Szlovákia eladósodottsága tovább nő, a költségvetési hiányunk az egyik legnagyobb az EU-ban Kacsinecz Krisztián2025. 05. 30., p – 13:51
A kormány a 2024-es állami költségvetés összeállításakor a gazdasági növekedésre vonatkozó optimista várakozásokból indult ki, ezek azonban nem teljesültek. Szlovákia ennek ellenére tavaly az EU gyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozott: a növekedés jelentősen meghaladta az uniós átlagot, és magasabb volt, mint Csehországban vagy Magyarországon. Eközben azonban az ország eladósodottsága fokozódott, ezért az Állami Számvevőszék (NKÚ) szerint folytatni kell a konszolidációt.
A bevételek és kiadások közötti strukturális egyensúlyhiány Szlovákia további eladósodásában nyilvánult meg – mutatott rá az Állami Számvevőszék (NKÚ) a 2024-es állami zárszámadási javaslathoz fűzött állásfoglalásában, melyet lapunk is megkapott. A dokumentumot a hivatal már benyújtotta a parlamentnek.
Továbbra sem hatékony az uniós források lehívása
A közszféra összes bevétele tavaly 54,8 milliárd eurót tett ki, ami 1,3 milliárd euróval haladta meg a tervezett költségvetést. Ez a pozitív fejlemény az NKÚ szerint a nem adójellegű bevételek, a társadalombiztosítási hozzájárulások, valamint a támogatások és transzferek magasabb összegének volt köszönhető. Az adóbevételek ugyanakkor nem érték el a tervezett szintet.
Az NKÚ arra is felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia hosszú ideje nem képes hatékonyan lehívni az uniós forrásokat. Az aktuális programidőszak keretében 2024 végéig csupán 388,1 millió eurót hívtak le, ami a teljes allokáció mindössze 3%-át teszi ki.
A közszféra költségvetési hiánya egymást követően már második éve romlott. 2022-ben a GDP 1,7%-át tette ki, 2023-ban 5,2%-ra ugrott, majd 2024-ben tovább nőtt 5,3%-ra
– ismertette Ľubomír Andrassy, az NKÚ elnöke. A deficit abszolút értéke tavaly 480 millió euróval 6,9 milliárd euróra emelkedett.
Egy főre vetítve 14 328 euró az államadósság
Nemzetközi összehasonlításban Szlovákia 2024-ben az egyik legnagyobb költségvetési hiánnyal rendelkező ország volt az EU-ban, a negyedik legrosszabb eredménnyel. Csak Franciaország, Lengyelország és Románia teljesített rosszabbul. A bruttó államadósság egy főre vetítve 14 328 eurót tett ki, 1 649 euróval többet, mint tavaly.
A tartós hiányalapú gazdálkodás és a fiskális politika kockázatai visszaköszönnek Szlovákia nemzetközi hitelminősítésének romlásában is. Ez magasabb kockázati felárat eredményezett a szlovák államkötvényeknél, ami növelte az adósságfinanszírozási költségeket. Ezek 116 millió euróval 1,2 milliárd euróra nőttek éves szinten
– tette hozzá Andrassy.
Az NKÚ szerint az államháztartás fenntarthatóságára döntő hatással voltak az öregségi, az idő előtti és a 13. havi nyugdíjakra fordított kiadások, amelyek összesen 10,5 milliárd eurót tettek ki, és éves szinten 14,8%-kal nőttek. A nyugdíjpolitika hiányalapú gazdálkodást eredményezett a Szociális Biztosító esetében, amelyet a valaha volt legmagasabb állami transzferrel – 2,72 milliárd euróval – kellett kiegyensúlyozni. A fennmaradó hiányt az egyéb alapokból származó, 2,89 milliárd euró összegű átcsoportosításokkal oldották meg.
Tovább növekszik a kórházak eladósodottsága is
Az NKÚ arra is rámutatott, hogy
az egészségügy évek óta küzd olyan problémákkal, amelyekre nem sikerült rendszerszintű megoldást találni. Annak ellenére, hogy az állami egészségbiztosítási kiadások 2019 óta gyorsabban nőnek, mint a GDP, az egészségügyi intézmények eladósodottsága tovább növekszik.
A szlovák államháztartásra további nyomást gyakorol a több milliárd eurós, úgynevezett modernizációs adósság, amely nemcsak az egészségügy és a közlekedési infrastruktúra, hanem a környezetvédelem és a vízközmű-hálózat terén is nő.
A tavalyi év pozitívumai közé tartozott az NKÚ szerint, hogy a közszféra bevételei 1,3 milliárd euróval meghaladták a költségvetést, ez a növekedés a GDP 1,1%-ának felelt meg.
„A kulcsfontosságú tényezők közé tartozott a szén-dioxid-kvóták piacának kedvezőbb alakulása, az állami vállalatok magasabb osztalékfizetései, valamint bizonyos jogszabályi változások, mint például a 2. nyugdíjpillérbe történő befizetések csökkentése és az egészségbiztosítási járulékok növelése. Ezzel szemben a gyengébb makrogazdasági teljesítmény, valamint a helyreállítási tervből származó források alacsonyabb felhasználása részben visszafogta a potenciális bevételnövekedést” – áll a számvevőszék állásfoglalásában.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
