azonban Csehország is problémákról számolt be. A hosszú távú szerződések értelmében előrendelt kapacitások utolsó havi kifizetései ugyanis nem érkeztek meg Moszkvából.
Pedig ezek szerint a szerződések szerint a szállítónak akkor is fizetnie kell az átszállítáért, ha végül nem használja a vezetéket. 2021-ben még az ezekből a szerződésekből származó bevételek a cseh Net4Gas szolgáltató bevételeinek háromnegyedét tették ki, amely most bejelentette, hogy jelenleg vizsgálják a ki nem fizetés okait, de kijelentette azt is, hogy ezt szerződésszegésnek tekintik. A társaság ugyanakkor azt állítja, hogy továbbra is képes fedezni a folyamatos működési és pénzügyi költségeit.
Szlovákiai reakciók
Míg korábban a Net4Gas elsősorban orosz áruszállítással foglalkozott, a háború után megváltozott a helyzet. Ukrajnai agressziója előtt Moszkva az Európai Unió gázfogyasztásának 40 százalékát fedezte. Tavaly ősszel ez a szám kilenc százalékra csökkent. Csehország esetében a változás az áramlás megfordulását jelentette. Szlovákia is a cseh útvonalat használja az északi szállításokhoz. A Balti-tengerre érkeznek ugyanis az LNG tartályhajók a cseppfolyósított termékkel, és most a norvég erőforrások is fontos szerepet játszanak.
Az orosz nyersanyag egy része továbbra is Szlovákián keresztül folyik, mégpedig nagyjából az eredeti mennyiség egyharmada.
Az orosz Gazprom megrendeli a szállítási útvonalat hozzánk és Délnyugat-Európa irányába is. Paradox módon Moszkva továbbra is fizet Ukrajnának, és fizet Szlovákiának is a szállításért. A díjakat az Eustream szedi be, amely azt állítja, hogy nálunk még nem fordult elő a cseh helyzethez hasonló eset.
Az események azonban azt mutatják, hogy a helyzet nagyon tisztázatlan, és a negatív fejlemények kockázata valós”
– reagált a Hospodárske novinynek Pavol Kubík, az Eustream külső kommunikációs szakembere.
Kubík egy másik szempontra is felhívta a figyelmet. „A geopolitikai helyzetből adódó kockázatok mellett mi vagyunk az egyetlen olyan cég Szlovákiában, amely egy új ingatlanadó bevezetésének veszélyével néz szembe, mégpedig olyan extrém mértékű adó bevezetésével, amelyre egyes forgatókönyvek esetén nem biztos, hogy lesz elég forrásunk. Ebben az összefüggésben is nyilvánvaló, hogy ennek az adónak a bevezetése felelőtlen hazárdjáték lenne egy stratégiai céggel” – tette hozzá Kubík.
A cég határozottan bírálja az új adót, amelyet a parlament jóváhagyott. Konkrétan azoknak az ingatlanoknak a megadóztatásáról van szó, amelyeken a vezeték áthalad.
A törvény elfogadása után az Eustream Zuzana Čaputová államfőhöz fordult, aki megvétózta a jogszabályt, mondván, hogy az csak egyetlen céget céloz meg.
Az Eustream szerint a jóváhagyott törvény romboló hatással lesz Szlovákia megbízható üzleti környezetként való megítélésére. „Miközben Európában arról döntenek, hogyan adóztatják meg az energiaválságból profitáló cégek túlzott nyereségét, a szlovák parlament jóváhagyta azt az adójavaslatot, amely egyetlen kiválasztott céget céloz meg, amely nem profitál a jelenlegi válságból, hanem éppen ellenkezőleg: negatívan érinti, mivel az energiaválság és az ukrajnai háború súlyos negatív hatásaival néz szembe (ami a szállított gáz mennyiségének drámai csökkenésében nyilvánul meg)” – válaszolta az Eustream. Ráadásul a cég szerint átalányadóról van szó, amelyet az elért nyereségtől függetlenül kell fizetnie.
A céget adósságok terhelik
„Az államnak 51 százaléka van az Eustreamben, egyúttal adót és különadót is beszed a szabályozott tevékenységből. Ezért az állam gyakorlatilag körülbelül 63 centet kap az Eustream minden egyes eurójából.
A kivetett 171 millió eurós adó, azaz 63 százalék az államé,
így a pótlólagos beszedés csak 37 százalék, ami hozzávetőleg 63 millió euró többletbevételnek felel meg” – teszi hozzá.
A társaság egymilliárd euró értékben rendelkezik nemzetközi tőkepiacokon kibocsátott kötvényekkel, amelyeket lehetőség szerint refinanszírozni szándékozott.
Ehelyett fennáll annak a veszélye, hogy ennek az adónak köszönhetően nem is leszünk nyereségesek. Ez a gyakorlatban a részvényesek, azaz 51 százalékban az állam többletfinanszírozásának kötelezettségét is jelenti majd”
– fűzte hozzá Kubík. A befektetők kétségtelenül rendkívül negatívan fognak reagálni az ilyen szelektív adózásra, és minden szlovák cég számára bonyolítja a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférést. Mindezt 63 millió euró miatt, ami az államháztartási bevételek kevesebb mint 0,2 százalékának felel meg.
Karel Hirman gazdasági miniszter már a szavazás előtt óva intett az Eustream többletadóztatásától. Szerinte végzetesen befolyásolhatja a cég pénzügyi helyzetét, de jelentősen veszélyeztetheti a gáz Szlovákián keresztül történő szállítását is.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
