Már az elején érdemes leszögezni, hogy a paktum egésze nem elfogadhatatlan, vannak benne elfogadható megoldások, mint az illegális bevándorlás útvonalainak ellenőrzése, a külső határok védelme, az embercsempészet elleni harc, vagy az illegális migráció okainak megszüntetése a kiinduló országokban.
A szlovák belügy azonban a véleményezésben leszögezi, hogy sok olyan „megoldási” javaslatot tartalmaz az Európai Bizottság által előterjesztett paktum, amelyben a tagállamok nem tudtak korábban sem megállapodni, ráadásul némelyek a tárca szerint eleve megvalósíthatatlanok.
A szlovák kifogások legfontosabbika az Európai Bizottság azon javaslatára vonatkozik, miszerint egyszerű végrehajtási rendelettel döntené el, milyen fokú migrációs észhelyzet áll fenn. A paktum szerint minél magasabb fokú a migrációs válság, úgy aktiválják az egyes „megoldási” eljárásokat, a választhatóktól a tagállamokra kötelező érvényű vállalásokig.
A szlovák belügy szerint az Európai Bizottság kezében ezzel túl nagy hatalom összpontosul, a tagállamok (az Európai Tanács) megkérdezése nélkül kötelezhet tagállamokat bizonyos eljárásokra. A tárca ezért azt javasolja, hogy az ilyen döntések meghozatalában jóval nagyobb szerepet kapjon az Európai Tanács.
Szlovákia kitart amellett, hogy az „amíg nem egyeztünk meg mindenről, semmiről sem egyeztünk meg” elv alapján kerülne tárgyalásra a paktum, mégpedig azért, hogy a tagállamoknak a megállapodás minden egyes részére legyen ráhatása az eljárás egész ideje alatt.
A paktum több lehetőséget is felkínál a tagállamoknak, hogy részt vegyenek a felmerülő migrációs krízis kezelésében. Adott súlyozások szerint ki lehet váltani a migránsok befogadását valami mással, például a már kiutasított személyek átmeneti elhelyezésével és a visszaküldésük lebonyolításával. Csakhogy a kiváltás aránya nem 1:1-hez történne. A szlovák belügy ezt kifogásolja, és azt javasolja, hogy az egyes hozzájárulási alternatívákat egyenlő súlyúaknak kellene tekinteni.
Szlovákia szerint a már korábban elutasított migránsok visszaküldésének követelménye sem más, mint bújtatott migráció, mivel ezeket az embereket el kell helyezni az ország területén, előre nem látható időre és költségek árán, míg nem sikerül visszaküldeni a származási országba, és ennek sikere kizárólag a tagállam felelőssége lenne.
Bár Szlovákia pozitívumnak tartja, hogy az Európai Bizottság nagyobb hangsúlyt akar fektetni az embercsempészet és az illegális határátlépés elleni harcra, de úgy véli, hogy hangsúlyozza azt is, hogy jóval egyértelműbb határokat és definíciókat kel meghúzni a magánkézben (NGO) lévő migránsmentő hajók tevékenysége, az embercsempészet és a külső határok védelme között a paktum szövegezésében.
Szlovákia azzal sem ért egyet, hogy Brüsszel feltételeinek eleget téve könnyítsen a migránsok munkapiacra való belépésének illetve letelepedésének feltételein.
Szlovákiában a népesség 2,6 százaléka külföldi, 1,6 száalék harmadik (nem uniós) országból érkezett, ez nagyjából 88 ezer embert jelent. Zömében ukrán és szerb állampolgárokról van szó, akik munkavállalás céljából érkeztek az országba.
Brüsszel migrációs paktuma bújtatott kötelező kvóta, tele rejtett aknákkal
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
